Az uniós RepowerEU terv megvalósításával az unió növelni kívánja a stratégiai autonómiáját, mégpedig energiaellátásának diverzifikálása és az orosz fosszilistüzelőanyag-behozataltól való függésének megszüntetése révén.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A Levegő Munkacsoport azonban úgy véli, hogy a magyar RepowerEU terv megvalósítása nem feltétlenül vezet e célok eléréséhez, ezért az arra fordítható 2585 milliárd forintnyi uniós és hazai forrást máshogyan volna érdemes elkölteni. A magyar terv három fő részből áll: a reformokból, a beruházásokból és a célkitűzésekből. (Lásd lenti táblázatunkat.)
Két meghökkentő és három plusz reformjavaslat
A Levegő Munkacsoport a reformok mindegyikével egyetért, de van három további javaslata is. Az első szerint teljesen el kellene törölni a rezsicsökkentést a rászorulók egyidejű havi pénzbeni támogatásával, továbbá meg kellene szüntetni a fosszilis energiahordozók termelésének és felhasználásának a támogatását. Bár tudott, hogy a szervezet ezen elképzelései aligha időszerűek – hiszen a lakossági tarifák alacsonyan tartása politikai kérdés, a fosszilisek termeléséről pedig még nem mondhat le az ország –, érdemes megismerni az érveiket. A rezsicsökkentés ellen a munkacsoport részben annak magas állami terhe miatt emelt szót (2023-ban ez 2580 milliárd forint, jövőre talán csak 1340 milliárd forint lesz) részben arra hivatkozva, hogy
e támogatással az állam végső soron olyan energiahordozók felhasználását segíti, amelyeket elvben vissza kíván szorítani.
Ehhez a gondolatmenethez azért hozzá kell tenni, hogy a kormány az átlagos fogyasztás fogalmának tavaly augusztusi bevezetésével már reálisabbra szűkítette és igazságosabbá tette a hatósági tarifára való jogosultságot. A kifogásolt támogatás is csak részben segíti a kiszorítandó energiahordozókat, hiszen a hazai energiafelhasználási mix jelentős része nukleáris forrás, de már számottevő a megújulók súlya is.
A második javaslat egy átfogó energiatudatossági szemléletformáló kampány lenne az Európai Bizottság, valamint hazai és külföldi civil szervezetek bevonásával. A harmadik szerint meg kellene erősíteni a hatóságokat az illegális égetések felszámolása érdekében. Ehhez nagyobb felhatalmazást kell adni az önkormányzatoknak és a rendőrségnek.
A tőkeerős cég fejleszthet saját pénzből is
A magyar tervben szereplő beruházások csomagját alapjaiban változtatná meg a munkacsoport. Közleményében Tarr Katalin, a Levegő szakpolitikai munkatársa úgy érvel, hogy miközben
a százhalombattai olajfinomító átalakítására, kőolaj- és földgáz-infrastruktúra bővítésére, ipari parkok fejlesztésére költenék a 2058 milliárd forint uniós támogatás és az azt kiegészítő 527 milliárd forint hazai forrás döntő részét,
„az ilyen, elsősorban profitorientált magáncégek érdekében álló beruházásokra egyetlen fillér közpénzt se szabad áldozni. Az ilyen támogatás szerinte se környezetvédelmi, se gazdasági észszerűséggel nem indokolható, sőt kifejezetten piactorzító, jelentősen késlelteti a zöldátállást, tovább rontva az ország versenyképességét. Ráadásul a tervezett beruházások egy részének támogatása kedvezményes hitelből valósulna meg, aminek szükségessége már csak azért is kérdéses, mert a legtöbb érintett tőkeerős cég, amely a piacról is könnyen tudna forrásokat szerezni a szükséges beruházásaihoz. (…) A RepowerEU hazai terveinek megvalósításával évtizedekre bebetonoznánk a fosszilis energiáktól való függésünket” – jelenti ki.
A Levegő Munkacsoport ezért a dokumentumban felsorolt tizenkét beruházásból kilenc törlését javasolja. Az így megmaradó pénz túlnyomó részét a lakóépületek energetikai korszerűsítésére fordíttatná, hiszen a magyar lakásállomány 99 százaléka nem felel meg a mai követelményeknek.
„Márpedig az ilyen korszerűsítés eredményez igazi rezsicsökkentést, és egyúttal megóvja a lakókat a hidegtől és az egyre gyakrabban előforduló rendkívüli hőségtől” – idézi a közlemény Lukács Andrást, a civil szervezet elnökét. Nemrég a lakossági energiahatékonysági beruházások nagyobb súlyú támogatása mellett érvelt a Magyar Természetvédők Szövetsége is. Az orosz gáz nélküli magyar energiaellátás esélyeiről pedig a REKK tanulmányát ismertetve írt a Világgazdaság.
A RepowerEU keretéből megmaradó további forrás terhére 150 milliárd forintot kellene szánni a Levegő Munkacsoport szerint a már említett szemléletformáló kampányra – például az illegális lakossági tüzelés felszámolása érdekében – és a hatóságok megerősítésére.
