Aránytalanul kevés pénz jut a lakossági energiahatékonysági beruházásokra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA lakossági energiaátmenetet jobban kell támogatnia a magyar REPowerEU folyamatnak – ez a fő üzenete az Energiaklub, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Energiahatékonysági Intézet és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) által a napokban szervezett konferenciának. A rendezvényen számos kritika és észrevétel elhangzott a hazai tervvel kapcsolatban.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
A REPowerEU hivatalos, uniós célja az, hogy az energiatakarékosságra és a tiszta energia előállítására összpontosítva megerősítse az uniós energiaágazat stratégiai autonómiáját. Ennek részeként mindenekelőtt ellenállóbbá kell tenni az uniós energiarendszereket. Jó hír, hogy a konferencián előadott két minisztériumi illetékes, akik az MTVSZ közleménye szerint jelezték: igyekeznek becsatornázni a konferencián elhangzott és a beérkezett szakmai véleményeket, javaslatokat a REPowerEU-folyamatba. Az Európai Bizottságnak két, a tanácsnak utána egy hónapja lesz megegyezni és elfogadni a magyar fejezetet.
A rendezvényen az előzményeket Tóthné Csonka Enikő, a Miniszterelnökségnek a HET (helyreállítási és ellenálló képességi terv) végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára ismertette, egyben helyzetképet is adott. Eszerint Magyarország 2021. május 12-én nyújtotta be a 2021 és 2026 közötti időszakra vonatkozó HET-tervet az EU-nak. Ebben 24 beruházás és 23 reformintézkedés szerepelt, amelyeknek a központi költségvetési finanszírozását a kormány 2021 júliusában elrendelte, majd decemberben az Európai Tanács jóváhagyta a terv pozitív értékelését. Ekkor a terv 32 beruházást és 50 reformlépést tartalmazott, 5811 millió euró (2294 milliárd forint) maximális vissza nem térítendő támogatással. A költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás tárgyalása még tart. A tervet Magyarország ez év augusztus 31-én egészítette ki a REPowerEU-fejezettel, amely 268 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást és 1481 milliárd forint hitelt tartalmaz 15 beruházás és 14 reform számára.
Arról, hogy pontosan mit tartalmaz a magyar REPowerEU-terv, a Világgazdaság ebben a cikkében számolt be, a teljes dokumentum pedig itt olvasható el.
A konferencián a kritikák jórészt a keret felhasználására összpontosultak. A forráson belül ugyanis nagyjából annyi pénz menne el iparfejlesztésre, mint a másik három fő területre együtt. Az utóbbiak között is a hálózatfejlesztés dominál, amit az energiaszuverenitás erősítése követ, az alternatív hajtású mobilitásra pedig 200 milliárdnál is kevesebb jutna. Pedig – mutat rá az MTVSZ – a Kormany.hu-n nyilvánosságra hozott REPowerEU-fejezetben célként szerepel, hogy „Magyarország energiaimport-kitettségét az uniós átlagra csökkentjük”. Azonban, míg az érvényes Nemzeti energia- és klímaterv (NEKT) szerint 2030-ra a jelenlegi 85 százalékos gázimportkitettséget 70 százalékosra kell csökkenteni, a REPowerEU szerint csak 80 százalékra. Az áram esetében a 28 százalékos importnak 20 százalék alá kell mennie. (Az átdolgozott NEKT dokumentumai ezen az oldalon találhatók.)
Vagyis „a magyar REPowerEU-célkitűzésekből hiányzik a földgáztól való függés, illetve a földgázfogyasztás számszerűsített csökkentése. Pedig az egyeztetési változatban még benne volt a várt hatásoknál az évi 6,5 millió köbméteres felhasználáscsökkentés (2022-höz képest), de az MTVSZ szerint 2026 közepéig az is elég kevés lett volna, hiszen 2021-ről 2022-re az egyedül az időjárással megsegített fogyasztói takarékosság 1900 millió köbméteres mérséklést hozott. Többet, mint az EU önkéntes, 15 százalékos vállalása” – írja a szövetség.
