Ahol a szuperszámítógépek készülnek – bejártuk a Lenovo gyárát

„Sokat kínlódtunk azon, hogy miként próbáljuk elmagyarázni a vevőinknek, pontosan merre is található a gyárunk. Üllő nevét a külföldiek nem igazán tudják kiejteni, emiatt a nemzetközi porondon inkább Budapestet használjuk a lokáció megjelölésére. Végtére is csupán öt percre vagyunk a repülőtértől, leszállás közben a legtöbb ügyfelünk gépe az üzem felett halad el, sokan ezért nem is értenék, hogy miért kellene más településre menniük” – tisztázta az első és egyik legfontosabb kérdést a Lenovo első európai gyártóüzemével kapcsolatban Zólyomi Szabolcs gyárvezető, a Lenovo Manufacturing Kft. ügyvezető igazgatója.

Ahogy azt korábban a Világgazdaság is megírta, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még 2020 szeptemberében jelentette be, hogy 8,2 milliárd forintból, a 13 ezer fős Pest megyei város határában épül fel a kínai cég számítógépgyártó üzeme, amelynek költségeihez az állam kétmilliárd forinttal járul hozzá. A termelés eredetileg már 2021 elején beindult volna, ám a hivatalos átadásra – a koronavírus-járvány miatt – végül csak tavaly júniusban került sor. 

„A tervezéstől a kivitelezésig mindössze tíz hónap alatt húztuk fel ezt a létesítményt, pedig a Covid okozta lezárások végig fékezték a munkánkat. A szakértőinknek minden reptéren meg kellett állniuk, ezért aztán a saját technológiánkat hívtuk segítségül. Volt, hogy Mexikóban feltette a speciális szemüvegünket egy ottani mérnök, a magyar kollégák így ugyanazt látták valós időben, amit ő. Nem kellett tehát Latin-Amerikába utazniuk azért, hogy átadják a tudást” – emelte ki az ügyvezető. 

Az Üllőn található egység hatalmas, 49 ezer négyzetméterén elsősorban szerver-infrastruktúra, tárolórendszerek, valamint csúcskategóriás PC-munkaállomások építésére összpontosítanak, amelyeket aztán a nyugat-európai, közel-keleti és afrikai régióban értékesítenek. A gyár közvetve és közvetlenül több mint 1200 embert foglalkoztat, a multikulturális munkakörnyezetre jó példa, hogy a dolgozók 15 különböző országból érkeztek ide.

„Globális vállalatként támogatjuk a diverzitást és a kulturális sokszínűséget, a mérnökeink viszont a helyi piacról jönnek, nagyon erős képzésből. De az is igaz, hogy a tapasztalt kollégák nem minden esetben Magyarországról csatlakoznak hozzánk” – mondta lapunknak Zólyomi, aki a bejárás során azt is bemutatta, hogyan zajlik a műszakváltás a gyárban. 

A szakember úgy véli, a digitalizáció és a manuális munka csökkentése mindezek ellenére elkerülhetetlen, a valós idejű adatmegjelenítéssel pedig nem lehet versenyre kelni. A társaság például DIMM-robotokkal végezteti a címkézését.

„A mi esetünkben is különösen fontos, hogy megértsük, mik azok a repetatív mozdulatok, amelyeket leegyszerűsítve továbbra is képesek vagyunk megfelelni a magas szintű minőségi elvárásainknak. Azon vagyunk, hogy a digitalizáció mellett felgyorsítsuk az automatizációt” – hangsúlyozta. 

Zólyomi Szabolcs arról is beszélt, hogy az üllői Lenovo-gyár egyik legnagyobb versenyelőnye a megrendelés alapú gyártásból származik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem készletre, vagy előjelzésre termelnek, hanem az ügyfél határozza meg, mi kerül a termékbe. Ehhez egyébként minden adott, miután az alapanyag is kéznél van.

Ami a fenntarthatóságot illeti, az egyik épületet 500 kilowattos napelemfarmmal szerelték fel, ez elegendő egy kisebb falu energiaellátásához. Itt azonban nem állnak meg, a gyárvezető úgy fogalmazott: „A jövő hónap elején a másik csarnokot is telepakoljuk napelemekkel, így összesen 4 megawattnyi zöldenergiánk lesz majd a saját tetőinken.” Ezenkívül a szerverek által termelt hőt – amely olyan, mintha kályhából jönne – is felhasználják, és ezzel hűtik-fűtik a létesítményt a jövőben. 

A mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatban Zólyomi annyi mondott, hogy ez értelemszerűen igény formájában fog megjelenni hamarosan náluk, mert az erőforrásokra minden MI-használónak szüksége lesz.