Több mint száz előadó és zenekar jelentette be, hogy bojkottálja az olyan nagy helyszíneket, mint például a New York-i Madison Square Garden, ahol arcfelismerő technológiát használnak a szórakozni vágyók beléptetéséhez. A bojkottra felszólító Fight for the Future digitális jogvédő szervezet közölte, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) már nemcsak felügyeleti eszközként, hanem a papírmentes jegyértékesítés és fizetés egy formájaként is használják.
Fotó: Shutterstock
A zeneipar dühös a hírtől, hogy az ikonikus New York-i helyszínnek, a Madison Square Gardennek a tulajdonosa arcfelismerő technológiát használ az emberek azonosítására, zaklatására és kitiltására
– olvasható a szervezet honlapján.
A bojkotthoz csatlakozott például a Rage Against the Machine, Boots Riley, az Anti-Flag, a Wheatus vagy a Downtown Boys nevű formáció is.
A felhívás szerint a biometrikus megfigyelés nem biztonságos,
különösen a fekete és barna bőrű emberek esetében, akiket hamisan tartóztattak le vagy utasítottak ki nyilvános helyekről a technológia által előidézett diszkrimináció miatt.
A Madison Square Garden azzal került a közelmúltban az újságok címlapjaira, hogy a helyszín tulajdonosát többen beperelték, mert az arcfelismerő technológia megtiltotta nekik a belépést a helyszínre. A Roling Stone cikke szerint a Madison Square Garden munkatársai a technológiát arra is felhasználták, hogy
azonosítsák azokat az ügyvédeket, akik olyan cégeket képviselnek, amelyek pereskednek a helyszín ellen.
Az elmúlt években egy zenészekből, rajongókból és emberi jogi csoportokból álló koalíció sikeresen elérte, hogy a világ több mint negyven nagy zenei fesztiválja, köztük a Bonnaroo és a Coachella is jelentse ki, hogy nem fognak arcfelismerő technológiát használni a rendezvényeiken. „Ez a technológia kezd elterjedni nemcsak felügyeleti eszközként, hanem a papírmentes jegyértékesítés és -fizetés egy formájaként is” – mondta az érdekképviselet.
Leila Nashashibi, a Fight for the Future egyik kampányfelelőse kijelentette, hogy a felügyeleti technológiai cégek a biometrikus adatokkal kapcsolatos eszközöket innovatívnak nevezik, amelyek hasznosak a hatékonyság és a biztonság növelésében. Hozzátette, hogy ez egy hamis állítás, és jelenleg ez a technológia annyira pontatlan, hogy „valójában több kárt és problémát okoz, mint amennyit megold”.
Hogyan működik az arcfelismerés?
Az arcfelismerésnek több gyakorlati alkalmazása van, például lehet használni okostelefonok feloldására, az alkalmazásokban való hitelesítésre is használni. A legnagyobb vita akörül alakult ki, hogy a hatóságok térfigyelő kamerák segítségével megfigyelhetik az állampolgárokat, és valós időben elemezhetik az adatokat. A koronavírus-járvány idején kormányok és városok így ellenőrizték, hogy az emberek betartják-e a korlátozásokat és viselnek-e maszkot.
Egy-egy körözött bűnözőt is így foghatnak el a legkönnyebben, ha azonosítja az MI a tömegben. De például tüntetők, demonstrálók azonosítására is alkalmas lehet, ezért a diktatúráknak különösen hasznos a használata. Jogvédők és aktivisták szerint azonban az arcfelismerő rendszerek használata sérti az állampolgárok magánélethez való jogát, a téma kapcsán pedig heves viták bontakoznak ki a szakértők között. Az arcfelismerést többen is bírálják, mert a technológia fenyegeti a személyiségi jogokat, a magánélet sérthetetlenségét, illetve magát az innovációt is lehet manipulálni.
Lehet, hogy félnek a magyarok a mesterséges intelligenciától?A magyar közösségi média felhasználóinak mindössze 13 százaléka használt már olyan alkalmazásokat, mint a ChatGPT és a DALL-E 2. Ez meglehetősen kevés, ráadásul az OECD számításai szerint a tagállamai közül Magyarországot érintheti legrosszabbul ez a folyamat: a hazai munkahelyek 36,4 százaléka szűnhet meg az MI miatt. A mesterséges intelligencia használatát óvatosság és félelem kíséri. |
