Közélet

Nem állt le teljesen az amerikai–orosz párbeszéd

Noha a hidegháború óta nem látott mélypontra került Washington és Moszkva viszonya, a kapcsolat nem szakadhat meg teljesen.

Az elmúlt hónapokban bizalmas tárgyalásokat folytatott Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan és az orosz biztonsági tanács élén álló Nyikolaj Patrusev – állítja több amerikai tisztségviselő.

Briefing Andriy Yermak and Jake Sullivan in Kyiv
Fotó: Eugen Kotenko / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Noha a megbeszélések tényét hivatalosan sem a Fehér Ház, sem a Kreml nem erősítette meg, több amerikai hivatalnok is elmondta, hogy 

Sullivan álláspontja az, hogy fenn kell tartani a kommunikációt az orosz féllel, még ha a kormány más tagjai szerint ez jelenleg kevés eredménnyel kecsegtet.

A kommunikáció fenntartásának fontossága mellett érvelt a The Wall Street Journal kérdésére válaszolva Ivo Daalder is, aki az Obama-kormány NATO-nagykövete volt, mondván, így elkerülhető, hogy a háború közvetlen konfrontációvá szélesedjen a két fél között. A nemzetbiztonsági tanácsadók közel vannak az elnökhöz, így az ő párbeszédük a vezetőkhöz közel zajlik, ám nem igényli a párbeszédet a két elnök között.

Noha Biden és Putyin tavaly júniusban találkozott Genfben, a két fél álláspontja nem közeledett egymáshoz sem Ukrajna, sem más fontos kérdések terén. Az ukrán határ közelében gyülekező orosz csapatokról aztán videón tárgyalt Putyin és Biden tavaly decemberben és idén februárban is, ám az orosz inváziót nem sikerült ezzel elkerülni. A háború kitörése után a két fél közötti kapcsolatfelvétel jóval ritkább volt. 

Amerikai kormánytisztviselők szerint az invázióra adott amerikai válasz koordinálásában Sullivan fontos szerepet játszott, ami nemzetbiztonsági főtanácsadóként a dolga is, ám ezen túllépve diplomáciai téren is részt vett az eseményekben. Pénteken Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Olekszij Reznyikov ukrán hadügyminiszterrel is, ami általában a külügyminiszter vagy a hadügyminiszter feladata szokott lenni.

Sullivan arra kérte az ukrán vezetőket, hogy nyilvánosan jelezzék hajlandóságukat a konfliktus feloldására.

Ugyanakkor az ügyet ismerő hivatalnokok szerint a nemzetbiztonsági tanácsadó elsősorban nem Ukrajnát akarta rávenni a tárgyalásokra, hanem inkább az amerikaiak szövetségeseinek szeretné jelezni, hogy Washington nyitott az olaj- és élelmiszerárakra is nagy hatást gyakorló konfliktus tárgyalásos rendezésére.

Amikor szeptemberben Putyin és más orosz vezetők az atomfegyver bevetését lebegtették, Sullivan szerint a Biden-kormány közvetlenül és magas szinten jelezte a Kremlnek, hogy annak katasztrofális következményei lennének Oroszországra nézve. Ám azt a Fehér Ház nem árulta el, hogy ez a kommunikáció pontosan hogyan történt.

A múlt hónapban azonban ismét tárgyalt Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Sojgu, május óta először, miután Moszkva azzal vádolta az ukránokat, hogy piszkos bomba bevetését tervezik.

A két országnak időközben tárgyalnia kell a 2026-ban lejáró Új START megállapodásról is, amely a nagy hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról szól, és amelynek része volt a két fél fegyvereinek ellenőrzése. Ez utóbbi a koronavírus-járvány alatt megszakadt, ám felmerült, hogy ideje lenne az ellenőrzések újraindításának. A tervek szerint az erről szóló egyeztetéseket legközelebb nem az oroszok szerint már nem semleges Svájcban, hanem Kairóban folytathatják november végén.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek