A produktivitás és a jobb kommunikáció érdekében a fiatal munkavállalók igyekeznek minden segédeszközt bevetni, ha állást keresnek, így akár a mesterséges intelligenciát is. Az amerikai HR-szakemberek 39 százaléka viszont zérótoleranciát alkalmaz az AI-technológiával kapcsolatban: ha kiszúrják, hogy a jelentkező helyett a ChatGPT több erőfeszítést tett a beadott anyagba, az illetőt biztosan nem hívják be interjúra.
Póta-Salgó Réka szervezetfejlesztési coach és HR-tanácsadó szerint
itthon nem eszik ilyen forrón a kását.
„Egyrészt a CV és a motivációs levél csak az első lépés egy álláskeresés folyamán, amelyek összeállításához amúgy is online segítséget vesznek igénybe a jelentkezők: mintákat néznek, programokat alkalmaznak a megszerkesztéséhez. Ha ezt nem teszik, és nincsenek tisztában azzal, hogy miként kell ma kinéznie egy korrekt önéletrajznak, akkor esélytelen, hogy eljussanak a személyes találkozóig.”
A HR-tanácsadó a Világgazdaság kedvéért összeállította a saját önéletrajzát az OpenAI chatbotjának segítségével.
Ez egyrészt igényelt munkát a részéről, hiszen be kellett vinnie az adatait, másrészt úgy találta:
A ChatGPT nem formázza, nem strukturálja olyan jól az információkat, ahogy azt mondjuk a Canva szoftver megteszi.
„Az adatok sorrendjére és kategorizálására rákérdezett, ez segítség lehet annak, aki még sosem vagy nagyon régen keresett munkát” – fogalmazta meg a véleményét.
Póta-Salgó Réka úgy gondolja, a ChatGPT egyszerűen a legújabb technológia, amelyhez ilyen esetben nyúlhatunk, és nyilván a fiatalok próbálgatják is, de ez tekinthető akár a progresszív gondolkodás jelének.
Az igényes, elütésmentes önéletrajz elengedhetetlen, és ha ezt a Chat GPT-nek köszönheti a jelentkező, ám legyen, legalább szánt rá időt. Ha viszont nem olvassa át, nem szűri ki az esetleges tévedéseket belőle, az a munkája minőségéről ad képet.
Egy frissen végzett álláskereső esetében a tapasztalatot nem tudja felturbózni egy robot sem, csak a körítést, amivel viszont egy gyakorlott HR-es nem sokat foglalkozik. „Ha felismerném, hogy robot írta valakinek a jelentkezését – és nyilván, ha ez elterjed, gyorsan fel fogják ismerni a HR-esek –, akkor is behívnám egy személyes találkozóra, ha az illető megfelel az első körös kívánalmaknak.
Egy beszélgetés során alap, hogy rákérdezünk arra, ami homályos vagy bizonytalan az önéletrajzban, így a ferdítésekre gyorsan fény derül.
A szakértő szerint a kérdés megítélésénél
az sem elhanyagolható, hogy mire keres munkavállalót: az IT-osztályra vagy kreatív szövegírónak – utóbbi esetében nyilván semmiképp nem pluszpont, ha idegenkezűség fedezhető fel a beadott anyagban.
„A motivációs levélben mindenképp fontos, hogy a jelölt valami személyeset adjon át, mutasson meg magából, és a ChatGPT előtt is azt láttam, hogy ennek megfogalmazásához
sokan sajnos a netes sablonok közül, mondjuk a LinkedIn generált szövegeiből illesztenek be egy-egy személytelen mondatot – ez a taktika azonnal kiszűrhető.
Ha valaki azzal fordulna a mesterséges intelligenciához, hogy „miként ragyoghat ki a sok közül az önéletrajzom?”, ezt a kérdést a google is megválaszolja neki. A másik, amin elgondolkodhatunk, hogy
képes-e egy OpenAI chatbot az adott álláshirdetésre optimalizálni egy jelentkezési anyagot.
„Talán a hangsúlyok kialakításában lehet szerepe – véli Póta-Salgó Réka –, de a részletekbe a beszélgetés során egy jó HR-szakértő belemegy, tehát
könnyen kideríthető, hogy az illető egy projektbe mélyen beleásta-e magát vagy csak elküldött egy e-mailt azzal kapcsolatban.
Olyan turpisságokat el szoktak rejteni a jelentkezők, hogy tízéves munkatapasztalatot jelölnek meg, miközben három gyerekük van, és ha rákérdezek, kiderül, hogy valójában két évet dolgoztak a területen, bár volt munkaviszonyuk. Néha viszont lyukakat hagynak a felsorolásban, mert nem tartják érdekesnek, hogy két évig pincérkedtek külföldön. Miközben ebből a nyelvtudás, a rátermettség, a kommunikációs felkészültség is szűrhető, így lehet, hogy örül neki a munkaadó.”
