Folytatódik a globális atomreneszánsz 2025-ben is

A globális atomipar jövője szempontjából 2024-ben is számos fontos esemény történt. Az idei évben hét új egység kapcsolódott a villamosenergia-hálózatra Kínában, az Egyesült Államokban, Indiában, az Egyesült Arab Emírségekben és Franciaországban. Az utóbbi ország esetében az eredeti 2012-es határidőt jócskán túllépve, december 21-én sikerült a villamosenergia-hálózatra csatlakoztatni a francia, EPR típusú Flamanville-3 atomerőművi egységet. Mindezek mellett nyolc új blokk építése kezdődött meg, 2030-ig pedig mintegy 50 építés alatt álló blokk átadása várható – ismertette lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő.

Kifejtette, új nukleáris reneszánsz részesei vagyunk, hiszen egyre több ország ismeri el, hogy ha együttesen kívánjuk teljesíteni a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és a versenyképességi célokat, és közben az árstabilitást is biztosítani szeretnénk, akkor újabb és újabb atomerőművek építésére van szükség – eközben az üzemelők blokkok esetében az üzemidő-hosszabbítás is elengedhetetlen. 2023 decemberében több mint húsz ország ígéretet tett arra, hogy 2050-ig megháromszorozza a globális nukleáris kapacitást. Ezt támasztja alá a Nemzetközi Energiaügynökség által október közepén publikált World Energy Outlook 2024 című kiadvány is, amelynek mindhárom forgatókönyve a megújuló energiaforrások mellett az atomerőművek általi áramtermelés nagymértékű növekedését jelzi előre a következő évtizedekre vonatkozóan. A nulla kibocsátás forgatókönyve szerint a globális atomerőművi kapacitás 2023-as 416 gigawatt értéke 2050-ig meghaladhatja globális célként kitűzött 1000 gigawattot is! Ezt a trendet igazolja az is, hogy jelenleg 63 új atomerőművi egység épül, ebből 29 Kínában. Rövidebben szólva növekednek az energiaigények is és a termelőkapacitás is.

Svédország a korábbi atomellenes álláspontját feladva számos új blokk építését tervezi, illetve üzemidő-hosszabbításokat is tervbe vettek. Szerbia az ország előtt álló kihívásokra adandó válaszként új atomerőművi kapacitás kívánt megépíteni, például Lengyelország, Románia, Csehország, Franciaország szintén atomerőműveket kíván építeni, valamint nagyon sok ország a kis moduláris reaktorok iránt is érdeklődik. Üzbegisztánban és Kazahsztánban tavaly szintén világraszóló döntések születtek új atomerőművi kapacitás megépítéséről. Üzbegisztán májusban megállapodott Oroszországgal hat kis moduláris egység építéséről az országban, de a tervek között szerepel a két új paksi egységhez hasonló VVER–1200 típusú blokkok építése is. Kazahsztánban október elején népszavazást tartottak. A választópolgárok döntő többsége, több mint 71 százaléka egy, a fenntartható energiaellátást biztosító új atomerőmű megépítése mellett tette le a voksát. Törökország vagy éppen Egyiptom a jelenleg is épülő atomerőművek mellett további új nukleáris kapacitások kiépítését is tervezi szintén orosz típusú egységekkel – sorolta Hárfás Zsolt.

Ha pedig 2025-re tekintünk, a jelenleg atomerőmű-ellenes Németországban egy új választás akár „nukleáris váltóállítást” is hozhat, azaz a németek visszatérhetnek az atomenergia használatához, hiszen az atomerőművek bezárásának már most is drámai következményei vannak.

Paks II. is az atomreneszánsz része

A nemzeti érdekeket, illetve a klíma- és energiapolitikai célok elérését szolgáló Paks II. Atomerőmű építési területén jelenleg az első beton öntését előkészítő munkálatok vannak folyamatban. Az atomerőmű építésének látványos szakasza előtt nagyon jelentős munka folyt az elmúlt két évben: a munkagödör körül elkészült a résfal, a korábbi részleges, a talajvíz szintjéig történő talajkitermelés után az ötödik blokk területén a teljes talajkitermelés zajlik. Idén áprilisban Oroszországban elkezdődött az 5. blokk reaktortartályának gyártása, augusztusban megérkezett Paksra az első nagyberendezés, az úgynevezett zónaolvadék-csapda. A Paks II. projektben a magyar és az orosz cégek együtt dolgoznak számos más, német, holland, amerikai, osztrák és francia céggel. A tervek szerint az újabb mérföldkő, az első betonöntés 2025 márciusában megtörténhet, s a két új paksi orosz 3+ generációs, VVER–1200 típusú egység a 2030-as évek elején állhat a hazai villamosenergia-termelés szolgálatába.

