Épülne Sajóbábonyban egy új hulladékégető – tudta meg a Világgazdaság. A létesítmény az országos hulladékkezelési igényekhez képest nem lenne túl nagy, évi 35 ezer tonna veszélyes és nem veszélyes hulladékot lehet majd benne elégetni, ekkorára van szükség a beruházóhoz érkező igények alapján.
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Még nincs sínen a beruházás
Összehasonlításképpen: az ország legnagyobb hulladékégetője, a rákospalotai Huha (Fővárosi Hulladékhasznosító Mű) évi 420 ezer tonna hulladékot ártalmatlanít, egyúttal hőt és áramot is termel.
A sajóbábonyi égető még az engedélyezés szakaszában van, a vele kapcsolatos lakossági közmeghallgatást április 18-án tartják. A beruházó az ÉMK Észak-magyarországi Környezetvédelmi Kft., amely veszélyeshulladék-kezelés mellett szennyvíztisztításra is szakosodott.
Tervei szerint az új égető a már működő egészségügyi veszélyeshulladékot égető létesítmény mellett kapna helyet, közös lenne a kéményük.
Az engedélykérelemben szó esik a hulladék hasznosításáról is, amiről egy másfél évvel ezelőtti, de a részletek alapján ugyanerre az égetőre vonatkozó közmeghallgatás meghívójából tudhatók meg továbbiak: a folyamat során termelt gőzt rákötik a telephely energiaellátó rendszerére. Az ÉMK ki akar alakítani egy lerakót is a keletkező évi 5,5 ezer tonna salak számára.
Hulladékspecifikus égetői vannak az ÉMK-nak
A vállalat négy égetőt üzemeltet, ezekben veszélyes és nem veszélyes hulladékot is ártalmatlanít, hasznosítással egybekötve a honlapja szerint. A létesítmények együtt évi 35 ezer tonna hulladékot tudnak fogadni. A statikus hulladékégetőbe elsősorban kannák, hordók, jellemzően nem vagy nehezen darálható hulladékok kerülnek, a forgódobosba inkább a könnyebb frakciójú, darálható, valamint iszap, paszta jellegűek. A fent említett egészségügyi hulladékégető a kórházakból, rendelőintézetekből átvett hulladékot ártalmatlanítja, a speciális, fluidágyas iszapégető pedig a szennyvíztisztítói iszapokat. A vállalat hangsúlyozza, hogy az égetőiben alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT (elérhető legjobb technológia) követelményeinek. Az égetőkben száraz, nedves füstgáztisztítás történik, a berendezéseket folyamatirányítási rendszer működteti, a pontforrásokon folyamatosan mérik a károsanyag-kibocsátást. Az égetés után visszamaradó anyagokat az ÉMK a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye alapján üzemelő salak- és maradékanyag-lerakóban helyezi el.
Az ÉMK a nyilvános adatok szerint három hazai magánszemély tulajdona. Üllőn, Hajdúböszörményben és Sajóbábonyban vannak telephelyei. 2021-es árbevétele 27 százalékos bővülés után 3,4 milliárd forint közelébe nőtt, döntően belföldi értékesítésből származott, de lendületesen nőtt a kis súlyú is. Adózott eredménye mintegy 90 millió forintról 93 millió fölé emelkedett. Az ÉMK a Kiss vállalatcsoport tagja. (Kiss a vezetékneve a többségi és az egyik kisebbségi tulajdonosnak.) A Kiss csoport további öt cége szereléssel, környezetvédelemmel, laboratóriumi munkával, energetikával, vagyonkezeléssel és ipari park üzemeltetésével foglalkozik.
