Az élesedő orosz–ukrán konfliktus, a kazah tüntetések és a tálib hatalomátvétel áll most a figyelem központjában, azonban arról kevés szó esik a médiában, hogy hány országban dúl háború ebben a pillanatban is világszerte, és ez mennyi emberáldozatot követelt. Utánanéztünk, hol tartanak a napjainkban is zajló fegyveres konfliktusok.
Több mint egy éve, 2020 novembere óta tart a polgárháború Etiópiában az egyébként Nobel-békedíjas Abij Ahmed vezette központi kormányzat és Tigré szövetségi állam lázadói között. Az ország feletti uralomért folyó harc mindent elsöprő vérontásba torkollott.
A légitámadásokkal kísért csatározások közepette milliók váltak földönfutóvá, súlyos humanitárius válság és éhínség alakult ki
– írja az International Crisis Group. Tavaly 19 200 ember hunyt el, de alig kezdődött el az év, és már 200 halottja van az összecsapásoknak. A vérengzések Szudánt és a szomszédos Eritrea államot is érintik.
Az országban tavaly novemberben szükségállapotot hirdettek ki fél évre, miután a kormánypárti erőkkel harcoló tigréi lázadók elfoglaltak két jelentős területet, és a fővárost is célba vették. Az etióp kormány e hét szerdán oldotta fel a rendkívüli jogrendet, amely azt is lehetővé tette, hogy bírósági tárgyalás nélkül vegyenek őrizetbe olyan személyeket, akiknek terroristagyanús kapcsolataik vannak.
A jemeni válság 11 éve, a polgárháború 2014-ben kezdődött, és az Irán támogatását élvező síita huszik és a rijádi emigrációban élő jemeni elnökhöz hű erők között zajlik, őket pedig a szaúdi vezetésű arab koalíció támogatja, akik a napokban porrá zúztak egy távközlési létesítményt, és az egész országban leállt az internetszolgáltatás.
A légicsapások folyamatosak, a mentőalakulatok túlélők után kutatnak a romok között. Némelyik városra már rá sem ismerni, akkora pusztítás zajlott.
Nincsenek biztonságban a kikötők sem, mivel a koalíció szerint az ellenfeleik ott kísérleteznek a titkos hadműveleteikkel, ezért joguk van támadni, emiatt veszélybe kerültek a helyi civil lakosok, akikre senki nincs tekintettel. A huszi lázadók valóban használnak speciális fegyvereket, januárban dróntámadást indítottak az Egyesült Arab Emírségek ellen, ősszel pedig nekimentek a szaúdi állami olajcégnek. A jemeni krízis következtében tavaly 26 573, de az idén is már 4910 ember vesztette életét.
Haitivel is megfordult 2021-ben a világ, minden a feje tetejére állt az országban. Megölték az elnököt, és azóta felerősödtek a bűnbandák, földrengés és trópusi viharok pusztítanak, és a közelmúltban újra felütötte a fejét az emberrablás. Pár hónapja a helyi bűnszervezet misszionáriusokat rabolt el váltságdíjért. A kritikus üzemanyaghiány miatt az emberrablók új célpontjai a sofőrök lettek, eltérítették az autókat és kiürítették a tankokat, ennek következtében a kismamákat nem tudták bevinni a kórházba.
Mianmarban – ahol kisebb megszakításokkal már 1948 óta dúlnak fegyveres harcok – a hadsereg tavaly februárban, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át újra a hatalmat, amiért nem vették figyelembe a követeléseiket, majd a puccsista tábornok ki is nevezte magát miniszterelnöknek. A mianmari belső konfliktusok következtében tavaly 11 114, idén 739 ember vesztette életét.
Már az ENSZ is figyelmeztetett, hogy tömeggyilkosság zajlik az országban, rengeteg gyermek is meghalt. Mindennapossá vált, hogy vér folyik az utcán, vagy hogy meg lehet támadni egy rendőrőrsöt.
Összefutnak a szálak Etiópiával oly módon, hogy itt is találni egy Nobel-békedíjas politikust, a puccsig az ország vezetőjének számító Aung Szan Szú Kji ellen tucatnyi ügyben emeltek vádat, többek között az export-import szabályok és államtitok megsértése, valamint korrupció miatt. A most 76 éves politikusra akár százéves börtönbüntetés is várhat, ami annyit jelent, hogy éltében már nem akarják szabad lábon látni.
A legrosszabb helyzet kétségtelenül Afganisztánban van, 2021-ben kiugróan magas volt az áldozatok száma,
41 775, és idén is már 62 áldozatot követeltek a harcok. A tavaly augusztusi hatalomátvétel óta hétfőn első alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz a radikális iszlamista tálibok és a nyugati diplomaták. Az elmúlt fél évben azonban rengeteg minden történt:
a tálibok, amerre jártak, robbantottak, hajtóvadászatot indítottak a korábbi afgán kormány támogatói ellen, nyíltan vállalták, hogy nem hajlandók elismerni a nők jogait, és még földeket is osztogattak az öngyilkos merénylők családjainak.
A világ szeme most Burkina Fasón van, ahol hétfőn átvette a hatalmat a hadsereg. Megbuktatták az elnököt, felfüggesztették a kormányt, és lezárták az ország határait. Ezenkívül is sok más országban folynak harcok, elég csak a szír polgárháborúra, a kolumbiai krízisre vagy Afrika egyéb területein zajló vérengzésekre gondolni.
