Ezt biztos nem tudta a tojáshéjról – annyira kapós lett, hogy már a cégek is kinézték maguknak

Az eldobott, a szelektív gyűjtőig el nem jutó, vagy az újrahasznosítást elkerülő, nem lebomló műanyag palackok nagyjából 450 év elteltével válnak újra a természet részévé. Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy nem minden élelmiszer kerül mesterséges borításba, sokan közülük jól védő, ráadásul gyorsan lebomló csomagolásban kerülnek elénk. Ilyen például a banán és a narancs héja. Az előbbi három-négy hét, az utóbbi pedig hat hónap alatt bomlik le. Sok természetes csomagolás, mint például a tojáshéj, ugyanakkor nem csak „eltűnik”, hanem hasznosítható is. 

„A tojáshéj magas kalciumtartalma miatt talajjavítóként használható. A talajba való bedolgozásával továbbá javíthatjuk annak vízáteresztő képességét, szerkezeti összetételét. Az agráriumban akár takarmányozási célokra is alkalmazhatjuk. A takarmányok kalciumtartalmát növelhetjük vele, ezáltal jobb húsösszetételű vágóállat tenyésztése lehetséges. Ez a pozitív tulajdonság az embereknél, sőt a házi kedvenceknél is megvan” – mondta Németh Csaba élelmiszermérnök, címzetes egyetemi tanár.

A tojáshéj a lebomló evőeszközökben is megtalálható már

A téma szakértője emlékeztetett, hogy a tojáshéj újabb felhasználási lehetőségére a biológiailag lebomló evőeszközök, tányérok gyártói figyeltek fel. Bár a biológiailag lebomló műanyagok – mint például a politejsav – a hagyományos társaikkal szemben ténylegesen lebomlanak mikroorganizmusok, gombák, algák segítségével, azért van egy hatalmás hátrányuk is: ez pedig a kereslet növekedéséből adódó folyamatos drágulás – magyarázta Németh, hozzátéve: ennek ellensúlyozására ad lehetőséget 

• a sokkal stabilabb áron beszerezhető, 
• remekül lebomló tojáshéjőrlemény, amely 
• akár 20-30 százalékban adagolva 

sem változtatja meg számottevően a műanyag tulajdonságait.

Ennek ellenére úgy véli, nem a lebomló csomagolások világa az egyetlen járható út, ráadásul ezek használata gyakran nem is megoldható. „Mindenkinek meg kell találnia a saját útját a fenntarthatóság irányába. Lebomló befőttesüveg-alternatívák helyett nyugodtan használjuk századszor, sőt akár százegyedszer is a jól bevált edényeinket. Ugyanakkor az is egy hatalmas segítség, hogy amikor az egyik eltörik, a darabjait nem a kommunális, hanem a szelektív hulladékgyűjtőbe tesszük. Ahogy a nem lebomló műanyagok esetében is számos jó megoldás létezik – csak ne az erdőkben, mezőkön, árokpartokon legyenek eldobálva, csúfítva a táj szépségét, megkárosítva a természetes élővilágot” – mutatott rá Németh Csaba.