A kedvező év végi adat miatt a visszaesés a vártnál kisebb lett, de rövid távon nem várható fordulat, a piac kormányzati ösztönzőkre és alacsonyabb hitelkamatokra vár – kommentálták a KSH ma megjelent 2023-as lakásépítési adatsorát elemzők és vállalatvezetők.
Három negyedév kedvezőtlen adata után
a tavalyi utolsó negyedévben összesen több mint 7,8 ezer új lakást adtak át, amely 13,2 százalékos növekedést jelent
az előző év azonos időszakához viszonyítva – hívta fel a figyelmet a pozitív időszakos adatra Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető makrogazdasági elemzője.
A korábbi negyedévek adatai alapján a magasabb utolsó negyedéves számban szerepe lehetett az átadások csúszásának, a kedvezően alakult finis hatására azonban a vártnál kisebb mértékű lett az összesített éves mínusz.
A lakásépítések száma az előző évi 20,5 ezerről 18,6 ezerre csökkent 2023-ban.
Mélypontra került tavaly a lakásépítési kedv – drámai mínuszokMajdnem tizedével kevesebb lakóingatlan készült el tavaly, mint egy évvel korábban, a tervezett lakások és családi házak számában azonban még ennél is nagyobb mértékű, 39 százalékos visszaesést mértek – derül ki a KSH ma reggel közzétett lakásépítési jelentéséből. Eszerint az építési kedv leginkább a községekben és a fővárosban esett vissza, ahol több mint 40 százalékkal kevesebb lakás építését tervezték 2023-ban, mint az előző évben. |
Nehezíti az újlakás-piac helyzetét, hogy az építési költségek továbbra is jelentős ütemben emelkednek, mint a makrogazdasági elemző kiemelte, a tavalyi év első 9 hónapjában a KSH adatai szerint
- az anyagköltség éves alapon 15,5 százalékkal,
- a munkaerőköltség 17,4 százalékkal nőtt,
bár a harmadik negyedéves adatok némi enyhülést mutattak.
A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint kedvező jel, hogy az MNB szezonálisan kiigazított adatai alapján az év eleji mélypont után tavaly decemberben 2022 szeptembere óta nem látott szintre, 76 milliárd forint fölé emelkedett a forint alapú lakáscélú új hitelszerződések értéke.
Az árak azt jelzik, hogy az építők át tudták hárítani a költségeik emelkedését a magas kamatszint miatt visszaeső kereslet ellenére is. A KSH adatai alapján a tavalyi első három negyedévben
az új lakások esetében a tiszta árváltozás éves alapon 11,9 százalékot tett ki.
A kormányzati intézkedések, mint a hozhatnak fordulatot a lakásépítések számában, azonban ennek feltétele, hogy a hitelezés is élénküljön a kamatok csökkenésével párhuzamosan, illetve hogy a megjelenő kereslet a lakásépítések számának emelkedésében és nem az ingatlanok drágulásában csapódjon le – szögezte le az elemző.
Kimutatható a munkalehetőségek piacbefolyásoló hatása
A fővárosban vélhetően több nagyobb projekt véget ért a negyedik negyedévben. A fővárosban meglévő jelentős keresletet mutatja az is, hogy a negyedik negyedévben itt adták át az új lakások 40 százalékát.
A kereslet meghatározó szerepét tükrözi az új lakások építésének területi változása, miszerint az erősebb gazdasággal, alacsony munkanélküliséggel rendelkező régiók értek el jó eredményt.
A legnagyobb igény a Budapesten, Pest megyében, Győr-Moson-Sopron megyében lévő lakások iránt van, vagyis ott, ahova munkavállalás céljából leginkább megéri költözni.
A következő időszak nagyberuházásai felfelé hajthatják a lakásépítési mutatókat az ország több más megyéjében is
– véli Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
A kiadott építési engedélyek száma egyelőre jelentős, 39 százalékos visszaesést mutatott 2023 egészében és a negyedik negyedévben is még nagymértékű, 26,7 százalékos visszaesés látszik. Kedvezőtlen előjel lehet, hogy a kiadott engedélyek száma leginkább a községekben és a fővárosban esett vissza – tette hozzá a szakértő.
A makrogazdasági folyamatok ugyanakkor azt indokolják, hogy az ingatlanpiacba is fokozatosan visszatérjen az élet – hangsúlyozta Regős Gábor. Mint rámutatott, a gazdasági bizonytalanság csökkenése, valamint a kamatkörnyezet fokozatos normalizálódása segítheti az építkezéseket, de időbe telik, amíg ez ténylegesen is megjelenik az adatokban.
Kormányzati ösztönzőkkel eljöhet a fordulat
Idén sorfordító hónapok jöhetnek a lakáspiacon, mert bár a kamatok lassan csökkenésnek indultak, az átlagpolgárok és a vállalkozások még óvatosak. Ahhoz, hogy 2024-ben érdemben nőjön az otthonépítési kedv, még szükség van a Plusz mellett is egy további lökésre, érdemi kormányzati ösztönzőkre – véli Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
A KSH friss lakásépítési, illetve építési engedélyek alakulását mutató adatai szerint a piacon a vártnál kisebb a zsugorodás, de így is jelentős a csökkenés.
Ha azt nézzük, hogy már tavalyelőtt sem volt magas a felépül új lakások száma, akkor még borúsabb a kép
– mondta a cégvezető.
A 2021-es és a 2022-es átadott lakásszám sem közelítette már a 2020-as évet, amikor 28,2 ezer új lakás készült el.
Egyelőre úgy tűnik, hogy
a CSOK Plusz ugyan fontos, de nem elégséges eszköz ahhoz, hogy a lakásépítési számok egy-két éven belül érdemben javuljanak.
Meghaladta ugyan az ezret a CSOK Pluszt igénylők száma januárban, de a 2015 nyara óta 240 ezer CSOK támogatásban részesült családhoz képest ez egyelőre nagyon alacsony szám” – következtet Markovich Béla.
