Tudjuk, miért ennyire drága az üzemanyag – degeszre keresik magukat az ukránok és a horvátok a magyarokon, de a benzinkutakat sem kell félteni

Hétről hétre egyre durvábban drágul az üzemanyag. Most már nem csupán néhány forintos változások tapasztalhatók a literenkénti árakban, hanem bőven két számjegyű áremelések mennek végbe. Ilyenre legutóbb tavaly decemberben volt példa. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón kiemelte, a drágulás mögött az áll, hogy az orosz importolaj tranzitdíját Ukrajna többször is megemelte. Ennek a következménye volt az is , hogy augusztusban a vártnál magasabban alakult a magyar

Jelenleg ott tartunk, hogy péntektől az átlagárak várhatóan az alábbiak szerint alakulnak majd:

• 95-ös benzin – 655 Ft/liter,
• gázolaj – 676 Ft/liter.

Ezek igen magas árszintek, még úgy is, hogy járt már ennél magasabban is az árképzés. Amikor 2022 végén kivezették a hatósági árat, akkor a dízel jócskán benézett a 700 forintos lélektani határ fölé is. Ugyanakkor az itthon elérhető üzemanyag régiós kitekintésben is egyértelműen drágának minősül. A 95-ös benzin csak Szlovákiában és Ausztriában kerül többe, a magyar literenkénti ár mintegy 30-40 forinttal haladja meg a környező országok benzinárának átlagát.

A dízelnél még kedvezőtlenebb helyzetet látunk. A magyar a legdrágább a régióban, a literenként 40-50 forinttal drágább, mint a szomszédos piacokon. Most már csak az a kérdés, hogy miért?

Min múlik, hogy mennyibe kerül az üzemanyag?

Mielőtt megválaszolnánk a kérdést, először az alapokkal kell tisztában lenni. Az MBH Bank elemzője, Rácz Balázs arra emlékeztetett, hogy az üzemanyagárak alakulása során két fő tényezőt érdemes figyelembe venni. Az egyik a nyersolaj árfolyama, a másik pedig a különféle állami adótételek. Fontos még a finomított termékek tőzsdei árváltozásai, valamint a logisztikai költségek is. Ezekhez jönnek még hozzá az üzemanyagra rakódó adók és járulékok. 

• Az egyik legnagyobb tétel a jövedéki amely jelenleg a benzin esetében 120 forint, a gázolajnál pedig 110,35 forint literenként. (Ez az adótétel jövő januártól jelentősen megemelkedik, a benzinnél 152,55 vagy 157,55 forintra, a dízelnél 142,9 vagy 152,9 forintra. Attól függő, hogy az olaj világpiaci ára 50 dollár alatt vagy felett lesz.)
• A kőolaj-készletezési díj literenként 4 forint, ez a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget illeti és a biztonsági készletre fordítják.
• Végezetül az általános forgalmi adót is meg kell fizetni. Az áfa a nettó ár 27 százaléka, és mindegyik, előbb említett díjtételhez hozzá kell számolni.

Ha ezeket összeadjuk, azt kapjuk, hogy jelenleg körülbelül 150 forint adótartama van egy liter üzemanyagnak, ami a januári jövedékiadó-emeléssel megközelíti majd a 200 forintot. Nagyjából így kapjuk meg a nagykereskedelmi árat, a kiskereskedők, tehát a töltőállomások pedig ehhez képest szabják meg a totemoszlopokra kiírt számaikat.

Mennyit lehet keresni az üzemanyagon?

A fogyasztói árak alakulásában nagy szerepet játszik a literenkénti bruttó üzemanyagárrés. Ez lényegében az együttes kiskereskedelmi és nagykereskedelmi árrés. A témában Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője tett közzé egy írást a napokban. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 

Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy ez nem feltétlenül jelent nettó szinten magasabb nyereséget a kereskedőknek, mivel nőtt a és a fuvarköltség, a bérek is emelkedtek, ahogy az adótartalom is. Akárhogy is, a bruttó üzemanyagárrés néhány év leforgása alatt megduplázódott.

Kőolajtranzitdíj: a magyarokon nyerészkednek az ukránok és a horvátok

Itt érkezünk el egy fontos ponthoz, ami új jelenség és alapvetően kihat a mostani üzemanyagárakra, mint ahogyan azt a Válasz.hu is jelezte. Ez pedig a Magyarországra behozott kőolajért felszámított tranzitdíj. A Mol százhalombattai finomítója Ukrajnán és Horvátországon keresztül jut nyersanyaghoz a Barátság és az Adria (Janaf) csővezetékeken keresztül. A szállításért az ukránok és a horvátok is díjat számolnak fel. Ezzel nincs is gond, bevett gyakorlat a piacon. 

Ukrajna júniustól tonnánként 17, augusztustól 21 eurót számít fel. Előtte ez 13,6 euró volt, a háború előtt pedig mindössze 9. Tehát csak ezen a csővezetéken háromszoros drágulás ment végbe másfél év alatt. És ha ez nem lenne elég, a horvátok is vérszemet kaptak, miután az Adria csővezeték tranzitdíjáról szóló szerződés 2022 végén lejárt.

A Mol már tavaly nyáron megpróbált újat kötni, csakhogy a horvátok hónapokon keresztül egyszerűen nem adtak árajánlatot. Aztán amikor mégis, a Mol menedzsmentje nem hitt a szemének, ugyanis a papírra négy-ötszörösét írták annak, mint ami méltányosnak tekinthető. Végül a Mol és a horvát cég, a Janaf abban állapodtak meg, hogy 2023 első három hónapjában a horvátok által kért csillagászati tranzitdíjjal számolnak, és ha sikerül hosszabb távra megegyezni, akkor az új árat tekintik visszamenőleg is érvényesnek. 

Csakhogy a hosszabb távú alku nem jött össze, az új szerződés csak 2023 végéig él. Az ár továbbra is horrorisztikus, de a konkrét számok nem ismertek, mert üzleti titoknak minősülnek. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója viszont annyi elárult, hogy a piaci benchmark (vagyis összehasonlító) árnak 

Ez pedig várhatóan nem fog csökkenni, miután a 2024-es tranzitdíjak kitárgyalása során is abszolút erőfölényben vannak a horvátok. Már csak azért is, mert a Molnak csökkentenie kell az orosz kitettségét, az egyetlen pedig, akihez ennek érdekében jelenleg fordulhatnak kőolajért, az éppen Horvátország és a Janaf. 

Ez és az ukrán viszonyok viszont masszívan befolyásolják, hogy mennyiért tudnak a magyar sofőrök tankolni a töltőállomásokon. Erről Az MBH Bank elemzője, Rácz Balázs világosan fogalmazott a Világgazdaságnak. "A növekvő tranzitdíj egyértelműen hozzájárult az üzemanyagárak meredek emelkedéséhez. Ukrajnából a Barátság kőolajvezetéken keresztül, Horvátországból pedig az Adria vezetéken keresztül vásárol a Mol kőolajat és tranzitdíjat fizet a vezetékhálózatot üzemeltető vállalatoknak. A jelentősen emelkedő szállítási költség az üzemanyagárak alakulásában is érezteti a hatását".