A történelem során, amikor megtámadták Oroszországot, az utolsó védelmi vonalnak és egyben a leghatékonyabbnak mindig az orosz tél bizonyult. Az eurázsiai sztyeppéken telelni senkinek sem életbiztosítás, ebbe tört bele Napóleon és Hitler bicskája is. Jelenleg azt látni, hogy a téli hideg az orosz hadi gépezetet is kikezdte, hiszen látványosan megakadt az utóbbi hónapokban az offenzíva Ukrajna ellen. Ezzel szemben az ukránok sokkal motiváltabbak, és több sikert tudtak elérni az annektált területek visszahódításában, de végeredményben a tél számukra is kisebb pihenőt hozhat. A BBC katonai elemzők segítségével próbálta felvázolni, hogy miként folytatódhat a harc 2023-ban.
Az ukrán csapatok Kreminna és Szvatove környékén nagyon közel állnak az áttöréshez, ami akár több mint 60 kilométerrel lökheti hátra az orosz erőket a következő természetes védelmi vonalhoz. Jelenleg azt lehet látni, hogy Kijev nem hajlandó meghátrálni, viszont úgy tűnik, hogy az ukrán előrenyomulás nem fogja tudni áttörni Herszon régió védelmét. A Dnyipro folyón történő átkelés túlságosan nagy falat a jelenlegi helyzetben.
Szilveszteri rakétaesőtől tart az ukrán vezetésAz ukrán energiaügyi miniszter szerint Oroszország jelentős rakétatámadást tervezhet szilveszter éjjelére Ukrajna-szerte. Herman Haluscsenko arról számolt be, hogy az országban nagyon nehéz fenntartani az áramellátást, mivel az oroszok rendszeresen az infrastruktúrát támadják. A miniszter attól tart, hogy szilveszteréjjel a teljes energiaellátást lerombolhatja Oroszország. |
A tavaszi offenzíva
Az időjárás tavaszi felmelegedésével Oroszország várhatóan újra nagyobb erővel fog koncentrálni a földi műveletekre. Jelenleg elsősorban rakétacsapásokkal tartja nyomás alatt Ukrajnát. Vlagyimir Putyin elmondta, hogy a részleges mozgósítás alatt besorozott katonák közül 50 ezren már a fronton vannak, a maradék 250 ezer katonát pedig 2023-ban fogják harcba küldeni. Így a háború tovább zajlik majd, ameddig az oroszok fel nem morzsolják az ukrán erők maradékát.
Ez azt jelenti, hogy Kijevnek egy esélye van a sikerre, ha még azelőtt kiűzi az oroszokat a területéről, mielőtt tavasszal útnak indulhat a következő orosz offenzíva. Az elemzők szerint Ukrajnában a katonaságnak és az egész nemzet motivációjának és elszántságának a fennmaradása kell, hogy folytatni tudják a harcot. Emellett arra is szükség van, hogy a nyugati országok továbbra is megadják azokat a forrásokat az ukránoknak, amelyekkel képesek lehetnek folytatni a küzdelmet a területeikért. Ezzel kapcsolatban Jens Stoltenberg, a főtitkára úgy fogalmazott:
Ebben a háborúban mi pénzt veszítünk, az ukránok viszont vért. Ha az autoriter rezsimek azt látják, hogy büntetlenül megtámadhatnak más, kisebb nemzeteket, akkor a terror sosem fog véget érni. Az egész világ érdeke, hogy Oroszország ne nyerhessen ebben a harcban.
Az elemzők szerint az ukrán siker kulcsa az, hogy a nép kitartson, illetve a NATO elég gyorsan bocsássa a rendelkezésükre a fegyvereket, tankokat, repülőgépeket és nagy hatótávolságú rakétákat.
Andrei Piontkovsky tudós és katonai elemző szerint Melitopol lesz a háború kulcsfontosságú pontja. Melitopol visszaszerzésével az ukránok eljuthatnak az Azovi-tengerhez, és elvághatják a Krímet az utánpótlástól és a kommunikációtól.
Ukrajna győzelme ebben a háborúban egyben azt is jelentheti, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság új, nemzetközi biztonsági hierarchiát építhet majd fel.
Ezt a cikket 2024-ben is megírhatjuk majd
Más elemzők úgy vélik, hogy 2023-ban nem ér véget a háború. Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdetben azt hitte, hogy Ukrajna elfogadja az erősebb ország lépéseit, és behódol Oroszországnak anélkül, hogy más nemzeteket bevonna a konfliktusba. Ez a tévedése egy elhúzódó konfliktushoz vezetett, amelynek nem látszik a vége.
