Légi katasztrófák: hogyan lehet túlélni egy repülőgép-balesetet? Megmutatjuk – ezek a legjobb ülések
A két legfrissebb repülőgép-baleset, az Azerbaijan Airlines és a Jeju Air tragédiája bizonyítani látszik azt a régi mondást, hogy a hátsó rész biztonságosabb, mint a gép eleje.
Az azeri gép balesetét 29 ember élte túl, és mindannyian a hátsó részen foglaltak helyett, az egyetlen dél-koreai túlélő, egy utaskísérő pedig egyenesen a repülőgép farkában. A mondás igazságát ennél szélesebb körű statisztika is alátámasztja. A Time magazin 2015-ben az 1985 és 2000 közötti adatokat vizsgálta át, és arra a következtetésre jutott, hogy
- a gép hátsó harmadában ülők esetében a halálozási arány összességében 32, az első harmadban és a középsőben pedig 39 százalék.
- Még jobbak az esélyei azoknak, akik a hátsó harmad középső üléseit kapják (28 százalékos halálozási arány).
- Míg a legveszélyesebbek a középső harmad folyosó melletti ülései (44 százalék).
Szakértők szerint mese az egész
Repülésbiztonsági szakértők szerint ez azonban csak mese. „Nincs olyan adat, amely összefüggést mutatna az ülések helyzete és a túlélési esélyek között” – mondja a CNN amerikai hírtelevíziónak Hassan Shahidi, a Flight Safety Foundation elnöke. Szerinte minden baleset más és más.
Ed Galea, a londoni Greenwichi Egyetem tűzvédelmi mérnöki professzora, aki mérföldkőnek számító tanulmányokat végzett a repülőgép-balesetek evakuálásáról, is állítja, hogy „nincs mágikus legbiztonságosabb ülés”.
Minden a baleset természetétől függ. Néha jobb elöl ülni, néha hátul
– magyarázta.
Abban azonban egyetértenek a szakértők, hogy van különbség aközött, hogy melyik ülésben lehet a legjobb eséllyel túlélni a kezdeti ütközést, és melyikből lehet a leggyorsabban elhagyni a repülőgépet. Szerintük ez utóbbira kellene törekedni
Repülőgép-baleset: ezek a legbiztonságosabb ülések
Galea szerint a jó hír, hogy „a repülőgép-balesetek döntő többsége túlélhető, és az emberek többsége túl is éli”. Ugyanis 1988 óta olyan üléseket gyárthatnak csak, amelyek kibírják az akár 16 G-s erőhatású becsapódást, vagyis a gravitáció 16-szorosát. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben lehetséges a túlélés.
Szerinte a dél-koreai katasztrófát talán mindenki túlélhette volna, ha a gép nem csapódik a kifutó végén lévő betonakadálynak. Az azeri gép balesete azonban a nem túlélhetők közé tartozik, így kész „csoda”, hogy nem halt meg mindenki.
Az élet és halál közötti különbséget Galea szerint az jelenti, hogy milyen gyorsan tudják evakuálni az utasokat.
A modern gépeket csak akkor állíthatják forgalomba, ha az evakuálási idő 90 másodperc. Teljesen más azonban a gyakorlat, mint a való élet. Galea kutatásai szerint azoknak van legjobb esélyük élve kijutni a gépből, akik öt soron belül ülnek a vészkijárathoz. Értelemszerűen ebben az esetben is a folyosó melletti ülés a legjobb, az ablak melletti a legkevésbé az.
Mit tegyen az ember, ha nem kap ilyen ülésre helyet?
Én másik járat után néznék
– válaszolja őszintén a szakértő.
Több esélye van a túlélésre annak, aki felkészült
A megfelelő ülés azonban nem elég, a szerencse a leginkább felkészülteket segíti. Még a gyakran repülőknek is azt tanácsolja, hogy figyeljenek oda, amikor a személyzet ismerteti a biztonsági előírásokat, és értsék pontosan, hogyan működik a biztonsági öv. Bármilyen hihetetlen is, ezzel szenvednek meg a leginkább a baleset túlélői, mert másképp nyílik, mint az autóké.
Sokat segít, ha az emberek azt is pontosan tudják, hogyan nyílik a vészkijárat ajtaja. Fontos még, hogy az utasok felvegyék a cipőjüket, amint ereszkedni kezd a gép, és a családok lehetőleg maradjanak együtt. Az is fontos tanács, hogy hagyjunk mindent, de tényleg mindent hátra, ha menekülni kell, mert a csomagok cipelése csak lassítja mindenki más evakuálását is.