Botár Alexa, a szervezet éghajlatvédelem és energia programigazgatója arra mutatott rá, hogy míg a gáztól való függés, valamint a végső energiafelhasználás csökkentése nagyrészt a lakosságra van terhelve, a lakosság e célra az iparnál sokkal kisebb támogatást kap a REPowerEU-ból vagy más uniós forrásból. „Ezen változtatni kell” – jelentette ki. (Mindazonáltal Botár Alexa megjegyzéséhez kívánkozik, hogy a lakossági energiatakarékossághoz szükséges eszközöket, például a hőszivattyút, a szigetelőanyagokat és a jobb hatékonyságú energiafogyasztókat az ipar gyártja, vagyis a támogatás eme része nem menne olyan rossz helyre.)
Mélyfelújításra várnak a lakóépületek
Hasonló problémát jelzett Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai vezetője. Hiányolta például a tervből az energetikai felújítások széles körű ösztönzőrendszerét, beleértve egy nagyszabású lakossági épületfelújítási támogatási programot. Úgy látja, hogy az épületállomány dekarbonizálását egy többéves, differenciált és kiszámítható támogatási program mozdítaná előre. A szakember „mélyfelújításokat” sürget, a tervben foglalt 30 százalékos energiamegtakarítási elvárást alacsonynak tartja, hacsak nem párosul a szakaszos mélyfelújításokat biztosító támogatási rendszerrel.
Összességében a lakossági energiahatékonysági beruházásokra aránytalanul kis összeg jut, a tervezett húszezer felújított lakás elmarad a szükséges évi 130 ezer lakásfelújítástól.
„A rezsicsökkentés fenntartásával a lakossági fűtés terén változatlanul fennmarad a gáztól való függés, aminek a mérsékléséhez a terv nem járul hozzá érdemben” – mondta.
Fotó: Shutterstock
Hátszél helyett fuvallat a szélerőmű-beruházásoknál
A REPowerEU terv 13 gigawattnyi időjárásfüggő megújulóval számol 2030-ra, ebből a NEKT-re támaszkodva 12 gigawattal részesedik a napenergia és egy gigawattal a szélenergia. E két adat azonban a források erős eltolódását mutatja Magyar László, az Energiaklub megújulóenergia-szakértője szerint, hiszen így időben korlátozottan áll majd rendelkezésre nagyobb (energia)többlet.
Márpedig a szélenergia az éjszakai és téli féléves nagyobb termelési részaránnyal egészíthetné ki a napenergiát, ha azt is hasonló mértékben fejlesztenénk, ezenkívül a gázimport csökkentésében is fontos szerepet kaphatna.
Aggasztónak nevezte, hogy továbbra sem készült el az új (támogató) szeles szabályozás, pedig már tavaly óta ígéri a kormány. Úgy látja, hogy a megújuló források támogatására fordított REPowerEU-keretből túl nagy arányban részesülnek az ipari szereplők a lakossági épületek és középületek megújulófejlesztéseire fordított összeghez képest, pedig az iparban meglenne a tőke ennek finanszírozására.
Levegő Munkacsoport: nem olcsó energiára, hanem pénzbeni támogatásra lenne szükség
Végül Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a rezsicsökkentés eltörlését hiányolta a REPowerEU-tervből, mert az szerinte társadalmilag igazságtalan, azonfelül, hogy még több energiafogyasztásra ösztönöz, és forrást von el fontos társadalmi feladatoktól. Úgy látja, hogy a rászorulókat olcsó energia helyett pénzzel kell támogatni.
Lukács András álláspontja kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a rezsicsökkentés általa említett, nagyobb fogyasztásra való ösztönzése – vagy a takarékoskodásra való esetleges nem ösztönzése – tavaly augusztus óta nem, vagy csak alig érvényesül. Azóta ugyanis adott mennyiségű , átlagosnak kinevezett áram vagy gáz elhasználása után a további fogyasztásra a háztartás a hatóságinál magasabb tarifát köteles fizetni. Ez kissé helyreteszi a társadalmi igazságtalanság kérdését is, bár a vonatkozó jogszabály egyelőre csak az év végéig van érvényben. Kérdés továbbá, hogy az energiaár-támogatás vajon pénzben a leghatékonyabb-e. A rászoruló háztartásban ugyanis bőven akadhat más, sürgős és elengedhetetlen kiadás is, ami miatt még a támogatással sem marad pénz a rezsi kifizetésére. (Ez esetben az előre fizetős mérő használata lehet a kiút úgy, hogy a támogatás eleve a fogyasztó áram- vagy gázszámlájára kerül.)
