Húsz bázisponttal visszaesett a bolti kiskereskedelmi forgalom növekedési dinamikája a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) heti monitora szerint. A szeptember 18. és október 15. közti időszak eladásai ugyanis 8,7 százalékkal haladták meg a 2019-es, járvány előtti szintet, míg egy héttel korábban 8,9 százalék volt a kétéves bázison számított növekmény. Trendszerű csökkenésről azonban már csak azért sem beszélhetünk, mert a 8,7-es adat megegyezik a két héttel ezelőtti kimutatással.
Fontos részlet, hogy a KSH azért tekint 2020 helyett 2019-re bázisidőszakként, hogy a Covid-hatásokat kiszűrve objektívebb képet alkothasson. A heti monitor az online kasszák adatain alapul, a webáruházak forgalmát nem tartalmazza. Igaz, az utóbbi a szektor egyre fajsúlyosabb szegmense, a csomagküldő és internetes kiskereskedelem részesedése augusztusban 7,8 százalék volt, miután a forgalma 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A heti monitorban vizsgált időszakban az élelmiszer és iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 13,3 százalékkal nőtt 2019 azonos időszakának értékesítési volumenéhez képest, míg az ebben az esetben külön vizsgált élelmiszer-, ital- és dohányáru-kategória forgalma ennél nagyobb mértékben, 14,1 százalékkal bővült.
A legutóbbi adatokhoz képest előbbi mutató 0,9 százalékponttal feljebb kúszott, utóbbi viszont 0,8 százalékponttal esett. Bár 5,5 százalékra, kilencéves csúcsra ugrott az szeptemberben, egy év alatt az élelmiszerek árai már csak 4,4 százalékkal nőttek, ami alacsonyabb a tavaly tavaszi hónapokban mért 8 százalék feletti drágulásnál. Ugyanakkor a szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 11,2, ezen belül a dohányáruké 17,8 százalékkal emelkedett.
Eközben az üzemanyag-kiskereskedelem 36,7 százalékkal ugrott meg, pedig még a turizmus és a tranzitforgalom nem épült vissza a Covid-válság előtti szintre. Jelzésértékű, hogy az egy héttel korábbihoz képest is további 2,5 százalékponttal nőtt ez a mutató. Ráadásul péntektől tovább emelkedtek a hazai üzemanyagárak. A benzin és a gázolaj átlagára is 5-5 forinttal drágult literenként, ezzel a 95-ös átlagára 506, a dízelé pedig 517 forint. Sokan már állami beavatkozást várnak, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón azonban arról beszélt, egyelőre nem határozták meg azt a szintet, amikor befagyaszthatja az árakat a kormány.
Emlékezhetünk, a világjárvány begyűrűzésekor, másfél évvel ezelőtt még negatív olajárról beszéltünk, ehhez képest már a hordónkénti 80 dolláros szint is a múlt, és sokan 100 feletti tartományt vizionálnak.
Ilyen árszintek mellett egyre fájóbb felidézni, hogy másfél éve bőven 300 forint alatti benzinárakkal is szembesülhettünk a töltőállomásokon, most pedig 2 liter üzemanyagot sem kapunk 1000 forintért. Éppen ezért a benzinár meglehetősen torzítja a kiskereskedelmi adatokat, viszonyításképp: augusztusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1228 milliárd forint volt, ennek a 17 százalékáért felelt az üzemanyag-eladás, míg az élelmiszerboltok 46, a nem élelmiszer-kereskedők 37 százalékos súlyt képviseltek.
Az egyéb háztartási cikkek forgalma 23,6 százalékos mínuszban van 2019 azonos időszakához képest. Ugyan 0,4 százalékpontos javulást látunk ezen a soron, továbbra is tartja magát, hogy az emberek az elmaradt vásárlások pótlása helyett továbbra is inkább a szolgáltatások igénybevételét részesítik előnyben.
A szolgáltató szektor kedveltségéből viszont nem profitál mindenki: míg a vendéglátás 10,6 százalékos pluszban van (szemben a korábbi 12,5-del), addig például a kulturális, szabadidős cikkek értékesítése 5,2 százalékkal apadt.
Ennél a kategóriánál is mélyrepülést látunk, miután egy hete még csak mínusz 3,8, azelőtt mínusz 1,3 százalékon állt a mutató. A gyógyszer-értékesítés viszont továbbra is stabilan két számjegyű növekedést tudhat magáénak, a 15–20 százalékos sávot masszívan tartva, 17,3 százalékon áll az előző heti 16,3 után. Az egyéb, máshová nem sorolható áruk kiskereskedelme viszont 3,1 százalékkal csökkent, pedig egy héttel korábban még 0,6-es növekményről tanúskodott a statisztika.
