Még több tároló kell az orosz nukleáris hulladéknak

A radioaktív hulladékok keletkezése terén Oroszország ugyanúgy a világ élmezőnyében van, ahogyan a működő atomreaktorok száma alapján is, emiatt Oroszországban kiemelt figyelmet kap az elöregedett atomerőművek leszerelése. Az e területen indított nukleáris és sugárbiztonsági szövetségi célprogram (NRS-1) 2016-ban indult és 2020-ig tartott, jelenleg a 2035-ig tartó NRS-2 megvalósításán dolgoznak.

A közelmúltban háromnapos szentpétervári konferenciát rendezett az orosz atomipart összefogó Roszatom a nukleáris leszerelésről, amelynek részleteiről és fő kihívásairól Vaszilij Tinyin, az állami vállalathoz tartozó TVEL leszerelési programigazgatója nyilatkozott a társaság lapjának. Mint elmondta, a jelenleg folyó (NRS-2) program több mint 130 eseményt tartalmaz, több mint 200 szervezet vesz benne részt, az atomiparon kívül például egyetemek és az Orosz Tudományos Akadémia intézetei és. Az idei fő feladatok a kiégett nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelését szolgáló infrastrukturális létesítmények létrehozására, valamint a korábbi tevékenységekkel kapcsolatos problémák gyakorlati megoldására irányulnak.

A fő idei teendők a következők:

• a kurszki atomerőmű radioaktívhulladék-kezelő komplexuma építésének befejezése,
• Majakban egy feldolgozó építése a nagy aktivitású hulladékok számára,
• szintén Majakban épül az üvegesített, nagy aktivitású hulladék tárolója is.

Belendült a szétszerelés, még több tárolóra van szükség

Az országban egyébként is folyamatosan növelik a radioaktív hulladékok végleges tárolóinak kapacitását. Most például szilárd radioaktív hulladékok felszínközeli elhelyezésére szolgáló létesítmények épülnek Cseljabinszk és Tomszk régiókban. A tervek között szerepel egy föld alatti kutatólaboratórium építése is a krasznojarszki bányászati és vegyipari komplexum közelében. A felhalmozott kiégett fűtőelemeket Oroszországban minden évben elszállítják központi, tartós tárolásra és újrafeldolgozásra, a radioaktív hulladékot pedig a tárolókból átadják ártalmatlanításra a Nemzeti Radioaktív Hulladékgazdálkodási Üzemeltetőnek. A munka intenzitását elsősorban a rendelkezésre álló források határozzák meg.

A program 2016-os kezdete óta Oroszországban már 48 nukleáris és sugárveszélyes létesítményt szereltek le, és félmillió négyzetméternyi területet rehabilitáltak Vaszilij Tyimin közlése szerint. 2035-ig további 28 létesítményben kell befejezni ezt a munkát, köztük 7 ipari urán-grafit technológiájú reaktorban, a radioaktív hulladékok radiokémiai előállító és tároló létesítményében, a Szibériai Vegyi Kombinát két nagy folyékony hulladék tárolójában és máshol. (A nagy radioaktivitású hulladékok végleges, finnországi tárolójából legutóbb ebben a cikkben írt a Világgazdaság.)

Hatalmas feladat az atomtengeralattjárók leszerelése és a területek rehabilitációja is. Ez több mint 20 éve folyik Oroszország északi és távol-keleti részén egy másik állami program keretében. Már szétszereltek 202 atom-tengeralattjárót a 212-ből, továbbá egy nukleáris meghajtású felderítőhajót és 12, szintén nukleáris kiszolgáló hajót a 15-ből.

Van hulladék, amihez jobb hozzá sem nyúlni  

A leszerelt nukleáris létesítmények területeinek jövője szempontjából a legvonzóbb, de egyben a legdrágább megoldás a teljes ártalmatlanítás. E munka végeztével a területen „zöld pázsitot” hagynak hátra, amelyre bármi épülhet, még lakóház is. Erre a program keretében elsősorban az orosz nagyvárosokban kerül sor.

Más esetekben sugárbiztonsági és a gazdasági szempontok alapján a „barna gyep” lehetőségéről döntenek. Ekkor számos korlátozás vonatkozik a terület majdani hasznosítására, például lakóépületet nem lehet rajta felhúzni, de nukleáris tevékenység folytatható rajta. A harmadik lehetőség a helyszíni temetés. Ilyenre a speciális kategóriába tartozó radioaktív hulladékok esetében kerül sor, amikor az a biztonságosabb, ha ki sem nyerik a speciális radioaktív hulladékot, ehelyett a helyszínen elkülönítik. Az előzetes becslések szerint a helyszínek többsége barna gyep státuszt kap majd. E munkában a Roszatom szakembereinek munkáját nagyban segítik a digitális információs modellezési technológiák és a belföldi hazai biztonságot megalapozó számítási eszközök. Jelenleg is tesztelnek orosz gyártású robotrendszereket.

Nem lesz vége 2035-ben sem

Bár a nukleáris örökség jelenlegi oroszországi felszámolási programja 2035-ig szól, akkor még korai lesz a problémája teljes megoldásáról beszélni. Például sok munka van hátra az atomerőművi blokkok és számos nukleáris üzemanyagciklus- létesítmény leállítása terén. A szakember kitért rá, hogy a program végrehajtásának sebessége nagymértékben függ a rendelkezésre álló források nagyságától, az új létesítmények építésekor pedig van, amikor ki kell váltani az eddigi importot. Mivel ezek és számos egyéb külső ok miatt a projektek befejezése késhet, egyes projektek finanszírozásának meghatározásakor abból indultak ki, hogy e munkákat feltétel nélkül el kell végezni.

A radioaktív hulladékok tárlókapacitásának növelésén túl ezért cél az új generációs kiégett fűtőelemek újrafeldolgozásának bővítése is. Persze az újrafeldolgozásnak csak akkor van értelme, ha az ilyen nukleáris anyagok is részt vesznek a nukleáris üzemanyagciklusban, továbbá vannak hatékony megoldások vannak a radioaktív hulladékok kezelésére. A kiégett nukleáris fűtőelemek újrafeldolgozása csökkentheti a mélyre temetett radioaktív hulladékok mennyiségét és egyszerűsítheti a kezelését, de jelentősen növelheti is az ilyen, átmenetileg tárolandó hulladék mennyiségét.