A mozik legnagyobb titánja, a Disney 2023-ban nehézségekkel küzd a nézők elcsábításával. Idei legnagyobb dobásai egyaránt kudarcot vallottak, és egymás után szállították a nagyobbnál nagyobb bukásokat.
A több mint tíz éve uralkodó Marvel képregényfilmes műfajnak hatalmas pofont jelentett A Hangya és a Darázs: Kvantumánia (megjelenés: 2023. február 16., bevétel 476 millió dollár) idei bemutatója, amely több tízmilliós veszteséget produkált a Disney-nek. A kis hableány élő szereplős újragondolása szintén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bár hivatalos bevételi adatok még nem állnak rendelkezésre, a szakértők szerint a nézőszámok azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban sokan váltottak rá jegyet, de világszinten nem mozgatta meg annyira az embereket a film. Két hete debütált a Pixar legújabb animációs filmje, az Elemi, amellyel a népszerű stúdió ismét bizonyítani akarta, hogy a legjobb a kategóriában, de az első két hétvége jegyeladásai jócskán elmaradtak a várakozástól. Az Elemi annak ellenére bukott el a mozikban, hogy a Pixar teljesen eredeti ötlettel állt elő, amelyet szemkápráztató animációval varázsolt a vásznakra.
Minden iparági elemző azt várta, hogy az elmúlt hónapok gyenge teljesítménye után a Disney berúgja az ajtót az egyik legikonikusabb franchise feltámasztásával, az Indiana Jones ötödik részével. Az Indiana Jones és a sors tárcsája folytatja a híres régészprofesszor történetét a főszerepben a 80 éves Harrison Forddal. A film 300 millió dolláros költségvetése azt jelzi, hogy a Disney bízott benne, hogy ezzel az alkotással megmentheti a nyári szezonját, de a jelek szerint a mai nézők már nem vevők a misztikus ereklyék utáni vadászatra.
Az Indiana Jones és a sors tárcsájára az előrejelzéseknél sokkal kevesebben váltottak jegyet, a stúdió pedig szinte már most bukásnak könyvelheti el Dr. Jones visszatérését.
Ezek alapján arra lehet számítani, hogy a Disney idei legnagyobb bevételt hozó filmje a meghurcolt James Gunn rendezésében készült A galaxis őrzői harmadik része lesz. A film május 4-én került a mozikba, és azóta 835 millió dollárt termelt. Ez volt Gunn utolsó filmje a Disney-nél, hiszen a stúdióval kialakult vitája miatt már átpártolt a rivális Warner Bros.-hoz a DC filmek munkálatait felügyelni.
Mivel már nincs igazi blockbuster az egeres cég tarsolyában az idei évre, várhatóan
2014 óta ez lesz a Disney első éve, hogy egyetlen filmje sem éri el az 1 milliárd dolláros bevételt.
Ez alól csak a 2020-as és a 2021-es év volt kivétel a koronavírus-járvány miatt.
Csúsznak az Avatar- és a Marvel-filmek, 2026-ban érkezik az új Star WarsA Deadpool 3. a vártnál előbb jön, de a filmek többsége hónapokat vagy akár egy teljes évet csúszik. A Disney a hollywoodi írók sztrájkjával és a gyártási nehézségekkel magyarázta a lépést. |
Vakok között a félszemű a király
Hiába éli meg a Disney az elmúlt tíz év egyik leggyengébb évét, még így is bőven felülmúlja a versenytársait.
A 2023-ban termelődött mozis bevételek 37 százaléka folyt be a Disney-hez.
Az egeres céget az Universal követi 31 százalékos részesedéssel.
A Covid előtti utolsó évben, 2019-ben a Disney rekordot állított fel, amikor hét filmje is átlépte az 1 milliárd dolláros bevételt. Ettől az időszaktól most messze elmarad a cég. A kritikusok szerint ennek az oka, hogy a vállalat nem tud megújulni, és a pénzét régi ötletek újramelegítésébe (A kis hableány, Indiana Jones és a sors tárcsája), valamint a hanyatló Marvel franchise-ba ölte (A Hangya és a Darázs: Kvantumánia).
Iparági szakértők szerint a Disney egy másik jelentős problémával is szembenéz, mégpedig azzal, hogy már nem tud kevés pénzből filmet gyártani. A stúdió szinte minden alkotását 200 millió dollárt meghaladó költségvetésből forgatja, s ezeknek a filmeknek muszáj lenne kasszát robbantani a megtérüléshez. A Covid előtt az ilyen kaliberű filmeknél a magas gyártási költséget, illetve a marketingkiadásokat még lehetett magyarázni a milliárdos bevételekkel, de a mai filmjeik már meg sem közelítik ezt az eredményt.
A filmek a világpolitikai helyzet miatt is kevesebb pénzt hoznak.
Az egyik legfontosabb piacnak számító Kína a feszültségek miatt már nem vevő annyira a nyugati filmekre, és a viszonylag nagy piacnak számító Oroszország is kiesett a háború miatt.
Ezeknek az országoknak a kiesésével a globális jegybevételek látványosan csökkentek.
A filmipart jelenleg meghatározó változások túlságosan gyorsan zajlottak le, így a Disney ezekre nem tudott reagálni. Egy blockbuster elkészítése három-négy év, így amikor az Indiana Jones és a sors tárcsájának a munkálatai már zajlottak, akkor nem lehetett tudni, hogy kirobban egy háború, amely olyan feszültségeket generál, hogy a stúdió fontos nemzetközi piacokat veszít.
A streaming lassan, de biztosan érezteti a hatását
A streamingplatformok elterjedésével sok vita volt arról, hogy az új technológia megöli-e a mozikat. Ekkor a tapasztalat azt mutatta, hogy az emberek szeretnek moziba járni, s a szakértők ebből azt a következtetést vonták le, hogy a két világ megfér majd egymás mellett. Azonban az idő múlásával az látszik, hogy a streaming valóban fojtogatja a moziipart. Egyrészt a nézők egyre jobban hozzászoknak a házi mozizáshoz és elkezdik kivárni, hogy az új filmek felkerüljenek valamelyik platformra. Emellett a stúdiók is egyre több pénzt költenek a streamingre szánt filmekre és sorozatokra, ez pedig forrást és szakembereket von el a legnagyobb mozifilmektől. Ez a trend pedig már elkezdett a minőség rovására menni. A VFX-szakemberek leterheltsége miatt sorra érkeznek a gyenge minőségű látványfilmek, ami felvetheti a nézőkben a kérdést, hogy minek váltsanak jegyet egy csúnya látványfilmre.
