Közélet

Clinton vs Trump: Így csalnak a számok!

Lelkes Trump-rajongó és nem szeretné, hogy egy olyan elnökhöz kerüljenek az atomkódok, aki a saját emailjeire sem tud vigyázni? Elkötelezett Clinton-rajongó, és elképzelni sem meri, mi várhat a világra Trump elnökségével? Vagy egyszerűen csak részvényei vannak, és szeretné elkerülni azt a Brexitnél már megnézett hisztériát, ami Trump győzelme esetén várna reggel a tőzsdékre? Csak hogy tudja: ha élőben követi az eredményeket, akármi is történik, mindenképp lesz az éjszakának olyan pillanata, amikor jóval idegesebb lesz, mint ami valójában indokolt volna!

A helyzet az az amerikaiaknál: óriási különbségeket fogunk látni több államban is, ahogy az első szavazatok beérkeznek. Több tízmillióan szavaztak a választás napja előtt levélben, ahol lehet, és elsőként az ő voksaikat fogják összesíteni. A helyzet kicsit olyan, mint amit a magyar választásokon is megszokhattunk: a voksok 10-20 százalékának feldolgozása után nálunk mindig a jobboldal vezet, majd érkeznek a városi szavazatok. A zavaró különbség annyi, hogy az USA-ban nincs egyértelmű összefüggés az oldalak és a korai szavazás közt, államonként változik, hogy épp ki állhat jobban a korai eredményekben. A különbségek viszont óriásiak lehetnek, volt már olyan is, hogy 30 százalékos hátrányban volt a későbbi győztes az első szavazatok feldolgozása után. Tehát a kulcsszó: türelem.

A média egyébként is hajlamos furcsán eladni a részeredményeket, érdemes mindenképp kritikusnak lenni. Ennek a leggyönyörűbb példája talán az volt, amikor négy éve épp futottak be a republikánus középső országrész voksai, többen pedig óriási hírként hozták, hogy szinte pontosan ugyanannyi szavazata van a két jelöltnek, láthatóan nem zavartatva magukat attól az apró ténytől, hogy a masszívan demokrata nyugati part szavazatai csak később érkeztek be.

A számok persze becsapósak egyébként is. A legtöbb fogadóiroda 85-95 százalék közt látja Clinton elnöki esélyeit, míg a politikai elemzők maradnak inkább 70 százaléknál. Óriási meglepetésnek tűnhet tehát a piacokon, ha Trump nyer - emlékezhetünk, a Brexit esetében is azt tükrözték inkább a piaci várakozások, hogy mit szerettek volna a fogadók, nem azt, hogy minek van valódi esélye. A 70-30 százalékos esélyeloszlás egyébként is az, amit az emberi agy nagyon nehezen értelmez. A játékelmélettel foglalkozók egyik kedvenc példája: ha világméretű járvány fenyegeti az emberiséget, melyik gyógymódot kell választani? Amelyiknél egymilliárd emberből 700 millió éli túl, vagy amelyiknél 30 százalék meghal? Ugye pillanatig sem kérdés, hogy melyik választ választják mindig sokkal többen, miközben a két verzió ugyanaz?

Trump elnök Clinton választás USA
Kapcsolódó cikkek