Közélet

Menekülnének az orosz gazdagok a Krímről a partizánok miatt

Vlagyimir Putyin számára a Krím régóta szent ügy, és szerinte Oroszország oszthatatlan része. A helyi partizánok ezt másképpen gondolják.

A Krím-félszigeten a partizánokat már mozgósítják, az oroszok pedig megpróbálják eladni nyaralóikat, ahogy egyre nő a feszültség a félszigeten. A Krímben élők egyre növekvő feszültségről számolnak be, szerintük szabotőr- és partizáncsoportok készülődnek az Oroszország által 2014-ben illegálisan annektált területen. 

Military activity of the Ukrainian army in the Donetsk region
DONETSK, UKRAINE - NOVEMBER 26: Members of Ukrainian army prepare BM-21 Grad rockets to be launched in Bakhmut, Donetsk, Ukraine on November 26, 2022. (Photo by Metin Aktas/Anadolu Agency via Getty Images)
Fotó: Anadolu Agency / Getty Images

A Politico tudósítójának egy helyi szemtanú arról számolt be, hogy a frontokról behozott orosz sebesültek száma miatt nem tudnak már kórházi helyet biztosítani más rászorulóknak, egy másik forrás pedig arról beszélt, hogy az ideges orosz elit már megpróbálja eladni a csillogó nyaralóit, de azokra egyszerűen nem lehet most vevőt találni. 

Amikor Putyin februárban megindította teljes körű invázióját Ukrajna ellen, kevesen számítottak arra, hogy az ukrán erők kilenc hónappal később a Krím visszafoglalásával fenyegeti meg Moszkvát. A cikk szerint ez már nem tűnik katonailag lehetetlen küldetésnek, miután Kijev jól szervezett csapatai megmutatták, hogy az északkelet-ukrajnai Harkiv és a déli Herszon környéki offenzív hadműveletekben ki tudják űzni az orosz erőket. 

Tamila Tasheva, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állandó krími képviselője nagyon reméli, hogy a félsziget ismét ukrán kézbe kerül. 

Igen, persze, teljesen lehetséges, hogy visszakapjuk a Krímet

– nyilatkozta a Politicónak. Hozzátette, a cél, hogy Ukrajna visszaszerezze az összes területét, amely magában foglalja a Krímet is. A politikus – aki egyébként krími tatár származású – azt mondta, hogy Kijev jobban szeretné, ha harc nélkül adnák vissza a félszigetet, azonban „a katonai út lehet az egyetlen megoldás”. „A helyzet most nagyon más, mint 2014-ben. Sokat kommunikálunk a Krím-félszigeten élőkkel, és egyre jobban feldühítik őket a magas élelmiszerárak, valamint a gyógyszerek hiánya is” – mondta. 

És megszaporodtak a háborúellenes tüntetések, különösen a sorkatonaság és a részleges mozgósítás kezdete óta

– tette hozzá. 

Putyin számára a Krím régóta szent ügy – szerinte „Oroszország elválaszthatatlan része” a terület –, Dmitrij Medvegyev volt elnök pedig figyelmeztette Ukrajnát a Krím elleni támadások miatt. „Az Ítélet napja nagyon gyorsan és keményen érkezik el. Nagyon nehéz lesz elbújni előle” – mondta Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács jelenlegi alelnöke az év elején a TASZSZ hírügynökség által közölt beszámoló szerint. Az emberek, akikkel a Politico beszélgetett, nem akarták a nevüket elárulni a saját biztonságuk miatt, megszólalók között voltak üzletemberek, ügyvédek és informatikusok is.

„A szankciók miatt sok ember veszítette el a munkáját, és mindennek – különösen az élelmiszereknek – az ára az egekbe szökött, és nincs sok választási lehetőség sem” – mondta az egyik Krímben élő ember, aki szerint a helyiek dühösek, hogy nem kaphatnak orvosi ellátást, mert a félsziget kórházai tele vannak a Herszonban és Donyeckben vívott harcokban megsebesült orosz katonákkal.  

Beszámolók szerint több partizánsejt képződik a félszigeten, például

a Kercsi-híd felrobbantása óta is többen készülnek különböző szabotázs akciókra, és újabb robbantásos műveletekre

„Sok provokátor van a környéken, és az oroszok aggódnak, ezért éberek vagyunk. Ismerünk más partizáncsoportokat, de biztonsági okokból nem kommunikálunk aktívan” – mondta az  egyik helyi forrás. 

Hogy ezek a sejtek jelentenek-e bármilyen komoly fenyegetést, az még nem egyértelmű, de Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Hadseregének Európájának korábbi parancsnoka azt mondja, hogy 

partizánakciókra számítani kell Kijev és más erők támogatása által. 

Hozzátette, hogy a szabotőrök beszivárognak a Krím-félszigetre, és ez a hadviselés természetes az ukránoknál, hiszen „ezt tették a német Wehrmachttal szemben a második világháború alatt is. A szabotázsnak és a felkelésnek hagyománya van”. A brit hírszerzés információi szerint az orosz hadsereg 60 kilométerre a jelenlegi fronttól, a Krím félsziget határánál kezdte beásni magát, azaz még erőteljesebb ukrán előrenyomulás várható. 

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek