Várhatóan megnyeri a vasárnapi választásokat az olasz jobboldali blokk Giorgia Meloni vezetésével, de a közvélemény-kutatók szerint a szavazók véleménye az elmúlt két hétben sokat változott, és nem szabad kizárni a meglepetéseket sem.

General Election In Italy, The Centre-right During The Closing Of The Election Campaign In Rome's Piazza Del Popolo
Fotó: Riccardo Fabi / NurPhoto via AFP

A Reuters által idézett hét közvélemény-kutató cég adatai szerint ugyanis az utóbbi két hét alatt, amikor a választójogi rendelkezésekre tekintettel új előrejelzéseket már nem tehettek közzé, Giuseppe Conte volt kormányfő baloldali Öt Csillag Mozgalma jelentősen előrelépett, míg a jobboldali Liga veszített támogatottságából.

Matteo Salvini Ligájának legfőbb szövetségese, a Meloni-féle Olasz Testvérek párt valószínűleg tovább erősítette pozícióját, megelőzve Enrico Letta balközép Demokrata Pártját (PD) – mondták a közvélemény-kutatók.

Conte huszárvágása

Ami azonban az összesített eredményt illeti, a szakértők többsége szerint az Öt Csillag felemelkedése miatt némileg 

csökkent annak az esélye, hogy a jobboldal szerez többséget a parlament mindkét házában, és alakíthatja meg a következő kormányt, de továbbra is ez a legvalószínűbb eredmény.

Conte azután kapott új erőre, hogy egy huszárvágással balra tolta az Öt Csillag Mozgalmat, kampányának középpontjába pedig a miniszterelnöksége idején, 2019-ben bevezetett alapjövedelmet állította, amelynek legfőbb kedvezményezettje az elszegényedő Dél-Olaszország. Nem véletlen, hogy a mozgalom erősödése is elsősorban ebben a régióban figyelhető meg.

Giorgia Meloni egyébként – amint a Figyelő írja – azonnal meg akarja szüntetni a feltétel nélküli állampolgári jövedelem intézményét, inkább a munka világába való visszavezetést tartja üdvösnek. A jobboldal tervei között szerepel a minimálnyugdíj emelése is, amelynek részleteit azonban nem közölték még.

A közvélemény-kutatók zöme ezzel együtt kevés esélyt lát a fordulatra. 

A konzervatív győzelem valószínűségére vonatkozó becslések 70 százaléktól egészen Federico Benini, a Winpoll ügynökség vezetőjének 100 százalékos előrejelzéséig terjednek.


Megosztott baloldal

A szeptember 10-i utolsó közvélemény-kutatási eredmények szerint az Olasz Testvérek 24 százalékos támogatottságot élveztek, miközben a teljes konzervatív blokk – amely a Ligát és Silvio Berlusconi volt miniszterelnök Hajrá Olaszország pártját is magában foglalja – népszerűsége 46 százalék körül mozgott.

Premier Giuseppe Conte At ATREJU 2019
Középen Giorgia Meloni, jobbról Giuseppe Conte volt kormányfő. Fotó: AFP

A jobboldal győzelmi esélyeit növeli a baloldal megosztottsága, azon belül különösen sokat ártott, hogy nem sokkal a kampány kezdete előtt esett szét a PD és az Öt Csillag Mozgalom közti szövetség.

A legtöbb közvélemény-kutató szerint az Öt Csillag és a PD konfliktusa mindkét párt esélyeit rombolta az egyéni körzetekben, amelyek a parlamenti helyek 37 százalékát adják, ezért ezeket szinte teljes egészében beseperheti a jobboldal.

Az olasz választási szabályok szerint a többi mandátumot az arányos képviselet elve alapján osztják ki, ám – ahogy Lorenzo Pregliasco, a YouTrend ügynökség vezetője fogalmazott – az Öt Csillag erősödése kevésnek tűnik a jobbközép győzelem megakadályozására.

A kormányprogram várható elemei

Nagy valószínűséggel tehát jöhet a „több Olaszországot Európában, több Európát a világban” mottóval induló új kormányprogram, középpontjában az energetikai önállósággal – melynek keretében az Itáliában 1987-ben betiltott atomenergia is újfent szerepet kaphat –, valamint az adócsökkentéssel. 

A pártszövetség elkötelezett az euró, valamint az atlanti orientáció mellett, nem akarják „szétrobbantani” az Európai Uniót, 

ugyanakkor az európai stabilitási paktum és az unió gazdaságpolitikájának felülvizsgálatát – különösen energiaügyekben – követelni fogják Brüsszelben.

