Nem lenne alaptalan azt feltételezni, hogy a Disney erőforrásaival bármit el lehet érni: például egy újonnan indult, sikeres streamingplatformot. A soha el nem záródó pénzcsap viszont nem elég a potenciális előfizetők meggyőzéséhez, ez pedig hamar arcon csapta a cégóriást is, ugyanis bő egy évvel a Disney+ startja után már több mint 11 milliárd dolláros (közel 4000 milliárd forint) veszteséggel kellett szembenézniük. Ez pedig olyan pénzügyi és ideológiai útvesztőbe taszította a céget, melyből a mai napig nem jött ki teljesen.
Váratlan indulás
A Disney 2019 végén indította el streamingszolgáltatását, ez volt Bob Iger utolsó nagy tette nyugdíjba vonulása (és későbbi hangos visszatérése) előtt. A vállalat vezetését az addig vidámparkrészlegért felelős Bob Chapek vette át, ő pedig ekkor jogosan gondolhatta, hogy elődje gyorsan felvirágzó ajándékot hagyott rá. Iger távozása viszont nem is lehetett volna ennél sorsszerűbb, ugyanis így nem neki kellett szembenéznie a Covid–19 következményeivel – írja a Forbes.
Kevés nagyvállalatot sújtott annyira a koronavírus-járvány, mint a Disney-t:
- bezártak a vidámparkok,
- az óceánjárók a dokkokban álltak,
- szüneteltek a forgatások,
- hazaküldték az animációs szakembereket,
- leálltak a filmek Blu-ray-árusításai,
- és természetesen a mozik bezárásával egy elkészült film sem került a nagyképernyőre.
Mindez alól csak a Disney+ volt a kivétel, az egyetlen mentsvár. Legalábbis az lehetett volna.
2020-ban a vállalat több hónapig csak a Disney+-ra volt utalva, és ehhez túlságosan hozzá is szoktak.
A hazaküldött szakemberek tudtak otthonról dolgozni, a munka gyorsan haladt, bár többször is voltak panaszok a minőségre, de ez a Disney-t addig nem érdekelte, ameddig az új streamingplatform népszerűsége egyre csak nőtt. Szinte elképzelhetetlen volt, hogy ez végül térdre fogja kényszeríteni a vállalatot. Az előfizetők száma messze meghaladta a Disney előrejelzéseit és pontosan ez részegítette meg a vezetőséget. Ennek következménye volt, hogy dollármilliárdokat költöttek exkluzív tartalmakra, melyek kizárólag a Disney+-on jelentek meg.
Amivel nem számoltak, hogy
mire a drága exkluzív tartalmak megjelentek, addigra a járvány visszahúzódott és újra nyitottak a mozitermek.
A Disney látványos lejtmenete
A mozitermek szerelmesei visszatértek a nagyvászon elé és elkezdtek csökkenni az előfizetések. A Disney részvényeinek árfolyama zuhanni kezdett, mindezért pedig a frissen megválasztott vezérigazgatót, Bob Chapeket okolták, aki le is mondott a vezetésről és visszaadta a gyeplőt Bob Igernek, aki rögtön vitába is keveredett a Trian Partners aktivista befektetőivel, köztük Nelson Peltz-cel, akik helyet szerettek volna a Disney igazgatótanácsában. Peltz-ék végül alulmaradtak a részvényesek szavazásán, köszönhetően Igerék lejáratókampányának.
Az elégedetlen részvényesek megnyugtatása érdekében a Disney-nek 7,5 milliárd (2700 milliárd forint) dollár mértékben kellett csökkentenie kiadásain, beleértve az általa megrendelt exkluzív streamingtartalmak nagy részét is. Ennek ellenére
a Disney+ több mint 11,4 milliárd dollárnyi veszteséget könyvelhetett el az indulása óta.
A Disney+ középpontjában lévő hiba viszont korábban keresendő, mint a platform indulása. Nem meglepő módon a Netflix is nagy szerepet játszik a történetben, ugyanis, amikor még bárki potom pénzért megvásárolhatta volna a céget, senki nem érdekelődött iránta, aztán megtörtént a csoda: forradalmasították a filmpiacot. Beindult az online filmek és sorozatok gyártása, a Disney pedig nem akarta kihagyni a lehetőséget és több Marvel-tartalmat is berendelt a Netflixtől (melyek ma már a Disney+-on érthetőek el).
Mások korábban rájöttek, hogy hosszú távon jobban járnak, ha kivonják tartalmaikat a Netflixről és saját streamingszolgáltatást indítanak, a Disney viszont még ennek közelében sem volt. Ekkor jelentették be a 21st Century Fox felvásárlását 71 milliárd dollárért (25,5 ezermilliárd forint), amivel csak bővült a tartalom, de nem volt hol megnézni.
Tehát a veszteség egyik korai oka az időzítés. Persze senki nem tudhatta előre, hogy 2020-ban egy egész világot érintő járvány fog pusztítani, az viszont tény volt, hogy
a Disney majdnem egy évtizeddel el volt maradva a Netflixtől.
A másik ok a váratlan fellendülés utáni hirtelen lejtő volt, mely a Fekete özvegy 2021-es megjelenésekor történt. A vállalat azt a népszerűtlen döntést hozta, hogy a film egyszerre fog megjelenni a mozikban és a Disney+-on is, mert még nem bíztak a mozitermekbe visszatérő nézők számában. Viszont, aki streamingen akarta megnézni a filmet, nem volt elég a havi előfizetés, hanem pluszban kellett 29,99 dollárt (szűk 11 ezer forintot) fizetnie. Ez azt eredményezte, hogy a film bevétele a második hétvégén 67 százalékkal csökkent. A cég nem számolt azzal, hogy egy Marvel-film ekkora bukást produkáljon.
Mindennek ellenére a Disney további jelentős kiadásokat fordított exkluzív streamingtartalmakra.
Az elképzelésük szerint a több tartalom több nézőt vonzott volna be, a számok viszont nem ezt mutatták. Minden elromlott, ami csak tudott: megnövekedtek az adók, kevesen tértek vissza a mozitermekbe, csökkentek az előfizetők. Ez az a mélység, amiből azóta is kifelé mászik a cég, kisebb-nagyobb sikerekkel. Ennek eredménye lehet, hogy a Disney új erőre kap Indiában, és mozgatja vezetőit, hogy a megfelelő emberek irányítsák a fontos részlegeket.
Viszont vannak biztos kapaszkodói a cégnek, mint például a Star Wars-tartalmak, melyekkel szinte minden évben számolhatnak a rajongók. A The Bad Batch (Rossz osztag) animációs sorozat jelenleg is fut, május 4-én érkezik a szintén animációs Tales of the Empire (Birodalmi históriák) és június 4-én fog kezdődni az új élő szereplős sorozat, Az akolitus.
