A két legfrissebb repülőgép-baleset, az Azerbaijan Airlines és a Jeju Air tragédiája bizonyítani látszik azt a régi mondást, hogy a hátsó rész biztonságosabb, mint a gép eleje.
Az azeri gép balesetét 29 ember élte túl, és mindannyian a hátsó részen foglaltak helyett, az egyetlen dél-koreai túlélő, egy utaskísérő pedig egyenesen a repülőgép farkában. A mondás igazságát ennél szélesebb körű statisztika is alátámasztja. A Time magazin 2015-ben az 1985 és 2000 közötti adatokat vizsgálta át, és arra a következtetésre jutott, hogy
Repülésbiztonsági szakértők szerint ez azonban csak mese. „Nincs olyan adat, amely összefüggést mutatna az ülések helyzete és a túlélési esélyek között” – mondja a CNN amerikai hírtelevíziónak Hassan Shahidi, a Flight Safety Foundation elnöke. Szerinte minden baleset más és más.
Ed Galea, a londoni Greenwichi Egyetem tűzvédelmi mérnöki professzora, aki mérföldkőnek számító tanulmányokat végzett a repülőgép-balesetek evakuálásáról, is állítja, hogy „nincs mágikus legbiztonságosabb ülés”.
Minden a baleset természetétől függ. Néha jobb elöl ülni, néha hátul
– magyarázta.
Abban azonban egyetértenek a szakértők, hogy van különbség aközött, hogy melyik ülésben lehet a legjobb eséllyel túlélni a kezdeti ütközést, és melyikből lehet a leggyorsabban elhagyni a repülőgépet. Szerintük ez utóbbira kellene törekedni
Galea szerint a jó hír, hogy „a repülőgép-balesetek döntő többsége túlélhető, és az emberek többsége túl is éli”. Ugyanis 1988 óta olyan üléseket gyárthatnak csak, amelyek kibírják az akár 16 G-s erőhatású becsapódást, vagyis a gravitáció 16-szorosát. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben lehetséges a túlélés.
Szerinte a dél-koreai katasztrófát talán mindenki túlélhette volna, ha a gép nem csapódik a kifutó végén lévő betonakadálynak. Az azeri gép balesete azonban a nem túlélhetők közé tartozik, így kész „csoda”, hogy nem halt meg mindenki.
Az élet és halál közötti különbséget Galea szerint az jelenti, hogy milyen gyorsan tudják evakuálni az utasokat.
A modern gépeket csak akkor állíthatják forgalomba, ha az evakuálási idő 90 másodperc. Teljesen más azonban a gyakorlat, mint a való élet. Galea kutatásai szerint azoknak van legjobb esélyük élve kijutni a gépből, akik öt soron belül ülnek a vészkijárathoz. Értelemszerűen ebben az esetben is a folyosó melletti ülés a legjobb, az ablak melletti a legkevésbé az.
Mit tegyen az ember, ha nem kap ilyen ülésre helyet?
Én másik járat után néznék
– válaszolja őszintén a szakértő.
A megfelelő ülés azonban nem elég, a szerencse a leginkább felkészülteket segíti. Még a gyakran repülőknek is azt tanácsolja, hogy figyeljenek oda, amikor a személyzet ismerteti a biztonsági előírásokat, és értsék pontosan, hogyan működik a biztonsági öv. Bármilyen hihetetlen is, ezzel szenvednek meg a leginkább a baleset túlélői, mert másképp nyílik, mint az autóké.
Sokat segít, ha az emberek azt is pontosan tudják, hogyan nyílik a vészkijárat ajtaja. Fontos még, hogy az utasok felvegyék a cipőjüket, amint ereszkedni kezd a gép, és a családok lehetőleg maradjanak együtt. Az is fontos tanács, hogy hagyjunk mindent, de tényleg mindent hátra, ha menekülni kell, mert a csomagok cipelése csak lassítja mindenki más evakuálását is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.