A határidőig, vagyis november 28-ig 4,6 millió lakás- és 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be a rendszerébe; utóbbi a becsült várható népesség 96 százaléka – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Világgazdaság érdeklődésére.

Budapest, 2022. október 20.Számlálóbiztos egy budapesti családnál 2022. október 20-án. A népszámlálási kérdőívek online kitöltési szakaszának lezárulása után ezen a napon megkezdődött a népszámlálás számlálóbiztosi szakasza, amely október 20-tól november 20-ig tart.MTI/Illyés TiborBudapest, 2022. október 20.
Számlálóbiztos egy budapesti családnál 2022. október 20-án. A népszámlálási kérdőívek online kitöltési szakaszának lezárulása után ezen a napon megkezdődött a népszámlálás számlálóbiztosi szakasza, amely október 20-tól november 20-ig tart.
MTI/Illyés Tibor
Fotó: Illyés Tibor / MTI

Milyen adatokat gyűjtöttek a 2022-es népszámlálás során?  

A népszámlálás online szakaszában alig három hét alatt 3,2 millió címről összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett be a rendszerbe. 

Ez volt az első alkalom, hogy a KSH ennyi embert el tudott érni interneten keresztül, ez az arány, ilyen rövid idő alatt nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít 

– hangsúlyozta a hivatal. A november 20-án zárult második szakaszban mintegy 23 ezer számlálóbiztos országszerte 5 millió címet ellenőrzött, közel 1,5 millió címen írta össze a lakások jellemzőit, és 2,2 millió személyi kérdőívet töltött ki az adatszolgáltatók közreműködésével.

Népszámlálási adatok

A cenzus lezárultával 

megkezdődött az adatok feldolgozása, 

amelyet állami nyilvántartások felhasználása támogat. A KSH a népszámlálás során gyűjtött információkat összeveti az adminisztratív adatokkal, és szükség esetén pótolja a hiányosságokat. A népszámlálás első eredményei már 2023 első negyedévében elérhetők lesznek, a részletes adatok publikálása pedig 2023 őszén várható.

Mennyit kell fizetnem, ha nem töltöttem ki?

Az összeírásban a népszámlálási törvény értelmében kötelező volt a részvétel. A hivatalos statisztikáról szóló törvény pedig kimondja, hogy 

200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki a kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem teljesítette. 

Az adatszolgáltatást önhibájukból nem teljesítők bírságolásáról a fővárosi és megyei kormányhivatalok döntenek a jogsértés elkövetésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül indított eljárásban.