A tél jelenthette volna a harcok végét, hiszen az orosz támadások lepusztították az ukrán energetikait infrastruktúrát. A hideg kikezdi a lakosság morálját és kitartását, ami a győzelmet hozhatta volna el Moszkva számára. Azonban az ukránok alkalmazkodóképessége ismét felülmúlta az elvárásokat, a háború pedig folytatódik, és valószínűleg a tavasszal is folytatódni fog.
Mivel a harc nem áll le, a háború végét a tárgyalások jelenthetnék, ez viszont gyakorlatilag lehetetlennek tűnik.
A felek követelései olyan mértékben ellentétesek, hogy esély sincsen rá, hogy megegyezés születhessen anélkül, hogy valaki engedjen az igényeiből. Erre egyelőre nincs kilátás, így a tárgyalóasztal továbbra is üres maradhat.
Elemzők szerint a háború végét az orosz politikai elit lázadása hozhatja el. A harcok és az országra kivetett szankciók olyan anyagi és emberi veszteségekkel járnak, ami egy időn belül elhozhatja a Kreml belső konfliktusait. Hasonló volt a helyzet Vietnám esetében az Egyesült Államokban vagy az afganisztáni háború miatt a Szovjetunió esetében. A téves feltételezésekkel indított háborúk kikezdték a belpolitikai viszonyokat, ami egy idő után változáshoz és a háborúk végéhez vezetett.
Ez a forgatókönyv azonban csak akkor valósulhat meg, ha a nyugat kitart Ukrajna mellett, illetve ellenáll a háború támogatásával járó belső nyomásnak. Ez egy hosszú ideig tartó folyamat lehet, vagyis 2023-ban biztosan nem lesz vége a harcnak.
A teljes orosz vereség forgatókönyve
Szemben a korábban vázolt orosz tavaszi offenzíva elméletét valló szakértőkkel, vannak, akik úgy látják, hogy az ukrán győzelem szinte borítékolható, és csak az a kérdés, mikor fog megtörténni. Ben Hodges, az Egyesült Államok Hadseregének volt parancsnoka azt mondta, hogy
a háború az akarat és a logisztika próbája, amiben az ukránok előnyt élveznek.
A volt parancsnok szerint a modern fegyvereknek és a Kanadától kapott téli felszereléseknek köszönhetően Ukrajna előnye egyértelmű a következő hónapokban. Ez azt jelenti, hogy az ukrán seregnek ki kell aknáznia a január és a február nyújtotta lehetőséget, és minél több területet kell visszaszereznie.
Az elemzők úgy vélik, hogy ebben az esetben Ukrajna már januárban megkezdheti a Krím visszafoglalását. Természetesen a félsziget megszerzése hosszadalmas folyamat lesz, de 2023 végére teljesen ukrán fennhatóság alá kerülhet megint – véli Ben Hodges.
Amiben biztosak lehetünk
David Gendelman, izraeli katonai szakértő szerint felesleges találgatásokba bocsátkozni, és azt kell vizsgálni, ami biztosan bekövetkezik. Az orosz haderő jelentős offenzívát indít tavasszal, amint megfagy a sár, hiszen még több mint százezer tartalékosa vár arra, hogy Ukrajnába induljon. Ez az erő, kiegészülve a Herszonból visszavonult, tapasztalt harcosokkal, nagy veszélyt jelent Ukrajnának. Tavasszal minden bizonnyal orosz területszerzésekről lehet majd hallani, bár az kétséges, hogy ezek olyan mértékűek lesznek-e, mint a háború elején.
Valószínűleg tovább zajlik majd a lassú de hatékony „szűk katlan” taktika, vagyis hogy a túlerőben lévő oroszok kisebb ukrán csapatokat kerítenek be és morzsolnak fel.
Az ukrán energia-infrastruktúra támadása segíteni fogja a kijevi csapatok felőrlését és a lakosság harci kedvének lelohasztását.
Ezzel szemben viszont a herszoni siker után jelentős és harcedzett ukrán erők is felszabadultak, ami azt jelenti, hogy Kijev elkezdhet a legértékesebb célpontjára, Melitopolra koncentrálni. Ha Ukrajnának sikerülne visszafoglalnia Melitopolt, az hatalmas érvágás lenne Oroszországnak. Természetesen ezzel Moszkva is tisztában van, így folyamatosan erősítik a város védelmét.
Az ukránok egy másik célpontja lehet Szvatove.
A város megszerzésével a frontvonal teljes északi része eltolódna, ami megosztaná az orosz erőket.
A legnagyobb kérdés az, hogy mekkora haderőt tud még felvonultatni Ukrajna a harc folytatásához. A fegyverek pusztán nem elégségesek, emberekre is szükség van, azt pedig nem kaphat Kijev a nyugati támogatóktól.
