Pont a karácsonyi időszak előtt változtatta meg a véleményét Jerome Powell, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöke az inflációval kapcsolatban. Egy kongresszusi meghallgatáson úgy fogalmazott, ideje elbúcsúzni az „átmeneti” szótól az inflációval kapcsolatban. Vagyis miután hónapokig bagatellizálták az inflációs kockázatokat, a demokraták végül belátták, hogy igazuk lehet a magas árak miatt jó ideje a vészharangot kongató közgazdászoknak és az elégedetlen fogyasztóknak is. 

De természetesen az Egyesült Államok nem az egyetlen fejlett gazdaság, ahol küzdenek a fogyasztói árak megugrásával – Kína és az Európai Unió országai is hasonló cipőben járnak. 

A termelői és az árupiaci árak emelkedése újabb aggodalmakra adott okot, ennek megfelelően pedig kezd megváltozni a fogyasztói magatartás és a fogyasztási szokások is 

– hívja fel a figyelmet a Jing Daily, a kimondottan a luxusszegmensre szakosodott kínai portál cikke. Ahogy egyre romlik a fogyasztói hangulat, úgy fokozódik a szegmens vállalatainak és befektetőinek az aggodalma azt illetően, hogy mit hoz az idei év a bevételek terén, ha az inflációs nyomás továbbra sem enyhül.

De hogyan befolyásolja mindez a luxusszegmens vásárlóit? Nem meglepő, hogy a tehetősebbek egy része is tart attól, hogy a pénzromlás ilyen magas fokú üteme erodálja a vagyonát. Ebből következik, hogy a befektetési szokások is megváltoztak, a fizikai eszközök kerültek előtérbe, és az olyan termékek, mint például 

a luxuskiegészítők, amelyek kevésbé értékállók, és korábban kevesebb figyelmet kaptak. 

Ez persze kényes helyzetbe hozza a luxuscégeket, és előbb-utóbb arra kényszerülnek, hogy az árnövekedést még inkább átpasszolják a vásárlókra. 

Fotó: SOPA Images

Kínában például azt a középosztályt, amelynek egyre több tagja vált az utóbbi időben a luxusmárkák potenciális vásárlójává, igen erőteljesen érinti az árak növekedése. 

A felesleges luxusköltések helyett egyre inkább az a cél, hogy a hónap végén is kijöjjenek a pénzükből, ez pedig a luxusmárkák számára ezen vevőkör elvesztését, vagy legalábbis megritkulását hozza.

De nemcsak a közelmúltig egyre erősödő középosztály, hanem a pénzesebb rétegek is máshogy állnak a költekezéshez – írja a Jing Daily. A kínai kormány a tavaly bejelentett irányvonala értelmében, a nemzeti vagyon igazságosabb elosztására hivatkozva sorra hozza az intézkedéseket a vagyonosok ellen. Emellett az elmúlt néhány hónapban a termelői árak is jócskán megemelkedtek az országban, a Made in China felirattal ellátott áruk drágábbak lettek, ez pedig nem erősítette a fogyasztói bizalmat. A kínai fogyasztói bizalmi index 120,20 pontra esett tavaly októberben, míg egy hónappal korábban, az intézkedések bejelentése előtt 121,20 ponton állt.

Az infláció 1,5 százalékra gyorsult Kínában októberben, ám ugyanebben az időszakban az Egyesült Államokban 6,2 százalékos inflációt jegyeztek. A The New York Times szerint 1990 óta nem mértek ilyen meredek áremelkedést az országban, az amerikai vásárlóknak tehát jóval nagyobb áremelkedéssel kell megbirkózniuk, mint a kínaiaknak. Az árnyomás nem enyhül az Egyesült Államokban, novemberben már 6,8 százalék volt az infláció, az energiaárak éves alapon 33,3 százalékkal drágultak, az üzemanyagárak pedig ugyanebben az időszakban 58,1 százalékkal. 

A tendencia világszerte hasonló. A washingtoni székhelyű kutatóintézet, a Pew Research Center adatai szerint 46 vizsgált ország közül 39-ben volt magasabb az infláció 2021 harmadik negyedévében, mint a járványt megelőző 2019-es év hasonló időszakában. 

A legnagyobb emelkedés Brazíliában és Törökországban volt, az Egyesült Államok a harmadik ebben a sorban. 

Az elmúlt évben egy átlagos amerikai család kiadásai mintegy 4000 dollárral emelkedtek Jason Furman, a Harvard Egyetem közgazdásza szerint. Az alacsonyabb jövedelmű családok vagy kihagyják a karácsonyi ajándékozást, vagy jóval kevesebbet vásárolnak – jelezte egy, még az ünnepek előtt készült felmérés. A Deloitte tanácsadó cég felmérése szerint rekordszámú fogyasztó (11,5 százalék) nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem vásárol ajándékot. A középosztály költekezési szokásainak változása itt is megfigyelhető, értelemszerűen az olcsóbb termékek és márkák irányába tolódik el, számos, eddig másodvonalban lévő márkának teremtve lehetőségeket. 

Az infláció természetesen Európára is kiterjed, az eurózónában a fogyasztói bizalmi index 115,3 pontra esett vissza decemberben, és nem rózsásabb a helyzet az eurózónán kívüli országok esetében sem – összességében az unióban 114,5 ponton állt az index decemberben, ez 2,1 pontos csökkenés az utóbbi esetében, míg az eurózóna esetében 2,3 pontos visszaesés. 

Az infláció emelkedésével tehát egyre kevesebb az elkölthető jövedelem, a középosztály pedig egyre jobban megnézi, hogy mire költ 

– ez különösen igaz azokra, akik nem hagyták teljesen maguk mögött a 2008-as válság utáni ártudatos költekezési szokásaikat.