Még mindig van lejjebb, az új szerződések drasztikus csökkenése azt jelzi, hogy a 2024-es év még keményebb lesz, mint az egyre soványabb idei, bár a mind alacsonyabb bázisok miatt a statisztika kevésbé lesz komor, mint a valóság – nyilatkozta a Világgazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai gyorsjelentése kapcsán.
Fotó: Shutterstock
Nem lepték meg a számok a piaci szereplőket, a vállalkozások várakozásai válnak tényszámokká, a korábbi ágazati konjunktúrafelmérés köszön vissza a statisztikában. Az első négy hónapban 7,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés, az év egészében az ÉVOSZ prognózisa szerint 5–8 százalék között lehet az időarányos mínusz, abban az esetben mindenképp, ha kedvezőbb piaci folyamatok nem indulnak el.
Az új szerződések volumene áprilisban 37,5 százalékkal volt kisebb, mint egy éve, és most, júniusban sem látszik ezen a téren javulás, pedig már nyár van, és a várt fordulópontra egyelőre semmi nem utal.
Brutális mértékben csökken a közösségi megrendelések értéke, az építési beruházási célú eredményes közbeszerzési pályázatoké alig 20 százalékra apadt.
A múlt év első öt hónapjában 1764,4 milliárd forint értékű közbeszerzési pályázat, idén ugyanebben az időszakban már csupán 329,1 milliárd forintnyi jelent megrendeléseket az építőiparnak.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság (archív)
A friss szerződésállomány mutatja az ágazat következő kétévi teljesítményét, ebből a közösségi beruházások kivitelezése nagyrészt már biztosan hiányozni fog
– figyelmeztetett Koji László, aki szerint a kormányzat még kivár, de egy ponton már egyértelmű lesz, hogy a hóna alá kell nyúlni az építőiparnak, és fel kell segíteni, mert
a mikrogazdasági szintű problémák nagy gyorsasággal makrogazdasági nehézségeket is tudnak okozni, és az ágazat létszámkibocsátó lesz.
A folyamat már lényegében elkezdődött: az év eleji 385 ezer fős munkavállalói állomány most 370 ezer fős, és a be sem tanított segédmunkások mellett nagyrészt a tervezőmérnökök és szakképzett munkavállalók szegődtek el külföldre.
Fotó: Shutterstock
Mindeközben a külföldi beruházásban épülő magyarországi munkálatokban nem kapnak megbízást a hazai cégek, ami ellen a szakmai szövetség határozottan kiáll, sürgetve, hogy
legalább 70 százalékban tegyék kötelezővé, hogy magyar cégeket foglalkoztassanak az állami támogatással megvalósuló projekteknél.
(Ilyen beruházás lesz a kínai akkumulátorgyár Debrecenben, de a paksi munkálatokban sem garantált egyelőre a magyar cégek részvétele.)
A támogatott beruházásokban biztosított hazai részvétellel csökkenthető lehet az építőipar mélyrepülésének íve és mélysége
– szögezte le Koji László.
A vendégmunkások alkalmazása kapcsán az építőiparra speciális szabályokat, egyedileg meghatározott kontingenseket kér az ÉVOSZ, hangsúlyozva, van itthon munkaerő, amelynek a megtartása nemzetgazdasági érdek minden munkakörben. Bár a mezőgazdaság a képzetlen munkaerőt fel tudja szívni, a képzett munkaerő azonban nem marad itthon, ha ilyen ütemben apad a megrendelésállomány, akkor ismét súlyos szakemberhiány és mérnökhiány jön.
