A tavaly lezárult otthonfelújítási program után meglepő mértékű volt az idei 20-30 százalékos forgalomcsökkenés?
Tudtuk, hogy jelentősen visszaesik majd a kereslet, de nem számítottunk akkora lejtmenetre, mint amekkorát a piac leírt. Az idei évre átlagosan 14-15 százalékos elmaradással számoltunk. Hálózatunk végül 2023-at várhatóan – az előző évhez képest – 23 százalékos visszaeséssel zárja.
Fotó: Újház Zrt.
Miért nem számoltak nagyobb mínusszal?
Régóta rebesgetik, hogy lesz újabb felújítási program az ingatlanok energiahatékonyságának növelésére, de idén erre sajnos mégsem került sor. Pedig nemcsak mi várunk erre, hanem a piac többi szereplője, sőt a lakosság is. Sokan visszatartották a beruházásaikat az idei évben, a keresletcsökkenés pedig termékkörönként rendkívül eltérő mértékű volt. A szerkezetépítés kis híján megfeleződött, a mínusz ott már 44 százalék, a szigetelés 30, a tetőfedés 31 százalékos elmaradásban van az egy évvel korábbi kereslethez mérten.
Rendszeresen készítenek felmérést a lakossági felújítási tervekről. Mik a legfrissebb adatok?
Egyelőre semmi biztatót nem látunk. Az októberi kutatásunk alapján – annak ellenére, hogy a megkérdezettek több mint 80 százaléka elégedetlen a lakhelye állapotával – a válaszadók 63 százaléka nem tervez semmilyen felújítást a következő évben, 31 százalékuk pedig csak akkor, ha lesz állami támogatás.
Kérdés, hogy hozzászokott-e a piac ahhoz, hogy mindig van kormányzati segítség, vagy ennyire nem tudják megengedni maguknak az emberek a felújítást,
esetleg nem bíznak benne, hogy pótolni tudják a befektetésre elköltött összeget. Arra vonatkozóan is vegyes válaszokat kaptunk, hogy mekkora a legalacsonyabb összeg, amiből érdemes felújítást kezdeni. A válaszadók közel fele (49 százalék) úgy érzi, hogy egymillió forintból vagy annál kevesebb összegből is neki lehet látni, míg 26 százalékuk csak egy-hárommillió forint birtokában tenné meg. Talán az is befolyásolja az emberek felújítási kedvét, hogy mennyire gyorsan lehet megcsináltatni egy-egy munkát. A többség ugyanis azt szeretné, hogy egy nap alatt végezzenek nála a kivitelezők.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Mit újítana fel a többség?
Egyharmaduk cserélné a nyílászárókat, egynegyedük pedig tetőfelújításra költene, és 22 százalékuk szigetelné otthonát. Érdekesség, hogy a legtöbb meleg levegő megfelelő szigetelés hiányában a falakon keresztül szökik el, ami akár 30-40 százalékos hőveszteséget is jelenthet. Ez az érték a tetőnél 20-30, míg a nyílászárókon keresztül 15-20 százalék. Fontos lenne, hogy a lakosság tájékozottabb legyen ebben a kérdésben, hogy az a pénz, amit a felújításra szánnak, optimálisan és a legnagyobb megtérüléssel hasznosulhasson.
Egyre többen mondják, hogy most érdemes a kivitelezőkkel szerződni, mert rövid határidővel és a korábbinál kevesebbért dolgoznak.
Bizony, ezt saját tapasztalatokkal is alá tudom támasztani. Aki teheti, ne halogassa, hanem
vágjon bele a felújításba, építkezésbe, mert nem lesz olcsóbb.
Mit érdemes, mivel lehet tehát bespájzolni egy tervezett felújításhoz, építkezéshez most?
Nehezen tudom elképzelni, hogy tovább esnének az árak, hiszen
A legmarkánsabb visszaesést a szigetelésnél tapasztaltuk: az EPS-anyagok például átlagosan 27 százalékkal lettek olcsóbbak. Ha tovább csökken a kereslet, még több gyár áll le, nem a termék lesz olcsóbb.
Több magyarországi építőanyaggyár már leállt. Mikor indulhatnak újra?
Az újraindítás roppant költséges művelet, ezért ameddig tehették, a gyárak kitartottak, vagy csökkentett termelés mellett működtek. Ha nincs felvevőpiac, akkor nincs más döntés. A kereslet Európa-szerte mindenhol visszaesett, de a mértéke jellemzően kisebb 2022-höz képest – ez a szám országonként, termékkörönként más-más. A különbség oka, hogy a támogatási rendszer és a piacélénkítő állami csomagok nálunk extrém módon fellendítették az előző évet, ahonnan most nagyon nagyot estünk.
Németországban nemrég még 2025 első negyedévére, most már egyre inkább 2025 második fél évére várják a fellendülést, vagyis kitolódni látszik az időpont. Kérdés, hogy mi együtt mozgunk-e ezzel. Novemberben felvételt nyertünk a 24 ország vezető építőanyag-hálózatait és gyártóit összefogó szövetségbe, az Euro-MAT-be, ami lefedi az európai építőipar legfontosabb szereplőit. Ezzel az együttműködéssel a legkorszerűbb kereskedelmi megoldásokon túl első kézből szerezhetünk hiteles információkat a jövőben a régióban zajló folyamatokról is.
Elég óvatosak az új CSOK-hoz kapcsolódó prognózisok. Mekkora piacélénkítő hatást vár a Plusztól?
Biztosan lesz hatása, de nem tudni, milyen mértékű. A nagyobb összegű kedvezményes fontos, de markáns élénkülést energetikai felújítási pályázatok nélkül nem tartok valószínűnek. Folyamatos az egyeztetés a szakmai szervezetekkel, különösképp az ÉVOSZ-szal, de pontos részleteket nem ismerünk az esetleges új támogatásokról.