Hárfás Zsolt megjegyezte: már hat VVER–1200 típusú egység áll kereskedelmi üzemben. Emellett ebből a blokktípusból 18 a megvalósulás különböző szakaszában van, és további ilyen típusú egységek megépítésére is kaphat megrendelést az orosz fél.

Idén született arról is döntés, hogy a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítást kíván megvalósítani, hogy a paksi blokkok akár 2052–57-ig üzemelhessenek – tette hozzá.

Szakmai világszenzációk, újrahasznosítás, kevesebb atomhulladék

A folyamatban lévő építkezések és az energiapolitikai irányváltások mellett szakmai világszenzáció is akadt az idén. Hárfás Zsolt ismertette, hogy Oroszországban a Belojarszki Atomerőmű BN–800 típusú gyorsneutronos reaktor immár már több mint egy éve kizárólag kevert, urán-plutónium, MOX-üzemanyagot használ, és az üzemeltetési tapasztalat kiváló. A nukleáris iparban hagyományosan használt dúsított urántól eltérően a MOX-üzemanyag előállításához plutónium-oxidot használnak, amelyet a hagyományos nyomottvizes VVER-típusú reaktorokból származó kiégett üzemanyag feldolgozása során nyernek, azaz kinyerik a még használható izotópokat. A plutóniumot és uránt tartalmazó kevert üzemanyagnak és a gyorsneutronos reaktoroknak köszönhetően sokkal több energia nyerhető, mint a hagyományosan uránt használó termikus neutronos reaktorokkal. 

Sőt, a gyorsneutronos egység további előnye az is, hogy a kiégett üzemanyagból kinyert hosszú felezési idejű másodlagos izotópokat (például amerícium, neptúnium) is fel lehet használni, s ily módon nagyon nagy mértékben csökkenthető a nagy aktivitású hulladék mennyisége és egyben a biztonságos tárolás időtartalma is. Idén nyáron a BN–800 típusú reaktorba az üzemanyag-átrakás során már három ilyen másodlagos izotópokat is tartalmazó üzemanyag-kazettákat is elhelyeztek tesztelés céljából. 

A hír önmagában nem feltétlen sokatmondó a laikus olvasónak, bár túl azon, hogy csökkenthető az arányaiban amúgy sem jelentős mennyiségű hulladék, fontos, hogy egy olyan mérföldkőről van szó, amely nagyságrenddel segít megnövelni a jelenleg csak néhány száz évre elegendő földi uránkészlet rendelkezésre állását – magyarázta a szakértő. Mindez környezettudatos, klímabarát lépésnek tekinthető, ráadásul a nukleáris üzemanyagciklus-zárásnak nevezett folyamat nyomán a végső elhelyezésre kerülő sugárzó hulladék mennyiségének jelentős csökkentése várható. Mi több, a hulladék csak olyan izotópokat fog tartalmazni, amelyek felezési ideje több ezer vagy akár százezer év helyett csak 200-300 év lesz. Ezért a gyorsneutronos reaktoroknak köszönhetően a sokkal gyorsabban „lecsengő” nagy aktivitású hulladék végleges tárolókban való elhelyezésének költségigénye is sokkal kisebb lesz, mivel kevésbé bonyolult eljárásokra lesz szükség az ártalmatlanításukhoz. 

A BN–800 típusú gyorsneutronos egység tehát fontos mérföldkő az atomiparban, hiszen igazolja az üzemanyagciklus zárását elősegítő technológiák létjogosultságát és megbízhatóságát. Ma már folyamatban van a BN–1200 típusú gyorsneutronos egység építésének előkészítése is. Ez lesz az úgynevezett kétkomponensű atomenergetika zászlóshajója, miután sorozatgyártást – és adott esetben – exportot is tervez a Roszatom. A termikus neutronos 1200 megawattos nyomottvizes blokkok és párjuk, a gyorsneutronos BN–1200-as párban épülnének, és egy újrafeldolgozó üzem és üzemanyaggyártó egység közbeiktatásával egymás kiégett üzemanyagát használják a működésükhöz. 

Sőt a nyugat-szibériai Szeverszkben épül a szintén folyékony fém-ólomhűtésű BRESZT-OD–300 gyorsneutronos, negyedik generációs egység, amelyhez az adott telephelyen a kiégett üzemanyagot feldolgozó üzem és üzemanyaggyár is kapcsolódik. Idén márciusban a 13. Nemzetközi Atomexpón videókonferencián keresztül, ünnepélyes keretek között megkezdődött az egyedülálló nitrid üzemanyag gyártásához szükséges berendezések tesztelése. Ha minden technológia megépítése befejeződik, akkor ezen a telephelyen világelsőként meg fog valósulni a zárt nukleáris üzemanyagciklus. Láthatóan Oroszország e technológiák fejlesztésében és üzemeltetésében is világelső – zárta ismertetését Hárfás Zsolt.