Negyven éve fogja Moszkva a nukleáris Halott Kezet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMoszkva az orosz–ukrán háború időszakában visszatérően él a nukleáris elrettentés eszközével, és erre erősít rá az állami kontroll alatt álló Russia Today (RT) cikke, amely emlékeztet rá: még mindig működik az a szovjet időszakban elindítottt rendszer, amely akkor is visszavág egy atomcsapásra, ha az végzett az atomarzenált ellenőrző vezetőkkel.
Ez az automata rendszer – népszerű nevén a Halott Kéz, hivatalosan Periméter – a hidegháborús időszak generációinak alapélménye. Egyszerre keltett sötét egzisztenciális fenyegetést és alig kevésbé borzasztó biztonságérzetet – hiszen biztossá tette, hogy egy atom-világháborúban mindkét fél elpusztul, ez a tudat pedig elrettenthet az első csapástól.
Minderről aztán jó időre jórészt elfeledkezett a világ, bár a félig-meddig történelmi érdeklődés a téma iránt azért időnként felparázslott, mint például 2009-ben, amikor Pulitzer-díjat kapott David E. Hoffmann könyve, A Halott Kéz.
A fellángolást az elmúlt néhány hónap hozta.
A hidegháborús ellenfelek újra tárgyaltak
Miközben az orosz–ukrán háború a végkifejletbe lépés helyett egyre rémítőbb dimenziókba lép , folyik a találgatás, hogyan válaszolna a NATO, ha Moszkva Ukrajnában atomfegyvert vet be. Az RT cikke arra emlékeztet, hogy egy atomháborúnak ugyanaz lehet a vége, mint amitől a hidegháború idején rettegett a világ.
A téma egyre erősebben borzolja a kedélyeket,
amit az amerikai politikusok sem hagyhattak figyelmen kívül. A CNBC szerint még a keddi félidős választások előtt Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója közölte, Washington és Moszkva közt maradtak nyitva kommunikációs csatornák, megerősítve egy korábbi jelentést, hogy nemrégiben tárgyaltak a Kremllel arról, miképp csökkenthető az atomfegyverek ukrajnai bevetésének lehetősége gerjesztette feszültség.
Amerika tárgyalásokra inti Kijevet a Washington Post szerintNe zárkózzon el a tárgyalásoktól Moszkvától akkor sem, ha Putyin elnök hatalmon marad – erre intik a színfalak mögött Kijevet az amerikai fővárosból a Washington Post szerint. Bidenék nem erősítették meg a hírt. |
A félhalottnak jó volt, a halottnak is
A Halott Kéz bevezetésének háttere, ahogy az RT beszámol róla:
Jimmy Carter amerikai elnök 1980-ban írta alá az 59-es direktívát a nukleáris fegyverek alkalmazásáról, többek között precíziós atomcsapásokról, majd 1983-ban megkezdték a Pershing II. atomrakéták telepítését Nyugat-Németországba. A Szovjetunióban, ahol már a 60-as évek végétől elkezdtek automata nukleáris csapásmérő rendszeren dolgozni, nőtt a félelem, hogy mi történhet, ha az ellenfél első csapásával „lefejezi” őket, és a „ha én veszek, mindenki veszik” elv alkalmazását tartották elrettentő erejűnek.
Csakhogy az automata visszacsapásra ekkor még nem volt lehetőség. Veszélyes lett volna elindítani a rakétákat, ha amerikai rakéták útnak indulását észlelik, hiszen addigra már számos esetben történt hamis riasztás. Ezért megnőtt a pártfőtitkár felelőssége, akinek kétes helyzetben döntenie kellett volna, mindenféle hibalehetőséggel a rémülettől az összezavarodáson keresztül a túlzott lassúságig.
Ilyen körülmények között került hatalomra 1984 februárjában a 73 éves Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko, aki az emfizéma nevű súlyos tüdőbetegség végstádiumában járt. Anatolij Csernyajev, egy akkori magas rangú pártapparatcsik emlékezése szerint, mikor egyszer Csernyenko a spanyol királyt fogadta, kis papírkártyákra írták fel neki, mit kell mondania:
De Csernyenko felolvasni se tudott a papírdarabokról, hebegett, és semmit sem értett abból, amit olvasott.
A Halott Kezet nem engedik el
Alig valamivel Csernyenko hatalomra lépése után kapta a megbízást Valerij Jarinics ezredes, hogy tökéletesítse az addig részben automatizált rendszert, hogy az képes legyen interkontinentális ballisztikus rakétákat indítani abban az esetben, ha a szovjet vezetést lefejezné egy atomcsapás.
Ebből a munkából született a Halott Kéz.
Két évvel ezelőtt az orosz hadsereg parancsnokaként atomcsapást vezényelt le egy hadgyakorlaton Vlagyimir Putyin orosz elnök. A gyakorlaton őket érte nukleáris támadás, és visszacsaptak.
Miközben durvul a háború, és folyik a találgatás, hozzányúl-e a nukleáris arzenálhoz Putyin, az állami RT ezzel a címmel adta ki cikkét:
A Halott Kéz nukleáris bosszúja: mi történne, ha a Nyugat támadást indítana Oroszország ellen?
Az alcím:
Moszkvának van egy szovjet korszakbeli rendszere, amely akkor is visszaüthet, ha a NATO-nak sikerül kiiktatnia a kulcsdöntéshozókat
