Ketyeg az időzített bomba: tragédia történik, ha találatot kap a Kurszki Atomerőmű
A Nemzetközi Atomenergiaügynökség tisztviselői is a helyszínre sietnek, hogy meggyőződjenek az erőmű épségéről. Az aggodalom közben egyre nő: mi van, ha találat éri az elavult technikával épített atomerőművet?
Az orosz-ukrán háború kiszélesedésével az ukrán katonák augusztus első felében benyomultak Kurszk környékére, száz települést az irányításuk alá vontak, ellenőrzést szereztek a gázellátásban fontos szudzsai tranzitállomás felett.
Felsejlik Csernobil
Az atomerőmű körüli harcok vészjóslóak: a Zaporizzsjai Atomerőműnél a kurszki jóval sérülékenyebb.
A Kurszki Atomerőműben úgynevezett RBMK technológiával rendelkező reaktorok vannak, azaz olyanok, amelyek Csernobilban is voltak. Ezek a modern reaktorokkal ellentétben nem rendelkeznek acélból és betonból készült kupolákkal, amelyek baleset esetén megakadályoznák a radioaktív sugárzás szabadba jutását.
Mára csak Oroszországban működtetnek ilyen típusú reaktorokat, amelyek megépítése jóval olcsóbb volt, mint a biztonságosabb társaik kivitelezése.
Robert Kelley, a NAÜ korábbi igazgatója szerint a szakértők jelenlegi legnagyobb aggodalma, hogy lövedék csapódik a létesítménybe. „A legrosszabb forgatókönyv egy olyan sugárzás, ami nagyobb a fukusimainál, de jóval kisebb, mint Csernobilban volt” – írta a közleményében.
Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója múlt héten azt mondta a Bloombergnek, hogy
a létesítményben működő, szovjet technológia különösen érzékeny egy Csernobilhoz hasonló balesetre, ha tüzérségi vagy rakétatűz éri.
Márpedig egy hete ukrán támadás érte a létesítményt, amelyet az oroszok azonnal jelentettek a NAÜ-nek. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a főigazgató maga is meglátogatja az atomerőművet.
Utoljára egy hete ért támadás ukrán atomerőművet, és annak ellenére, hogy a NAÜ szakemberei folyamatosan jelen vannak a létesítményekben, semmilyen bizonyítékot sem találtak arra vonatkozóan, hogy valójában melyik fél állt az akció mögött.
Kongatják a vészharangot a szakértők: sürgősen kezdeni kell valamit a rozzant atomerőművekkelA világon működő nukleáris reaktorok több mint kétharmada legalább 30 éves. Esetleges leállításuk vagy üzemidő-hosszabbításuk egyre hangsúlyosabb kérdés most, amikor az atomerőművi energiatermelés bővítése elengedhetetlen a fenntartható fejlődés szempontjából. |
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
