Magyarország kétségtelenül az autóipari forradalom élvonalában találta magát az elmúlt években, ami a számok tükrében egyáltalán nem túlzó kijelentés: becslésünk szerint ugyanis megközelítőleg 8000 milliárd forint értékű autóipari beruházás megvalósítása zajlik jelenleg is hazánkban. Az európai autóipar elbizonytalanodása közepette mindez azért lényeges, mert amennyiben ezek a befektetések a következő szűk egy- két évben felépülnek és bekapcsolódnak a termelésbe, úgy új lendületet adhatnak a magyar gazdaságnak és vele együtt az ipari termelésnek. Különösen utóbbinak lenne óriási szüksége egy egyértelmű irányra, amely egyelőre itt Európában, ha csak a német autóipar tendenciát nézzük, jól láthatóan mindig az útját keresi.
Ez a fajta elbizonytalanodás azonban a folyamatban lévő beruházások terén egyáltalán nem tükröződik, hiszen kivétel nélkül az összes az autóipar elektromos átállásához kapcsolódik, és szinte mind Távol-Keletről, Kínából és Dél-Koreából érkezik. Összeszedtük csak az elmúlt két év termését, amelyek nagyban meghatározzák a következő évek ipari termelését:
- a kínai CATL debreceni beruházása 2900 milliárd forintból valósul meg, a gyártás 2025 elején indulhat,
- a szintén kínai BYD tavaly decemberben jelentette be, hogy Szegeden építi fel első európai autógyárát (buszgyára már működik Komáromban), a beruházás összértéke 2000 milliárd forintra taksálható,
- a kínai Sunwoda ugyancsak tavaly közölte, hogy 580 milliárdból építkezik Nyíregyházán, ahol akkumulátorokat fog gyártani,
- a kínai Hayaou Cobault ácsi katódgyára szintén az 2023-ás év termése, a beruházás értéke 520 milliárd forint,
- a kínai Eve Power a világ kilencedik legnagyobb akkugyártója Debrecenben 482 milliárdból építi fel első európai üzemét,
- a dél-koreai W-Scope nyíregyházi beruházásának alapkövét 2022 októberében tették le, a beruházás értéke 290 milliárd forint
- a dél-koreai Eco Pro katódgyára Debrecenben 280 milliárd forintból épül,
- a hazánkban régóta jelenlévő nagy nyugati autógyárak sem maradnak le a fejlesztésekkel, a Mercedes Kecskeméten 400 milliárd forintból állítja át a gyártósorait az elektromos autók termelésére,
- az Audi Győrben 120 milliárd forintból ruház be, hogy 2025-től elektromos motorokat gyártson.
A lista azonban még így sem teljes, nem tettük bele azokat a beruházásokat, amelyek már bekapcsolódtak a termelésbe, ilyen az SK innovation iváncsai üzeme (680 milliárd), vagy a Samsung gödi (320 milliárd) projektje. Mindkettő cég akkumulátorokat fog gyártani, nem is kis mennyiségben.
Az akkugyár csak alkotóelem
Fontos azonban utóbbiak kapcsán hozzátenni, hogy az akkugyárak egyik összetevőjét jelentik az autógyártásnak, az, hogy minél nagyobb számban vannak jelen ezek a gyárak, biztosítja azt, hogy Magyarországon a termelés teljes vertikuma jelen legyen. Ezt egyrészt indokolja az ellátási láncok járvány után történő szakadozása, amely a piaci szerelőket a gyártás folyamatának újragondolására kényszerítette, illetve egy fizikai tényező, ami nem más, mint, hogy az akkumulátorok nehezek. Ettől függetlenül tény, hogy Magyarország az akkugyártás egyik fellegvára lesz, az SK Innovation például 30 gigawattóra gyártókapacitással fog rendelkezni, amit a CATL jócskán felülmúl, ennek több mint a háromszorosát, 100 gigawattórát lesz képes előállítani. Ezek után hazánk jó eséllyel 2025-ben Németország után a világ egyik legnagyobb kapacitását birtokolhatja majd. De mint korábban felhívtuk rá a figyelmet, az akkumulátorok egyáltalán nem a szegények játéka, Amerikában és Kínában is jelenleg tucatnyával épülnek.
Hamarosan 750 ezer személygépjárművet állíthat elő évente Magyarország
Mivel a fent említett beruházások döntő része idén és jövőre valósul meg, így a termelésbe várhatóan 2025-től lépnek be az új kapacitások. Az első fecske a BMW lehet, amely 2024 végétől már próbaüzemben működik, ahogy a CATL is jövő év elejére ígérte a termelés elindítását.
A jelenlegi kapacitások éves szinten mintegy 450-500 ezer személygépkocsi legyártását teszik lehetővé idehaza, ám ez a szám a folyamatban lévő beruházásoknak köszönhetően néhány éven belül elérheti a 750 ezret is, ami már nincsen messze a szlovákok 1 milliós darabszámától.
Az eddig ismert tervek alapján a BYD és a BMW nagyságrendileg 150-150 ezer autót gyárthat le évente, a termelés azonban lassan pöröghet fel, így fokozatosan, 2026-tól érhető el a 750 ezres szám. Ráadásul nem zárható ki, hogy újabb lépést teszünk az egy milliós bűvös szám felé. A kormány tervei szerint ugyanis Pécsre hozna egy nagyberuházót, amiről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is beszélt nemrégiben. A cég kiléte egyelőre nem ismert, ám a jelek arra utalnak, hogy rövid időn belül itt is bejelentés várható. Mindez azért lényeges, mert így ezzel Magyarország összes nagyobb régiója rendelkezni fog kisebb-nagyobb autóipari kapacitással, amely megalapozhatja a fejletlenebb régiók felzárkózását.
