A harmincas évek nagy gazdasági válságai sok nagy közgazdászt indítottak arra, hogy tanulmányozza a gazdasági növekedésben tapasztalt fennakadásokat. Általános volt a vélemény, hogy a kapitalizmus természetével együtt jár a ciklikusság, de az okokról megoszlottak a vélemények. A második világháború után a növekedés megtorpanásai egyértelműen külső sokkokhoz kötődtek, az olajárak politikai jellegű hirtelen emelkedéséhez, ezért az öngerjesztett ciklusok létét is kétségbe vonták.