Lehívná az uniós hitelkeretet a kormány

Orbán Viktor szerint a rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket követelnek, ezért Magyarország azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy azonnal lehívhassa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (Recovery and Resilience Fund, RRF) 9,4 milliárd eurós hitelkeretét. A kormányfő az Ursula von der Leyennek címzett levelében azt írta, a forrásokra az országnak  

védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátásához

van szüksége.

Orbán Viktor levelében jelezte: az orosz-ukrán háború miatt kialakult biztonsági kockázatokat, a humanitárius válság terheit, a konfliktus gazdasági következményeit és az uniós szankciók negatív hatásait jelentős mértékben az keleti határait védő országok viselik. Ezért a kormányfő azt kérte a Bizottság elnökétől, hogy a lehető leghamarabb és ténylegesen hozzájuthasson a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági következményeit mérsékelni hivatott, az ország számára korábban előirányzott uniós forrásokhoz, és 

azokat rugalmasan, a válság kezelésére leginkább alkalmas célokra használhassa fel. 

A Bizottság tavaly május óta 22 tagállam helyreállítási tervét már elfogadta, sőt, többségük már a teljes támogatás 13 százalékát kitevő előleghez is hozzájutott, de a Magyarország, illetve Lengyelország által benyújtott tervek máig nem kaptak zöld utat.  

A kormányfő emlékeztetett: Magyarország több mint 450 000 ukrajnai menekültet fogadott be a háború kitörése óta, humanitárius segítséget nyújt az országba érkezőknek és a Kárpátalján élő rászorulóknak. 

Orbán Viktor ezért azt kérte, hogy az EB soron kívül hagyja jóvá az Európai Unió keleti határait védő tagállamainak Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terveit, Partnerségi Megállapodásait és operatív programjait.A kormányfő kérte továbbá, hogy a Bizottság az előfinanszírozási, társfinanszírozási és átcsoportosíthatósági korlátok feloldásával tegye lehetővé az uniós költségvetési források gyors, célzott és rugalmas felhasználását. Az igazságügyi miniszter Brüsszelben, az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek ülését követő sajtótájékoztatón  ezt a kérést azzal indokolta, hogy a Bizottságnak lehetővé kell tennie, hogy az uniós forrásokat a kormány a menekültek befogadására is felhasználhassa.

Mindkét oldalon újratervezés indulhat

 Ahogy arról korábban a VG is beszámolt, a kormány a háború kitörése előtt azt az álláspontot képviselte, hogy az uniós helyreállítási alapban biztosított  3384 milliárd forintos felvételét 

egyes konkrétan meghatározott projektekre megfontolja, de arra törekszik, hogy minél alacsonyabb államadósság mellett hajtsa végre a gazdaság újraindítását.

Az RRF rugalmasságot biztosít, a hitel 2023-ig bármikor lehívható – jelezte még korábban a Világgazdaságnak Béres Attila, a Deloitte kormányzati tanácsadás üzletágának menedzsere. Ám a kormány mostani döntése miatt, hogy tudniillik mégis igénybe veszi a hitelkeretet a tavaly májusban benyújtott helyreállítási tervet módosítani kell, hiszen ez csak a 2511 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás felhasználására vonatkozó terveket tartalmazta.

A miniszterelnök Brüsszelbe küldött levelében emlékeztetett: 

a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2026 végéig felhasználható támogatások 30 százalékát 2022. június 30-ig újra kell osztani az aktuális gazdasági növekedési mutatók fényében. Az újraelosztás az Európai Unió keleti határait védő valamennyi tagállam számára forrásvesztéssel járna, ami egyes tagállamok esetében akár az elérhető támogatások 16 százalékát is elérheti. 

Épp ennyivel kevesebb járna például Magyarországnak a helyreállítási alapból azért, mert a 2021-es gazdasági növekedési adatok a korábban vártnál kedvezőbbek lettek. A kormányfő szerint ez elfogadhatatlan, ezért kérte az Európai Tanácstól az újraelosztási rendszer felülvizsgálatát, és annak biztosítását, hogy a háborús válság terheit leginkább viselő, és egyúttal az EU gazdasági növekedéséhez jelentősen hozzájáruló tagállamok ne veszítsenek uniós forrásokat.