Hónapok óta téma a sajtóban az évtizedek óta nem látott, szinte az egész világot sújtó aszály. Bár a kiszáradó folyókról és tavakról készült fotók és tudósítások aggodalomra adnak okot, a szárazságnak érdekes hatásai is vannak: az alacsony vízállás miatt világszerte előbukkannak a történelem rég elfeledett, eddig víz alatt lévő emlékmorzsái.
113 éves dinoszaurusznyom
A bolygót egykor uraló óriáshüllők már régen kihaltak, nyomaik azonban időnként előbukkannak. Ez történt Texasban is, ahol egy kiszáradt folyómederben találtak 113 millió éves dinoszaurusznyomokat – írta meg a BBC.
A hatalmas lábnyomok a szakértők szerint egyetlen acrocanthosaurushoz tartoztak. Bár elhelyezkedésük már régóta ismert volt, 2000 óta nem látták őket, mivel a víz és több réteg üledék alatt voltak.
A texasi Dinosaur Valley State Parkban található nyomok a világ legjobban megőrzött dinoszaurusznyomai közé tartoznak
– nyilatkozta Jeff Davis parkfelügyelő.
A acrocanthosaurus körülbelül 100 lábnyi hosszúságban járt a folyómederben. Becslések szerint összesen 140 nyom származik ettől az egy dinoszaurusztól, ezek közül most nagyjából 60 látható.
Az elmúlt héten Texas állam több mint 87 százaléka a három legsúlyosabb aszálykategória – súlyos, extrém és rendkívüli – valamelyikével szembesült. A száraz, forró körülmények miatt az állam középső részén több folyó szinte teljesen kiszáradt, köztük az is, amely a bolygó régi lakójának nyomait őrzi.
A spanyol Stonehenge
Az idei nyár és a szárazság sokak számára rossz emlékű Spanyolországban. Az országban számos erdőtűz tombol, jelentős anyagi károkat és emberéleteket is követelve. Azonban az Ibériai-félszigeten is előbukkant egy régészeket megörvendeztető lelet – adta hírül a CNN.
A hivatalosan Guadalperal dolmenje néven ismert, de a köznyelvben csak spanyol Stonehenge-ként elhíresült,
több tucat megalitikus kőből álló kör jelenlegi ismereteink szerint időszámításunk előtt 5000-ből származik.
A Spanyolország középső, Caceres tartományában található Valdecanas víztározó egyik sarkában található építmény jelenleg teljes egészében látszik, mivel a tározó vízszintje a teljes kapacitás 28 százalékára csökkent.
Nagyon ritka alkalom, hogy hozzáférhetünk a Guadalperal dolmenjéhez
– ismertette Enrique Cedillo, a madridi Complutense Egyetem régésze, aki egyike azon kevés szakértőknek, akik tanulmányozhatják a kőkört, mielőtt az újra víz alá kerülne.
Az építményt Hugo Obermaier német régész fedezte fel 1926-ban, de a területet 1963-ban Francisco Franco diktatúrája alatt egy vidékfejlesztési projekt keretében elárasztották vízzel, és azóta csupán négy alkalommal vált teljesen láthatóvá.
Óriás Buddha-szobor
A Jangce folyónál élők az elmúlt 60 év legnagyobb szárazságával, és rekordalacsony vízállással szembesülnek. És egy nagyjából 600 éves buddhista szoborhármassal is – számolt be róla a Buddhistdoor Global.
A három szobor közül a legnagyobb egy lótuszplatón ülő szerzetest ábrázol, és a déli Csungking város közelében került a felszínre. Mindhármat egy kiemelkedő sziklafalba vésték, a Reuters cikke szerint a Ming- és a Csing-dinasztia idejére datálhatók.
A Jangce Ázsia leghosszabb és a világ harmadik leghosszabb folyója. A jelenlegi vízszint az évnek ebben az időszakában mért legalacsonyabb vízállás, amióta az erre vonatkozó méréseket 1865-ben elkezdték.
A vízgyűjtő-területén több tucat mellékfolyó szinte teljesen kiszáradt, és több fontos hajózási útvonalat is teljesen elzárt az aszály.
A Jangce több mint 400 millió kínai számára az ivóvíz forrása, az ország gazdaságának egyik fő hajtóereje, valamint Kína és a világ ellátási láncának kulcsfontosságú eleme.
Hadihajók a Dunán
Az aszály Európa legnagyobb folyóit sem kíméli. A Rajna vízállása rég nem látott alacsony szinten van, komoly fennakadásokat okozva a hajóközlekedésben.
A Duna szintén megsínyli a csapadékmentes időt, és hazánk legnagyobb folyója is számos érdekességet tár elénk.
A folyó vízszintje csaknem egy évszázada az egyik legalacsonyabbra apadt, emiatt a szerbiai Prahovo kikötőváros közelében több tucat, robbanóanyaggal megrakott német hadihajó roncsai kerültek elő, amelyeket a második világháború során süllyesztettek el – írta meg a Reuters.
A most látható hajók a náci Németország fekete-tengeri flottája által 1944-ben a Dunán elsüllyesztett több száz hajó közé tartoznak, amelyekkel a visszavonuláskor az előrenyomuló szovjet csapatokat akarták akadályozni. Bár az ellenséges hadseregnek túl nagy galibát nem okoztak, alacsony vízállás idején még mindig akadályozzák a folyami közlekedést.
Szintén egy második világháborús hajóroncs bukkant elő a habokból Vámosszabadi és Nagybajcs között. A második világháborúban elsüllyedt orosz hadihajó legutóbb 2018 októberében vált láthatóvá az akkori csapadékszegény időszak miatt – írta a Travelo.
Ebből a korból származik a Komáromnál előbukkant titokzatos hajóroncs is – hívta fel a figyelmet a Kemma. Erről a Komárom Katonái blog kiderítette, hogy a roncs az 1944. október 11-én hétfőn aknára futott a Bayerischer Lloyd PASSAU nevű vontatógőzöshöz tartozik. A hegymenetben haladó hajóhoz két uszály volt kötve, az egyik üres volt, a másik élelmiszert szállított.