A jobboldal gazdasági programjában a családoknak és a vállalkozásoknak adócsökkentést ígért, bizonyos jövedelem alatt pedig egykulcsos adót vezetne be. A családi adókedvezményekkel, az ifjú házasok lakástámogatásával szeretnék a születésszámot növelni.

A választási programban külön fejezetet szenteltek a mezőgazdaság fellendítésének, melyet az ország jövőjének neveznek.

Hatalmas probléma azonban, hogy a GDP-arányos államadósság 2020 óta meghaladja a 150 százalékot 

– nyilatkozta a Figyelőnek Szomráky Béla Olaszország-szakértő. Hozzátette, a jelenlegi 8,5 százalékos infláció sem fog gyorsan csökkenni, közben pedig egyre nagyobbak a recessziós félelmek.

Olaszország államadóssága
 

Jóllehet tavaly 6 százalékkal nőtt a GDP, az idei évre pedig 3 százalékos gazdasági növekedéssel számol Mario Draghi jelenlegi kormánya, ám az orosz–ukrán háború kirobbanása óta megjelent havi ágazati statisztikák egyértelműen zsugorodást jeleznek.

A piacok már az új pénzügyminiszter személyét találgatják

A kényes helyzetben, főként a magas államadósságra tekintettel, felértékelődik a pénzpiacok véleménye a leendő pénzügyminiszter személyéről. A pénzügyi világ – a Bloomberg áttekintése szerint – kiváltképpen a jelenlegi pénzügyminiszter, Daniele Franco maradását üdvözölné, ám ennek kicsi az esélye. 

Franco menedzselte a tavalyi gazdasági növekedést, és kordában tudta tartani az adósságszintet is.

Szintén jó szakembernek tartják Fabio Panettát, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagját, aki az Il Foglio című olasz napilap szerint korábban részletesen tájékoztatta Melonit a gazdasági helyzetről. Kérdés viszont, hogy Panetta nem a jegybankelnök jövőre megüresedő székét nézte-e ki magának.

Végül az a lehetőség is felvetődik, hogy a minisztériumot kettéválasztják, és a gazdasági miniszter a költségvetésért, míg a pénzügyminiszter a költségvetési politikáért felelne. Olaszországban 2001-ig ez volt a berendezkedés, és például Németországban most is így működik.

A Bloomberg szakértői úgy vélik, ez a megoldás hasznos lehet a várhatóan hárompárti koalíció által vezetett országban, hiszen a gazdasági tárcák súlya nőne a kabinetben. 

Emellett a miniszterelnök pozíciója is erősödne, és elkerülhetők lennének a személyes ütközések egy nagy hatalmú pénzügyminiszter, valamint a kormányfő között. Ebben az esetben egyértelműen Maurizio Leo lehetne a pénzügyminiszter, aki kidolgozta Meloni tervezetét az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésére.

Közben ma estére tiltakozó akciót hirdetett meg az Európai Bizottság római képviseleténél Matteo Salvini, a Liga elnöke Ursula von der Leyen kijelentései miatt, aki az Európai Unió beavatkozását vetítette előre az olasz választási eredményt követően. Az MTI tudósítása szerint a Liga tüntetői „Szégyen!”, valamint „Ursula out” feliratú táblákat emeltek a magasba. Matteo Salvini gyalog érkezett a helyszínre, és rögtönzött beszédet tartott, amelyben kijelentette: „Európa erős hatalmai mozdultak meg az olaszországi választási eredmény módosítására”. Hozzátette, a választások előtt két nappal Brüsszel „minden eszközt megmozgat”. Hangsúlyozta, hogy nem a Liga vezetőjeként, hanem olaszként érzi „fenyegetésnek és zsarolásnak” Ursula von der Leyen szavait.

Ahogy arról a VG is beszámolt, Ursula van der Leyen szerdán előadást tartott az amerikai Princeton Egyetemen, ahol az egyik hallgató az olaszországi választásokról kérdezte. Válaszában az Európai Bizottság elnöke azt mondta, figyelemmel kísérik a választások eredményét, és ha a dolgok nehéz irányba mennek, „már beszéltem Magyarországról és Lengyelországról, vannak eszközeink”. Ursula von der Leyen a felmérésekben előnyre álló jobboldal esetleges győzelmére utalt. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság minden demokratikusan megválasztott kormánnyal együttműködik. Az Európai Bizottság elnökét a lengyel igazságügyminiszter is élesen bírálta mai nyilatkozatában.

Gigacsomaggal készül a kormányzásra Salvini, Meloni a háttérből figyel

Kódolt a koalíciós feszültség a hétvégi választásokat várhatóan simán megnyerő jobboldali pártvezérek között.