A következő években a Roszatomnak hozzávetőleg 100 ezer új szakemberre lesz szüksége – nyilatkozott a TASZSZ orosz hírügynökségnek Tatjana Terentyeva, az orosz állami atomkonszern vezérigazgató-helyettese.

A row of windmills (wind turbines with rotating blades) against the backdrop of autumn field. Adyghe wind farm from many towers of wind turbines. Wind power complex of Rosatom.
Fotó: Shutterstock

Új projektek sora az asztalon 

A jelenleg 330 ezer fős Roszatom a bővítést 2030-ra kívánja megvalósítani. Terve összefügg az új üzletágak fejlesztésével. Ezek az északi-tengeri útvonal mentén zajló új projektek, természetvédelmi beruházások, új anyagokkal kapcsolatos elképzelések, továbbá a digitalizálás, a szélerőmű-építések, valamint a nukleáris orvoslás projektjei Tatjana Terentyeva szerint. Egyedül a környezetvédelmi részlegnek körülbelül 3 ezer új alkalmazottra és több mint 5 ezer informatikai szakemberre lesz szüksége.

Negyven százalék az atomiparon kívülről

A Roszatom arra készül – olvasható a honlapján –, hogy az új vállalkozásokból származó bevétele a teljes bevételének legalább a 40 százalékát tegye ki 2030-ra. Az Uranium One (a Roszatom Tenex cégcsoportjának része) például orosz gyártóktól vásárolt fa tüzelőanyag-pelletet szállít. Egy 2019-ben szerzett tanúsítványa szerint e tevékenységét a nemzetközi szabványoknak megfelelően végzi. Még abban az évben megkezdődtek a kísérleti, a következőben pedig a piaci alapú exportszállításai. A Roszatom tervezi a feldolgozott biológiai (agrár- és faipari), továbbá lignitalapú energiatermelést is a Techsnabexport JSC nevű cégén keresztül. A FSUE VNIIA nevű vállalata geofizikai berendezéseket fejleszt az olaj- és a gázipar számára. Ez a szervezet fejleszti és gyártja a neutrongenerátorok fő elemeit.   

„Egyetemi hallgatókat, tapasztalt, hasonló felkészültségű szakembereket is keresünk a piacon. Kiterjed programunk van az alkalmazottak átképzésére, továbbképzésére, a vállalati kultúránk megismertetésére” – mondta a vezérigazgató-helyettes a TASZSZ-nak. 

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem az iparban tapasztalható munkaerőhiányról beszél, hanem annak fejlesztésével összefüggő munkaerő-szükségletről.

 „Komoly versenyben vagyunk azért, hogy a fiatalok figyelmét az atomenergia, a mérnöki szakmák felé irányítsuk, ezért nagy hangsúlyt fektetünk az iskolákkal és az egyetemekkel való szoros együttműködésre, hogy fenntartsuk a fiatalok érdeklődését a számunkra fontos tudományok, úgymint a fizika, a kémia, a matematika és az informatika iránt” – mondta.

A magabiztosság amiatt is érdekes, mert közben kiderült, hogy az EU-ban egyre többen vetnének ki szankciókat az orosz nukleáris szektorra is.