Közel 3,6 milliónál jár az Európai Unióba érkező ukrán menekültek száma, közülük több mint 1,5 millió gyermek. Az Európai Bizottság szerint ugyan a számuk a korábbi hetekben jellemző napi 200 ezerről 50 ezerre csökkent, még mindig sokan hagyják el az országot. A nem EU-tag Moldovába további 370 ezren érkeztek eddig, ám Európa legszegényebb országából egyelőre csak 14 500 fő befogadását ajánlotta fel hét tagállam és Norvégia – írja az EU Observer. Nem véletlen, hogy már a háború kezdetén többen a második világháború óta nem látott menekültválságról beszéltek.
Félő, hogy idővel elpárolog a befogadói hangulat
Az alig egy hónapja indult menekültválság léptéke így már jelentősen meghaladja a 2015-ös menekülthullámét, amikor elsősorban a Közel-Keletről, Észak-Afrikából és Afganisztánból távoztak sokan. Noha az európai reakció egyelőre pozitívabb, mint a legutóbbi alkalommal, Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a Politicónak adott interjújában arról beszélt, attól tart, hogy ez a későbbiekben változhat, emlékeztetve például, hogy
a 2015-ös válság kezdetén Angela Merkel a nyitott ajtók politikáját hirdette meg, ettől aztán a későbbiekben visszakozni kényszerült.
Ennek ellenére Németország így is több mint egymillió menekültet fogadott be, ám ez heves vitákat és a szélsőjobb erősödését eredményezte Európa legnagyobb gazdaságában. A biztos szerint azonban nem vonhatók közvetlen párhuzamok a korábbi válság és a mostani között, hiszen
sok ukránnak vannak családi és baráti kapcsolatai az unión belül,
míg a döntés, mely azonnal tartózkodási és munkavállalási jogot biztosít az érkezők számára, segítheti az asszimilációjukat.
Grandi szerint nem kerülhető meg annak a kérdése sem, hogy míg a 2015-ben érkezők színes bőrűek voltak, addig az Ukrajnából menekülők európai fehérek. A biztos szerint azonban az is szerepet játszhat, hogy a mostani helyzetben az európai közvélemény élesebben látja a háború és a menekültek közötti összefüggéseket is.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a menekülők puszta száma olyan mértékű, ami nehezítheti a befogadásukat.
Varsóban például az eddigiekben több mint 2 millió embert befogadó ország kormánya arról beszélt neki, azon gondolkoznak, hogyan növeljék a tanárok vagy épp a kórházi férőhelyek számát.
A költségek megosztásának kérdése már most is vitákat okoz
Az Európai Bizottság a REACT-EU forrásaiból szerdán már 3,4 milliárd euró forrás megnyitásáról döntött, melyet főként az Ukrajnával határos tagállamok – Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia – és a lakosságukhoz képest a legtöbb menekültet befogadó országok – például a lakosságának több mint 1 százalékát befogadó Ausztria, Bulgária, Csehország és Észtország – számára nyújthat segítséget.
Erre szükség is lehet, hiszen a több mint 300 ezer menekültet befogadó Csehország is szeretné benyújtani az felé a számlát, de Magyarország is úgy döntött, hogy mégis élne az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljes hitelkeretével a korábbi állásponttal szemben.
Ugyanakkor a bizottság egy indexet is kidolgozott, mely a lakosság és az érkezők száma alapján vizsgálja meg, mely országok szorulnak rá leginkább a segítségre. Ennek első helyén nincs nagy meglepetés, ott Lengyelország áll, ám az utána következő sorrend már nem az, amit gondolnánk: Ausztria, Ciprus, Csehország és Észtország következik, megelőzve az Ukrajnával határos országokat, mint Magyarország, Románia vagy Szlovákia.
Ennek oka a bizottság szerint az, hogy ezekből az országokból számos menekült továbbutazott más uniós tagállamok felé.
Egyelőre azt sem lehet feltétlenül tudni, hogy a válság meddig fog tartani és végül mekkora kiterjedésű lesz. Milliókra rúg azoknak a száma is, akik az Ukrajna főként déli és keleti részét érintő hadműveleti területeiről az országon belül menekültek el. Az orosz hadsereg esetleges előrenyomulása, valamint a nyugat-ukrajnai városok bombázása nagy hatótávolságú eszközökkel és a légierő által ezeket az embereket is további menekülésre késztetheti.
Az orosz ellenzékiek is menekülnek
Szemben az ukrán menekültekkel, a Nyugat mérsékelt lelkesedéssel fogadja az ellenzéki hangokkal szemben egyre keményebben fellépő Oroszországból menekülő disszidenseket, akiknek tovább nehezíti a helyzetét a Nyugat és Oroszország közötti légi közlekedés leállítása, vagy épp az, hogy a Visa és Mastercard oroszországi kártyái nem működnek külföldön.
A legtöbben ezért a szomszédos országok felé veszik az irányt, melyek közül Georgia és Örményország vízummentes belépést is lehetővé tesz. Utóbbiban – a repülővel még mindig elérhető Törökországhoz hasonlóan – az orosz Mir által kiadott bankkártyák is használhatók, akárcsak a szárazföldi úton megközelíthető közép-ázsiai országokban. Mivel sokan nem kérnek rögtön menedékjogot, illetve Oroszország elhagyását követően még tervezik, merre utazhatnának tovább, pontos számukról nem tudni.
Azonban becslések szerint több tízezer és negyedmillió között lehet azok száma, akik a háború kezdete óta hagyták el Oroszországot.
