A Moody’s hitelminősítő csütörtökön megkongatta a vészharangot a válság sújtotta kínai ingatlanszektort illetően, és a stabilról negatívra minősítette kilátását. A hitelminősítő szerint a szerződéses eladások körülbelül 5 százalékos csökkenése várható Kínában a következő hat-tizenkét hónapban, és az ingatlanvásárlások fellendítését célzó kormányzati intézkedések valószínűleg rövid és alacsony hatásfokúak lesz.
A hír biztosan nem hatott vérnyomáscsökkentőként a kínai ingatlanszektor finanszírozóira, köztük azokra, akiknek csütörtök este 10 óráig kellett szavazniuk a hónapok óta fizetési gondokkal küzdő Country Garden ingatlanfejlesztő kötvények tulajdonosaként, hogy hozzájárulnak-e az őket megillető kamat és tőkerészletek halasztott fizetéséhez.
A csomag jelentős, 1,4 milliárd dollárnak megfelelő (10 milliárd) jüant érint, ha sikerül megegyezni, minden esedékesség 3 évvel későbbre tolódik, közte az október 21-én soron következő kamatfizetés, 492 millió jüan összegben.
Ha sikerül átütemezni a teljesítéseket, a Country Garden pillanatnyi levegővételhez jut, és idénre már csak 2 milliárd jüant kell előteremteniük a kötvényesi követelések teljesítésére. A csődveszély ezzel messze nem múlt el, a vállalat rettenetes első fél éven van túl, amely 7 milliárd dollár veszteséget hozott, a hitelpapírjaik pedig a névérték mindössze 9-14 százalékán forognak.
A megegyezésre jó esély van, a hitelezők is látják, hogy a cég nagyságrendjéhez nem jelentős kamat kifizetésével is megküzd a Country Garden, úgy mint legutóbb egy hete, akkor a 30 napos türelmi idő lejárta előtt az utolsó pillanatban végül fizettek két, dolláros kötvényük után 22,5 millió dollárt.
Adósságátütemezésre készülhet a kínai ingatlanszektor nagy túlélőjeCsak a feltételezett hitelezői háttértárgyalások adhatnak értelmet az eladósodott Country Garden szeptemberi kuponfizetésének. |
Ilyen történések mellett nem csoda, hogy az ingatlanfejlesztő reflektorfénybe került, nemrég a Reuters oknyomozói néztek a körmükre, pontosabban a malajziai gigaprojektjükre. A már 7 éve tartó, az eredeti költségvetés szerint 100 milliárd (!) dolláros futurisztikus ingatlanprojekt ugyanis messze nem biztos, hogy elkészül 2035-re, főleg úgy, hogy filléres gondjai vannak a Country Gardennek.
A Johor államban lévő, Szingapúrhoz közeli, négy rekultivált szigetre megálmodott, 7 ezer hektáros Forest City majd 700 ezer embernek adhat otthont, legalábbis ez az eddigi fejlesztésbe 4,3 milliárd dollárt belepumpáló projektcég ígérete.
A költségeket a Country Garden felesben állja egy ottani állami céggel megalapított vegyes vállalattal. A Country kevés projektet visz Kínán kívül, de azok közül ez a legnagyobb. Szerintük minden az eredeti ütemterv szerint halad, és csak 2025-ben tervezik egyáltalán felülvizsgálni a projektet.
A Reuters érdeklődésére azt nyilatkozták, hogy a futurisztikus álomváros eddig átadott részét naponta 55 ezren keresik fel, a szállodák telt házasak, ahogy a golfközpont is, az ingatlanügynökökhöz pedig özönlenek az érdeklődők. Pechükre az újságírók mást tapasztaltak,
üres utcákat, bezárt üzletekkel teli, vásárlók híján pangó bevásárlóközpontokat láttak,
nem pörögtek az ingatlanközvetítők sem, akik szerint befektetési célú vásárló alig van, a lakáscélú vevőket pedig elriasztja a nyomasztó üresség, olyan élmény érhette őket, mint a floridai ingatlanbuborékot kiszúró befektetési szakértők a Big Short filmben.
Túl nagy már a bukó, mindenki veszít
Ugyanakkor korai lenne még a kínai válsága miatt magát az egész gazdaságot temetni, hisz a folyamat elkerülhetetlen volt, csak az időzítés volt kérdés – legalábbis a Bloombergen megjelent véleménycikk szerint. A kockázat persze nem éppen kicsi, állítja az ország gazdaságának szakértője, a Bloomberg Economics vezető közgazdásza, Tom Orlik, aki szerint összességében az ingatlanfejlesztők 1,9 ezermilliárd dollárt kitevő hitele és kötvénye dőlhet be.
Ez az összeg a 12 százaléka, akkora lyuk, amit képtelenség betömni. Még akkor se, ha mindenki veszít: a tulajdonosok a csökkenő árak, a fejlesztők és a kötvénytulajdonosok a veszteségek, a bankok a rossz hitelek miatt, valamint az önkormányzatok a telekeladásokból származó bevételeik csökkenése következtében.
Ha a növekedés korábbi húzóágazata megbicsaklik, nem csoda, hogy sorra lefelé módosítják az elemzőházak az ország rövid és középtávú növekedési kilátásait. A Bloomberg aktuális konszenzusa szerint a GDP idén 5,1 százalékkal bővül, szemben a korábbi 5,7 százalékos prognózissal.
Rosszabb hír, hogy a tavalyi lezárások okozta alacsonyabb bázis hatásait kiszűrve a inkább csak 3 százalék lesz.
2030-ig az évi átlagos növekedés pedig 3,5 százalék lehet az eddig remélt 4,3 helyett.
Máshol ez megsüvegelendő teljesítmény, de az elmúlt 40 évben átlagosan évi 9 százalékkal nőtt Kína gazdasága, amely ezalatt 61 új tagot „delegált” a Bloomberg milliárdos indexébe.
A vezető közgazdász megjegyzi, hogy az ingatlanpiac, amely a GDP 20 százalékáért felel, úgy lépett be egy elkerülhetetlen korrekciós fázisba, hogy nem zúdította recesszióba a teljes gazdaságot és a pénzügyi válságot is sikerül elkerülni. De a folyamat végéhez, tehát amikor a kereslet és kínálat egyensúlyba kerül, a kínálatnak még 30 százalékkal kellene csökkennie.
Mi lesz a gazdasággal?
Persze az is igaz, hogy a kínai növekedés az elmúlt 40 évben bár kiemelkedő volt, de nem töretlen. Négy alkalommal bicsaklott meg a növekedés: a Tienanmen téri vérengzés után, az ázsiai válság idején 1998-ban, rá tíz évre a globális pénzügyi krízis alatt, végül 2015-ben, a jüan (elrontott) leértékelésekor.
Mindegyik esemény után sorra érkeztek az elemzések a közelgő gazdasági összeomlásról, amelyek végül mind tévesnek bizonyultak.
Ami a mostani helyzetet illeti, Orlik szerint már az ingatlanbuborék kipukkadása előtt egyértelmű volt, Kína lassabb növekedési ütemre vált, a különbség annyi, hogy ez a más dinamikájú növekedési időszak korábban köszöntött be.
