„Sajnos mi már tovább látunk a KSH ma megjelent májusi adatainál, azt is tudjuk, hogy a júniusi és a júliusi helyzet még rosszabb, mint a korábbiak” – közölte a Világgazdaság érdeklődésére Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke pénteki gyorsjelentése kapcsán.
A legfontosabb szám, hogy az egy évvel korábbihoz mérten 36,9 százalékkal kisebb az újonnan kötött szerződésállomány volumene, mert ez mutatja a jövőt az építőipar számára. A második féléven múlik a 2024-es helyzet, hogy mire, mennyi munkára számíthatnak a hazai kivitelezők és az építőanyag-gyártók – jelezte az ÉVOSZ elnöke.
Koji László hangsúlyozta:
még nem tudják, hol van a mélypont.
Az idei év ugyanis már lejtmenet, a tét immár 2024, ezért nem mindegy, hogy miként alakul az új szerződésállomány volumene. A következő hónapokban mérséklődő éves alapon mért mínuszokat látunk majd, mivel a bázis alacsonyabb lesz, egyre csökkenő termeléshez fogja mérni a statisztika az ágazat teljesítményét. Éves szinten várhatóan 5–8 százalékkal marad el a tavalyitól az idei termelés.
A mélyépítésben múlt év közepén kezdődött a lejtmenet, amikor jelentősen csökkent az út- és vasútépítési megrendelések volumene, épületépítésben később kezdődött, nagyjából a harmadik negyedév végétől, ott októbertől van számottevő visszaesés a szerződésállományban.
Önmagához képest a legnehezebb helyzetben a mélyépítés van,
összességében ma már mintegy 40 százalékkal kisebb a rendelésállománya, az építőipar egészében pedig 30 százalék körül apadt a volumene. Mielőbbi pozitív folyamatokra lenne szükség tehát a 2024-es termelés biztosítása és biztonsága érdekében.
Novák Katalin visszadobta Lázár János építési törvényétAz államfő nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte Lázár János építési törvényét. A fejleményre a miniszter is reagált. |
Elfogadhatatlannak tartja továbbá Koji László, hogy
egyre erőteljesebben alakulnak ki külföldi érdekeltségek, magyar építési vállalatok és építőanyag-gyártók számára megközelíthetetlen török, kínai és távol-keleti építési zónák Magyarországon.
„A külföldiek bezárkóznak, a hazai építőipar ezért nem jut munkához a beruházásaikon, emiatt fokozatosan veszíti el a saját piacát itthon”
– jelentette ki az ÉVOSZ elnöke. Sorsdöntő az ágazat munkaerőmegtartása érdekében is ezért, hogy mielőbb magasabb hazai kapacitás igénybevételére kötelezzék a külföldi befektetőket, beleértve a mérnöki szolgáltatásokat.
Bár jóideje szorgalmazza ezt az ágazat, egyelőre érthetetlen módon nincs érdemi előrelépés ezen a téren, noha egyre rosszabb számokat produkál a hazai építőipar.
Visszahúzza az egész gazdaságot az építőipari fékhatás
Idén 8 százalék körüli visszaesés jöhet az iparágban, míg a jövő évi teljesítmény visszafogott pozitív korrekciót mutathat a rendelésállományokból fakadó jelentős bizonytalanság mellett az MBH Bank vezető elemzője, Suppan Gergely szerint.
A kamatok normalizálódásával azonban jövőre stabilizálódhat, majd lassan, fokozatosan ismét élénkülhet a lakásépítési kedv.
Az MNB iparági felmérésre szerint az építőipari termelést leginkább gátló tényezővé az utóbbi hónapokban ismét az elégtelen kereslet vált, miközben a munkaerőhiány csökken, amire utoljára 2016 elején volt példa – a pandémia néhány hónapját leszámítva.
A jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet az egyéb makrotényezők mellett, így érzékelhető keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a következő időszakban piaci szereplők véleménye alapján.
Segíthet a kereslet ismételt megtámasztásába, hogy az ellátási láncok helyreállásából és a kereslet csökkenéséből fakadóan néhány építési termékcsoport esetében már elindult egy mérsékelt árcsökkenés és a beruházók további kivárása alapján ez a korrekciós hatás több szegmensben is megjelenhet az év második felétől.
A továbbra is erőteljes támaszt jelentő ipari és logisztikai építkezéseknek is szerepe van a még érzékelhető keresletben az elemzés szerint. Az épületek esetében a szerződésállományok szintje is magasan tartózkodik egyelőre, amiben azonban szerepe van a meglévő szerződések jelentős átárazásának is – mutatott rá Suppan Gergely.
Az energetikai felújítások szegmense továbbra is húzóerőt képviselhet a kivitelezői piacon
a szakértői prognózis alapján, bár keresleti oldalról a hitelkereslet további lassulása elkerülhetetlennek látszik a jelenlegi piaci kamatszintek mellett. Ráadásul a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdéses emiatt.
Hol lehet a fordulópont?
Ingatlanpiaci felmérések alapján a befektetői kereslet továbbra is élénk, de a jelenlegi árszintek mellett elérhető hozamokat az állampapírpiaci lehetőségekkel összevetve már egyre kevésbé nyújtanak vonzó alternatívát, így átmenetileg ez a keresleti szegmens is lassulhat az MBH Bank szakértőjének összegzése szerint.
Drámai a helyzet az építőanyag-piacon, beindult az árspirálTovábbi gyárbezárásokhoz is vezethet az építőanyag-piacon tapasztalt keresletcsökkenés. A gyártók és a kereskedők energetikai célú felújítási programért lobbiznak, a költségcsökkentések már elkezdődtek. A legnagyobb mértékben az EPS (polisztirol) szigetelőanyagok, valamint a betonacélok esetén számítanak árváltozásra a piaci szereplők. Az első fél évben egyharmadával kevesebb építőanyag fogyott, a gyártók megrendelésállománya kevesebb, mint a felére csökkent. |
Ugyancsak a makrogazdasági kockázatokra figyelmeztetett Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője, arra hogy idén visszafoghatja a gazdaság növekedését az építőipar, amelynek kedvezőtlen adatai ugyanakkor nem jelentenek meglepetést.
Az éves alapú, két számjegyű visszaesés részben magyarázható a szakértő szerint a magas bázissal, illetve a kedvezőtlen májusi időjárással, azonban nagyobb problémát jelent, hogy az ágazat havi alapon már február óta folyamatosan zsugorodik.
Az építőipar gyengélkedése kihatással van az ipar egyes alágazataira is,
az építőipar legfontosabb beszállítói közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ágazat 19,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazat pedig 14,5 százalékos visszaesést könyvelt el az idei év első 5 hónapjában.
Az építőipari fordulathoz több tényezőnek is együtt kell bekövetkeznie. Szükség van az árak mérséklődésére, illetve keresleti oldalon a kamat csökkenésére, valamint az állami megrendelések felfutására, amely a feszes költségvetési helyzetben csak az uniós források megindulásával jöhet el.
Amennyiben a vállalatok a visszaeső keresletre leépítésekkel reagálnak, akkor egy hirtelen felfutás az ágazatban hosszabb távon ismét csak áremelkedésben csapódhat le
– fogalmazott a makrogazdasági elemző.
