A budapesti Knorr-Bremse egyik robotja már autonóm módon rendel a beszállítóktól. És ez még csak a kezdet: hamarosan a mesterséges intelligenciára (MI) is szerepet osztanak, a munka már elkezdődött – minderről Kanda Gábor, a vállalat vasúti jármű üzletágának beszerzési vezetője beszélt a Világgazdaságnak.
Fotó: Knorr-Bremse
Az általa vezetett egység az egymás utáni harmadik évben kapta meg a Knorr-Bremse csoporton belül A leghatékonyabb beszerzési szervezet díjat, őt magát pedig – a csapatával a háttérben – az év beszerzési menedzserévé választották az idén. Ezek az elismerések azért is fontosak, mert a változó működési és belső környezetben nehéz objektíven kimutatni azoknak a folyamatoknak az eredményességét, amelyeket Kanda Gábor beszerzési vezetői pozícióban 2017-től indított.
Számszerűsíthető a digitalizálás haszna
Fő irányként az automatizálást és a digitalizálást szabta meg, de azóta a beszerzési részlegnél bevezetett rendszerek némelyike már átnyúlik a mesterséges intelligencia világába, éppen ez adta a beszélgetés apropóját. Ráadásul kiderült, hogy szemléltethető, kézzelfoghatóvá is tehető az automatizálás és a digitalizálás haszna: bár a budapesti beszerzési szervezet munkája évről évre mintegy 10 százalékkal nő, a pluszmunka elvégzéséhez még sincs szükség a korábbinál több alkalmazottra. (Mellesleg megnyugodhattak azok a dolgozók is, akik esetleg attól tartottak, hogy az újítások megkérdőjelezik jelenlegi pozíciójukat.)
Elsőként egy workflow rendszert vezettek be a budapesti beszerzési egységnél, Kanda Gábor magyarázata szerint itt lényegében a jóváhagyási folyamatok digitalizálásáról van szó. Következő lépésként adatvizualizációval láthatóvá, ábrázolhatóvá tették az eredményeket, nagyban megsegítve a döntéshozatalt. A harmadik nagy lépés a Celonis nevű eszköz használata (a Celonis cég, illetve az anyavállalat fejleszti az algoritmusokat), a legközelebb ez áll a mesterséges intelligenciához. Ez oly módon elemzi a beszerzési folyamatokat, hogy egyúttal közvetlen kapcsolatban áll a vállalatirányítási rendszerrel.
Ennek köszönhetően naprakész adatokat kapunk a fő mutatókról, például a beszállítók teljesítményéről, a munkatársak leterheltségéről vagy a szállítási határidők tartásáról
– sorolta a szakember.
Mivel pedig a Celonis foglalkozik MI-vel is, és a Knorr-Bremse beszerzési részlegénél sok adat halmozódott fel, érdemes azokat az MI használatával feldolgozni. Ez is a terv. Ezen adatok felhasználására példa, hogy amikor a gyártástervező érdeklődik egy anyag beérkezéséről a beszerzőnél, lehet, hogy a rendelés visszaigazolása megvan a rendszerben, de kérdés, hogy ez az adat mennyire megbízható. Megeshet, hogy egy rendszeresen késve teljesítő beszállítóról van szó. Az MI viszont a beszállító múltbeli teljesítménye alapján már figyelembe veheti ezt a faktort az adatelemzésében, és beépíthet egy biztonsági időt.
Fotó: Knorr-Bremse
A mesterséges intelligencia figyeli a piacot is
Mindez megspékelhető az iparági hírek, beszállítói információk figyelembevételével. Egy sztrájk vagy szállítási fennakadás – erre a Covid alatt bőven volt példa – késleltetheti a beszállítót. Piacfigyelés persze most is van a vállalatnál, de ezt érdemes lesz összekapcsolni a visszaigazolási rendszerrel. A piacfigyelésnek az is része, hogy amikor nagymértékben változik a beszállítók által használt alapanyag piaca, akkor ez figyelmeztetésként jelenik meg a Knorr-Bremse beszerzőjénél, hogy még időben tudjon reagálni hosszú távú alapanyag-szerződésekkel, alternatívák keresésével. Ez a folyamat azonban automatizálható, így a reakcióidő is csökkenthető.
„Budapesten az élen járunk az új, a MI-hez közelítő rendszerek alkalmazásában. Arra törekszünk, hogy a budapesti gyár más területei is használják majd ezeket” – ismételte Kanda Gábor. A küszöbönálló feladatok között a szakember a teljes rendelési folyamat automatizálását emelte ki. Igaz, már most sem megy ki sok kézi megrendelés a budapesti fejlesztő és gyártó vállalattól, és az első visszaigazolások is automatikusan kerülnek a rendszerbe karakterfelismerő rendszer segítségével.
A beszerzési részlegnél dolgoznak egy chatbot kifejlesztésén is a beszerzés és a szervezet más területei közötti kapcsolattartásra.
Az eszköz mentesítené a beszerzőket a társterületekről érkező sztenderd kérdések megválaszolása alól. Kanda Gábor ennek a fejlesztésnek a terén remél leghamarabb előrelépést.
A Knorr-Bremsénél használt robotok működése egyébként nem feltételezi, hogy a cég több mint 400 beszállítója is az övéhez hasonló szintű informatikai eszközökkel rendelkezik. Nem is rendelkeznek, sokuknál nincs integrált vállalatirányítási rendszer. Ugyanakkor a Knorr-Bremse előre jelző rendszere automatán küld információt a beszállítóinak, és azt is közli, hogy milyen garanciát vállal az előrejelzéseire. Ez megteremtheti náluk is a stratégiai tervezés alapját.
Már a Covid előtt több lábon állt a beszerzésA Covid természetesen okozott gondot a beszerzésben, de nem érte készületlenül a vállalatot Kanda Gábor válasza szerint. „Persze, nem a járványra készültünk, hanem már a kezdetektől diverzifikáltuk földrajzilag a beszerzést korábbi ellátási zavar miatt – mondta. – A budapesti Knorr-Bremsénél azóta a legtöbb alapanyagot több forrásból szerezzük be, léteznek alternatíváink.” A járvány kezdetén emellett a Knorr-Bremse feltöltötte a raktárait. Készletstratégiája azóta visszaállt a korábbira, de a beszerzői most jobban figyelik, hogy a beszállítóinál rendelkezésre áll-e a szükséges mennyiség. |
Itt pedig megnézheti, milyen tevékenység épül a Knorr-Bremse csoportnál a hatékony beszerzésre:
