A mérések 1981-es kezdete óta nem mértek akkora szárazságot az év második hónapjában, mint az idén. Februárban Zambia, Botswana és Zimbabwe nagy részén hullott a legkevesebb csapadék a University of California klímakutató intézetének előzetes adatai szerint, amelyeket főként műholdas észlelésekből nyert.
Fotó: AFP
A szokásosnál szárazabb idő leginkább az El Nino éghajlati jelenség számlájára írható. A tudósok szerint az éghajlatváltozás miatt szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak a térségben. Ráadásul a következmények Afrikában katasztrofálisabbak az élővilágra, mint a világ fejlettebb részein.
Sokba kerül az éghajlatváltozás – Veszélyben vannak a 2030-as klímacélokVeszélyben vannak a klímacélok, egy egész kontinensnyi ország bőven elmaradhat a vállalásától finanszírozás hiányában. Afrikának több ezermilliárd dollár támogatás kell, hogy elérje a klímacéljait. |
A szárazság pusztító következményei
Hakainde Hichilema zambiai elnök nemzeti katasztrófahelyzetet hirdetett az aszály miatt a múlt héten. A becslések szerint a bevetett területek csaknem fele megsemmisült. Zimbabwéban a gazdálkodók egy része feladta a növénytermesztés és átváltott a marhatartásra.
A kukorica ára Zambiában 76 százalékkal emelkedett egy év alatt, a szomszédos Zimbabwében azonban három hónap alatt következett be ekkora emelkedés átlagosan úgy, hogy egyes helyeken dupla annyit kell fizetni az alapvető élelmiszerért, mint korábban
– derült ki a Famine Early Warning Systems Network jelentéséből, amelyet a Bloomberg szemlézett. A Zambezi folyó vízhozama pedig háromnegyedével csökkent az előző évihez képest, pedig alapvető fontosságú az ország áramellátásában kiemelt szerepet játszó vízerőművek számára.
Nem elég, hogy ezekben a hónapokban a lakosság negyedének nem jut elég gabona a Világélelmezési program szerint, a zimbabwei kormány arra figyelmeztetett, hogy a 2024-es terménymennyiség a fele lehet a tavalyinak. Mindez pedig maga után vonja az élelmiszerár-infláció növekedését.
„Az elhúzódó aszály okozta pusztítás óriási” – jelentette ki az ország lakosságához intézett beszédében Hichilema.
Máshol sem jobb a helyzet. Namíbiában a víztározók szintje veszélyesen alacsony szintre süllyedt.
A 2,7 millió lakosú Windhoek fővárost ellátó tározónak már csak a tizedében van víz
a nemzeti vízszolgáltató közlése szerint. Zambia villamosenergia-termelésének mintegy 85 százalékát vízenergia adja. A világ legnagyobb mesterséges édesvízi tava, a Kariba vízmennyisége a tárolókapacitása 15 százalékára esett. Azaz korlátozni kell az energiafelhasználást (is). Ez az afrikai ország azonban még mindig jobban járt, mint Zimbabwe, ahol már rendszeresek az áramszünetek.
A Meteorológiai Világszervezet szerint a mostani El Nino eddig az egyik legsúlyosabb környezeti hatásokkal járt. Idén a hőmérséklet 4-5 Celsius-fokkal magasabb volt a februári sokéves átlagnál. A felmelegedés gyorsulása az egész Földön megfigyelhető.
Rossz hír a csokiimádóknak: tovább drágul a kakaóbabA csokoládé alapanyagának ára történelmi szintekre emelkedett. De hiába esett vissza a kakaóbab-kínálat a közelmúltban, a feldolgozók és a fogyasztók étvágya egyáltalán nem csökkent. |
