Az egykor a kispolszkik gyártóbázisaként ismert lengyelországi Tychyben felvonták a kínai lobogót: lapértesülések szerint már a második negyedévben megkezdhetik ott a Leapmotor mini elektromos autómodelljének, T03-asnak a sorozatgyártását. Az üzem, amely 16 éven át, 1991-ig ontotta magából a Fiat 126-ost, jó ideje a Stellantis tulajdonban van, s a Fiat Panda, a Fiat 500 és a Ford Ka modellek összeszerelését végezték itt.
A portfólió most a Leapmotor T03-as bumfordi, de szerethető európai változatával bővül, amelynek piaci fogadtatása minden bizonnyal frenetikus lesz a kicsi, de széles vásárlói rétegek számára is megfizethető villanyautóval. Az első európai gyárát Szegeden építő, az elektromosautó-értékesítésben a Teslától a piacvezető helyét a tavalyi évzáró negyedévben elorozó BYD tehát fáziskésésben van, a Leapmotor versenyelőnyre tesz szert azzal, hogy egy már kész gyárba költözhet be, autói élvezhetik az EU piacának minden előnyét.
Olcsó villanyautót kínál a Leapmotor
Igaz, azt nem tudni, hogy a BYD milyen járműveket szerel majd össze a Tisza parti városban, de iparági szakértők szerint a középkategóriánál feljebb egyelőre nem merészkedik, persze ott is sűrűsödik a mezőny. A Leapmotor is jelen van szinte minden személyautó-kategóriában, a T03-as a belépő modell, olyan, mint a BYD-nek a Dolphin, amelynek magyarországi alapára a 11 millió forintot súrolja – holott Kínában a felébe se kerül.
A Leapmotor T03 gyártásának villámgyors beindítását az teszi lehetővé, hogy a kocsik félkész modulokként érkeznek Tychybe a Reuters forrásai szerint, ahol a többi modullal kiegészülve rakják össze őket. Azt homály fedi, hogy mi honnan érkezik, mennyire tekinthető majd európainak a Leapmotor autója. A gyártandó modellévjárat sem ismert, de erős a gyanú, hogy nem a március 2-án bemutatott 2024-es verziót viszik egyenest Lengyelországba.
Az idei évjárat belépő modellje Kínában 2,44 millió forintért vihető haza, a gazdagabban felszerelt két változatért 2,98, illetve 3,48 millió forintot kérnek
– a jelenlegi árfolyamon átszámítva. Ha ezeket az árakat európai szintre hozzuk, azaz megduplázzuk, akkor már látszik, milyen fenyegető veszélyt jelenthet a Leapmotor a ma még a hagyományos autógyártók által dominált európai piacra. A kisautó egyébként Franciaországban már kapható, ott közel 8 millió forintnyi euróért.
Persze az alacsonyabb árért rövidebb hatótávolság jár, a modellel egy feltöltéssel 200, 310, illetve 403 kilométert lehet megtenni. Valószínűbb, hogy a Leapmotor a tavalyi T03 modellekkel érkezik, ezekből négyfélét kínálnak, a 3–4,5 millió forint közötti kategóriában.
A Leapmotor a feltörekvő autógyártók közé tartozik, még kell küzdenie az ismertségért, ez is benne van abban, hogy a cég a T03-ból eddig összesen 35 454 darabot értékesített odahaza bő egy év alatt. A vállalat tavaly 144 155 autót adott el, ennek a negyede T03 volt.
A kínaiak valamiért imádják a betűszám kombinációkat a modelljeik megnevezésénél, ez a Leapmotornál sincs másképp, a cég most futó
- C10,
- C11,
- C01
- és S01
modelljei már jóval drágábbak, s a választékban a hibrid és a kiterjesztett hatótávolságú elektromos hajtás (EREV) is fellelhető.
Megégett a tőzsdén a Stellantis új szerzeménye
Megvan tehát az első pozitív eredménye a tavaly október végén bejelentett Stellantis–Leapmotor-ügyletnek, melynek során a világ harmadik legnagyobb autógyártója másfél milliárd dollárért 20 százalékos részesedést vásárolt a feltörekvő, de még nem világhírű kínai vállalatban. A Stellantis – egyben a Fiat gazdája – lett a legnagyobb külföldi befektető a jelenleg 4,1 milliárd amerikai dolláros piaci kapitalizációval bíró Leapmotorban.
A cég – teljes nevén Zhejiang Leapmotor Technology – 2022 szeptemberének végén debütált a hongkongi tőzsdén, nem nagy sikerrel, árfolyama már az első kereskedési napon 42 százalékot perecelt, a remélt 1,5 milliárd amerikai dollár helyett csak 800 milliót hozott a konyhára az elsődleges tőzsdei kibocsátás (IPO), az összeget a cég kutatás-fejlesztésre és kapacitásainak bővítésére fordította.
A Leapmotor piaci részesedése a túlzsúfolt kínai piacon 2–3 százalék közötti. Sokkal nagyobb potenciál rejlik viszont a nemzetközi terjeszkedésében,
amit a Stellantis 51 és a kínai anyacég 49 százalékos részesedésével megalapított Leapmotor International menedzsel majd. A Stellantis kizárólagos jogot szerzett a Leapmotor exporttevékenységére, a külföldi gyártás megszervezésére.
Egyikre sem kell sokat várni, az exportoffenzívát maga az elnök, Csu Csiang-ming hirdette meg a hó elején, a Leapmotor C10-es elektromos és hibrid változatban gyártott városi terepjárójának (SUV) bemutatóját, ennek a szállításait a harmadik negyedévben indítják be a legfrissebb tervek szerint. Indulásképpen a német, a francia, az olasz és a spanyol piacot célozzák meg.
