A NASA először teszteli éles bevetésen a DART-programot, aminek célja, hogy a Föld felé tartó aszteroidáknak megváltoztassák a repülési pályáját. Budapesti idő szerint kedden hajnali 1.14 perckor a Double Asteroid Redirection Test (DART) űrszonda bele fog csapódni egy kisebb aszteroidába, a Didymos körül keringő Dimorphoszba.
A New York Times arról írt, hogy a Dimorphosz nem jelent közvetlen fenyegetést a Földre, de a NASA számításai szerint az objektum tökéletes lehet arra, hogy teszteljék vele a tavaly elindított DART programot.
A NASA közvetíteni fogja a becsapódást
A DART New York-i idő szerint 19.14-kor fog 14 ezer mérföld per órás sebességgel összeütközni az aszteroidával.
Ez Budapesten kedd 01.14 percet jelent. A NASA magyarországi idő szerint ma éjféltől közvetíteni fogja a küldetés végét a YouTube-csatornáján keresztül. 23.30 perckor az ígéretek szerint már fotókat is közzé tudnak tenni az űrszondáról.
Miért kell űrszondát lőni egy ártalmatlan aszteroidába?
A NASA nem csak szórakozásból lő bele egy drága és modern űrszondát egy békésen keringő aszteroidába. Ennek a programnak a gyökerei még 2005-ben indultak, amikor a Kongresszus megbízást adott az űrkutatási központnak, hogy 2020-ig térképezze fel azokat a Föld-közeli aszteroidákat, amik elég nagyok ahhoz, hogy becsapódásukkal képesek legyenek elpusztítani egy várost. Ekkora pusztításhoz nagyjából egy 140 méternél szélesebb átmérőjű aszteroidára van szükség. Mivel a Kongresszus sosem biztosított elegendő forrást a NASA-nak a küldetés végrehajtásához, így a kutatók nagyjából csak az érintett űrkövek felét fedezték fel. Becslések szerint még körülbelül 15 ezer ilyen aszteroida lehet a Föld körül.
Hamarosan kiderül, ki lesz a következő magyar űrhajósOktóberig négy névre szűkülhet az a lista, amelyből kikerül a következő magyar űrhajós – mondta a VG-nek az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, aki arról is beszélt, hogy az orosz–ukrán háború hátrányosan érint néhány nemzetközi űrprogramot is. |
Amellett, hogy a NASA halálos fenyegetéseket keresett az űrben az elmúlt 17 évben, azon is elkezdett dolgozni, hogy módszereket fejlesszen az ilyen típusú fenyegetések elhárítására. Ennek eredménye lett a DART-program, ami a kutatók szerint egyáltalán nem olyan, mint amit az 1998-as Armegaddon című filmben láthattunk.
A DART-küldetés azt az elméletet próbálja bizonyítani, hogy az ember képes lehet egy pontos találattal más pályára állítani egy a Földet fenyegető aszteroidát.
Mit várnak az ütközéstől a kutatók?
A DART-küldetés célpontja, a Dimorphosz, egy nagyjából 150 méter átmérőjű aszteroida,
ami a körülbelül 800 méter átmérőjű Didymosz nevű kisbolygó körül kering. A Dimorphosz 11 óra 55 percenként tesz meg egy körül a Didymosz körül.
A DART lényegében egy önvezető öngyilkos űrszonda, amit a marylandi Johns Hopkins Applied Physics Laboratory missziós műveleti központban fejlesztettek.
A szonda rendkívül gyorsan halad, ilyen sebesség mellett lehetetlenség parancsokat küldeni neki. A küldetés sikere azon áll, vagy bukik, hogy a előzetesen megfelelő adatok lettek-e betáplálva a mesterséges intelligenciába ahhoz, hogy célba navigálja az űrhajót
– mondta a DART-rendszer egyik mérnöke, Elena Adams. Hozzátette, hogy a DART úgy működik, hogy az ütközés előtt nagyjából egy órával, a szonda kamerája képes lesz megkülönböztetni a Dimorphoszt a Didymosztól. Ezután a rendszer korrigálni fogja a röppályát, hogy a szondát egyenesen az aszteroidába vezesse, aminek az ütközés lesz az eredménye.
Rendkívül nehéz egy ilyen kis tárgyat eltalálni az űrben, de mi meg fogjuk csinálni
– mondta Adams.
Magyarország a világűrt is meghódíthatja - VG PodcastA nemzetstratégia fontos eleme lesz a következő években az űrkutatás és az űrtevékenység fejlesztése. Az évtized közepére akár ismét beszélhetünk magyar űrhajósról, ráadásul az oktatás területén is egyre nagyobb figyelmet kaphat az űripar. |
Mi lesz, ha a küldetés sikerül?
Ha a DART a tervek szerint becsapódik a Dimorphoszba, akkor az aszteroida pályája közelebb fog kerülni a Didymoszhoz. Az eltolódás mértéke a Dimorphosz szerkezetétől és összetételétől függ.
Amennyiben a Dimorphosz szilárd, akkor a DART csak egy kisebb krátert fog robbantani az oldalában, ami így felgyorsul, illetve közelebb kerül a Didymoszhoz. Abban az esetben, ha a Dimorphosz inkább egy halom törmelék, amit a gravitáció tart össze, akkor a DART egy sokkal mélyebb krátert fog vájni bele, törmelékzáport szór szét az űrben és sokkal közelebb löki az aszteroidát a Didymoszhoz.
A küldetésről a DART kísérője,
a LICIACube űrszonda fog felvételeket készíteni, viszonylag közelről.
Emellett más űrszondák, többek között a Hubble, a James Webb és a Lucy is távolabbról figyelik majd az eseményt.
Hatalmas ugrás az emberiségnek: az Artemis-programA motor hűtésével kapcsolatos problémák miatt elsőre elhalasztották a holdrakéta kilövését, magyar idő szerint szombat este tettek volna ismét próbát a NASA szakemberei. De másodszor is leállították a visszaszámlálást. |
Visszatérés a Holdra
A DART-program mellett a NASA nagyobb küldetése továbbra is az Artemis I. misszió, amivel megágyaznának a következő emberek Holdra lépésének. Az Artemis-küldetést augusztus 29-én és szeptember 3-án is elhalasztották technikaiokok miatt, illetve a rossz időjárási körülmények miatt a szeptember 27-i kilövés sem fog megvalósulni. A NASA szakemberei most azt mérlegelik, hogy az Ian trópusi vihar miatt vissza kell-e szállítaniuk a rakétát a garázsába, a Vehicle Assembly Buildingbe. Amennyiben a mérnökök úgy döntenek, hogy a vihar ellenére biztonságban lehet tartani a rakétát a kilövőállomáson, akkor
esély lehet rá, hogy október elején ismét megkíséreljék útnak indítani az Artemis I.-et.
