Észak-Korea bejelentette, hogy elkezdte tesztelni a szilárd üzemanyaggal működő interkontinentális ballisztikus rakétáit. Ez az első ismert kísérlet ennek a hajtóanyagnak a nagyobb hatótávolságú rakétákban történő felhasználásra, de mi az a szilárd üzemanyag és miért ennyire fontos Észak-Korea számára?
Mi az a szilárd üzemanyag-technológia?
A szilárd hajtóanyagok üzemanyag és oxidálószer keverékei. Üzemanyagként gyakran különböző fémporokat használnak, például alumíniumot, oxidálószerként pedig ammónium-perklorátot adnak hozzá. Ez utóbbi a perklórsav és az ammónia sója.
Az üzemanyagként szolgáló fémet és az oxidálószert egy kemény, gumiszerű anyaggal köti össze, majd fémburkolatba csomagolják. Amikor a szilárd hajtóanyag elég az ammónium-perklorátból származó oxigén az alumíniummal egyesülve hatalmas mennyiségű energiát termel, több mint 2760 Celsius-fokos hőmérsékletet hoz létre. Ez a reakció teremti meg a hajtóerőt, ami a levegőbe emeli a rakétát – erről a Reuters írt.
Rakétát lőtt fel Észak-Korea, ami Japánban óriási riadalmat váltott kiA helyi lakosságot arra is felszólították, hogy húzódjon fedezékbe. |
Ki rendelkezik ezzel a technológiával?
A szilárd tüzelőanyagot először a kínaiak találták fel évszázadokkal ezelőtt. A tűzijátékoknál használták a technológia kezdeti formáját. A 20. század közepén indult a megoldás gyors fejlődésnek, amikor az Egyesült Államok kezdett el kísérletezni vele.
A Szovjetunió az 1970-es évek elején állította hadrendbe az első szilárd hajtóanyaggal rendelkező interkontinentális ballisztikus rakétáját (ICBM), az RT-2-est. Ezt követte a francia S3-es rakéta, ami egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta volt. Kína 1990-es évek végén kezdett el a szilárd hajtóanyaggal kísérletezni, Dél-Korea pedig a múlt héten jelentette, hogy sikerült szilárd hajtóanyagú rakétát fejlesztenie.
Melyik a jobb: a szilárd vagy a folyékony?
A folyékony hajtóanyagok nagyobb tolóerőt és teljesítményt képesek kifejteni, viszont a köréjük épült rendszer sokkal bonyolultabb, illetve maga a rakéta nehezebb lesz tőle.
Emellett a folyékony üzemanyagok viszonylag gyorsan bomlásnak indulnak, így hamar fel kell őket használni.
Ezzel szemben a szilárd üzemanyagok sokáig elállnak, illetve rövid idő alatt képesek megteremteni a szükséges tolóerőt, mivel gyorsan elégnek. Szakértők szerint a szilárd hajtóanyaggal működő rakéták alapvetően könnyebbek, illetve biztonságosabb a működtetésük. Mivel a szilárd hajtóanyagot könnyebb tárolni, így a logisztikája is sokkal egyszerűbb, mint a folyékony üzemanyagoké. Ennek eredményeként a szilárd hajtóanyaggal működő rakétákat nehezebb felderíteni, könnyebben elrejthetők.
Mindent összevetve a szilárd hajtóanyaggal működő rakéták legjobb felhasználási módja az atombombáknál van.
A biztonságosabb szilárd hajtóanyag nem valószínű, hogy kilövés közben felrobban, illetve gyorsabban lehet vele reagálni, mint egy folyékony üzemanyaggal hajtott rakétával. Mivel a folyékony hajtóanyag gyorsabban lebomlik, így nem célszerű a rakétába töltve tárolni, vagyis a kilövés előtt kell a töltetet megtankolni, ami lehetetlenné teszi a gyors reagálást. Ezzel szemben a szilárd hajtóanyagok lehet magában a rakétában tárolni, vagyis a kilövés valóban csak egy gombnyomást jelent.
Ezek a képessége a szilárd üzemanyagnak lehetővé teszi az azonnali reakciót egy válság idején
– mondta az amerikai székhelyű Carnegie Endowment for International Peace vezető munkatársa, Ankit Panda.
Mi lesz Észak-Korea következő lépése?
Észak-Korea a Hwaszong-18 interkontinentális ballisztikus rakétájába akarja beépíteni a szilárd hajtóanyag technológiát. Amennyiben ezzel sikerrel jár, akkor
a nukleáris ellentámadási képessége radikálisan megnő az országnak.
Dél-Korea szerint Phenjan még nagyon messze van attól, hogy működőképes szilárd hajtóanyagú rakétát állítson elő. Emellett a technológia az ország támadóerejét közvetlenül nem fokozza majd, mivel a szilárd hajtóanyag a reakcióidőben jelent előrelépést, vagyis a védekezést teszi könnyebbé. Összességében, ha Phenjannak sikerül kifejlesztenie a működőképes Hwaszong-18 ICBM-et, akkor a nukleáris elrettentő képessége lesz sokkal nagyobb.
