Kétszer is betett a Duna meleg vize az atomerőműnek

Júliusban folytatódott a hazai bruttó rendszerterhelés csökkenése, ami – kiegészítve a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) előzetes termelés becslésével, 4,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos hónapjában – állapította meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

Esett a fosszilis alapú termelés

A HMKE-termelés nélkül a rendszerterhelés csökkenése 6,88 százalékos, a maximális terhelés pedig 8,09 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az erőművi termelés gyakorlatilag változatlan maradt az előző év júliusához képest, ugyanakkor júniushoz képest közel 17 százalékkal nőtt. A Paksi Atomerőmű termelését a Duna hőmérsékletének emelkedése miatt kétszer csökkenteni kellett a hónap során – áll az elemzésben. A gázerőművek közül a Gönyűi Erőmű visszatért a termelésbe a hónap elején, viszont nem termelt

• az Újpesti és a Kelenföldi Erőmű (tervezett karbantartás miatt),
• a harmadik BERT-es egység,
• a Kispesti Erőmű,
• a nyíregyházi és a debreceni erőmű (néhány napot leszámítva).

Összességében a gázos erőművek teljesítménye közel 10 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly júliusban. Így a gáztüzelésű erőművek igénybe vehető teljesítménye 163 megawattal (MW) csökkent a hónap során.

A hazai fosszilis erőművek termelése 7,5 százalékkal maradt el az előző év júliusáétól. A naperőművi termelés maximuma ebben a hónapban 2648 MW volt, ami 46,13 százalékos növekedés az előző év júliusához képest. Összességében a megújuló termelés 69,2 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál.

Negatív ár is kialakult

A stagnáló termelési tényezőárakkal párhuzamosan, stagnáltak a másnapi (DAM) árak is júliusban. A megugró német szélerőművi termelés és a visszaeső német fogyasztás miatt a német árak voltak a legalacsonyabbak a régióban. Különleges helyzet is kialakult ebben a hónapban: július 2-án a holland árzónában a 14 órás ár elérte a technikai minimumot, így a teljes Core régióban második aukcióra került sor, aminek hatására több közép-európai árzónában -500 euró/megawattórás elszámolóár alakult ki erre az órára. Ez a magyar DAM piacot is érintette, itt is kialakult a -500 eurós ár 14 és 15 óra között. Így aznap a napi átlagár -0,37 euró lett, ami 2015. januárig visszatekintve a legalacsonyabb napi szint volt. A magyar DAM piac júliusban is követte a régiós trendeket, a havi átlagár 95 euró körül alakult

A visszaeső német fogyasztás, a megemelkedő német szélerőművi termelés , valamint a csökkenő balkáni megújuló termelés visszaállította az észak-déli áramlást, így a júliusi áramlások a júniusi áramlásokkal ellentétesen alakultak. A júniusi nettó export pozíció

• Szlovákia irányába megszűnt,
• viszont Románia felé nettó export pozíció alakult ki, 
• Ausztria felől szintén nettó importőrök voltunk, ahogy
• Horvátország irányába is, mert ott a vízerőművi termelés csökkenése importigényt okozott,
• Szlovénia felől pedig azért alakult ki nettó import, mert megugrott a szlovén vízerőművi termelés.

Így a nettó importszaldó júliusban mindössze 15,6 százalékos volt, de a naperőművi termelés időszakában (9-17 óra között) jellemzően exportált az ország. (A naperőművek júniusban is segítették a kivitelt.) A legmagasabb átlagos órás export teljesítmény elérte a 1986 MW-ot.