Az agrárium hatékonyságának növelésében kulcsszerepe van a digitalizációnak (X)

A kamara november 24-én immár második alkalommal szervezte meg az Agtech Summit – Konferencia a jövő agráriumáról című rendezvényt. A formabontó eseményen többek közt fiatal fejlesztők, nagyvállalati vezetők, kormányzati döntéshozók találkoztak, és megvitatták azokat a szakmai kérdéseket, amelyekre választ kell adni a sikeres gazdálkodás érdekében. Mint például a klímaváltozás hatásai, a hatékonyságnövelés, a versenyképesség javítása, a fenntartható, ugyanakkor eredményes gazdálkodás.

A rendezvény kiemelt eleme volt a NAK TechLab Demo Day, amelyen a kamara idei, immár negyedik startup–nagyvállalati inkubációs programjának résztvevői mutatták be megoldásaikat. A NAK TechLab inkubációs programjában a NAK startupokat, technológiai cégeket, agrárszakértőket és nagyvállalati partnereket kapcsol össze, és olyan közös munkára bír, amelyekből új, az agrárszektor számára piacképes digitalizációs megoldások születnek. A program a közel négyéves fennállása óta több mint hetven agrártechnológiai fejlesztésben vett részt. A közös munkában a kamara agrárszakértői, valamint nagyobb agrárvállalkozások segítik a startupokat abban, hogy új megoldásokat, szolgáltatásokat fejlesszenek az ágazat számára. A fejlesztésekhez a forrásokat a kamara, illetőleg a vele együttműködő piaci szereplők biztosítják.

Az agrárszektor digitalizációs szintje alapvetően elmarad más ágazatokétól, ennek egyik oka, hogy a fejlesztők nem látnak bele az agrárgazdaság napi folyamataiba. Azonban a startupok egyik jellemzője, hogy gyorsan alkalmazkodnak, a felmerülő kihívásokra rövid időn belül képesek választ adni. Azzal, hogy a NAK a gyors alkalmazkodási képességet összeköti a kiterjedt kapcsolatrendszerű nagyvállalatokkal, valamint a naprakész agrárszakmai tudással, a megoldások gyorsan, széles körben tudnak elterjedni.

A Demo Day keretében bemutatott fejlesztések egyike – az E-ORR csapaté – kártevők és kórokozók jelenlétét vizsgálja, valamint illatanyag alapján korai előrejelzésüket teszi lehetővé, ezzel optimalizálva a növényvédő szerek felhasználását. Egy másik megoldás a fóliavezérlésre fókuszál, alapja a távolról is vezérelhető fóliasátor-szellőztetés. A Callio Vision fejlesztői pedig a Claasszal és a Bonafarm Csoporttal is közös munkába fogtak. A Claas Hungária kihívásán dolgozva kukoricaszár-roncsolással foglalkoznak, ugyanis, ha nem megfelelő a roncsolás, a kukoricamolyok áttelelnek a szárban, és a következő vetésben károkat okoznak. A Bonafarm kihívásában a vágóhidak – mint a legtöbb kézi munkát igénylő szegmens – humánerőforrás-hiányára igyekeznek reagálni. Az egyik ilyen munkaerőhiányos folyamat a hústermékek szétválogatása, amely egyúttal nagy arányban hordozza az emberi hibalehetőségeket. A folyamat automatizálása enyhíthet a problémán.

A PigBrother csapata három évvel ezelőtt vett részt először a NAK TechLab inkubációs programjában, ahol egy állattenyésztési projektet mutattak be. Az idén felmerült kihívásokon keresztül a növénytermesztés terén is kamatoztatni szeretnék technológiai és szakmai tudásukat.

Kulcskérdés, hogy egy-egy startup milyen gyorsan tudja felmérni a piaci helyzetet, s hogyan tudja a technológiáját adaptálni. Ebben is támogatást kapnak a vállalkozásoktól, amelyek konkrétan megfogalmazzák az ágazati kihívásokat. Továbbá a nagy cégek kapcsolatban vannak a kamarai tagokkal, s rajtuk keresztül könnyebben és széles körben juthat a gyakorlatba egy-egy fejlesztés.

– fogalmaz Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Hozzáteszi: az eddigi tapasztalatok alapján a program sikeres, gyorsan és hatékonyan tudnak felszínre jutni új szolgáltatások, amelyek segítik a gazdálkodókat.