„A hidegháború azzal a politikai döntéssel ért véget, hogy építsünk fel olyan új világot, amelyben nincsen háború. Jól látható, hogy ez a világ nem épült fel, hogy a jelenlegi világpolitika visszatért ugyanoda, ahonnan az enyhülés elindult. És most már csak két lehetőség van: vagy belecsúszunk a világháborúba és a nukleáris konfliktusba, vagy újraindítjuk az enyhülési folyamatot, amihez minden fél érdekeit figyelembe kell venni” – vélekedett az ukrán vezetés által oroszbarátnak bélyegzett politikus.
Medvedcsuk szerint
a konfliktus vagy eszkalálódni fog, átterjedve Európára és más országokra, vagy sikerül lokalizálni.
Mint írta, a második úthoz az kell, hogy „a békepártiakat meghallják”, amit azonban az akadályoz, hogy a nyugati országok támogatják a katonai megoldást Ukrajnában. A politikus azt állította, hogy sok ukrán a béke híve, és nem támogatja Zelenszkijt a katonai győzelemre való törekvésben, ahhoz pedig, hogy ezek az emberek meghallgatásra találjanak, olyan politikai mozgalom elindítására van szükség, amelynek nem részesei a nyugati országok.
Politikai mozgalmat kell létrehozni azokból, akik nem adták meg magukat, akik nem mondtak le meggyőződésükről halál és börtönbüntetés terhe mellett, akik nem akarják, hogy hazájuk a geopolitikai leszámolás színhelyévé váljon
– írta Medvedcsuk, aki azzal vádolta meg az amerikai és az európai politikusok nagy részét, hogy nem akarnak békét.
A szerző szerint Ukrajnában 1991 óta két ország élt egymás mellett: egy ellen-Oroszország és egy másik Oroszországként élő Ukrajna.
„Az egyik nem tudja elképzelni magát Oroszország nélkül, a másik nem tudja elképzelni magát Oroszországgal együtt. Ugyanakkor ez a felosztás meglehetősen mesterséges. Ukrajna történelme nagy részében Oroszországgal együtt haladt, kulturálisan és szellemileg is kötődik hozzá. Az Oroszországgal való integrációt a gazdaság egyértelműen diktálja, mert ha a szomszédban egy ilyen hatalmas piac és ekkora erőforrásmennyiség áll rendelkezésre, ezzel nem élni, mi több, ennek ellenállni csak egy nagyon korlátolt hatalom tud” – fogalmazott Medvedcsuk.
Ukrajna függetlensége jó eséllyel végződhetett volna gazdasági összeomlással, ha nem lett volna a délkelet, ahol most ádáz harcok folynak. Ukrajna délkeleti része hatalmas termelési kapacitásával és fejlett iparával beillesztette Ukrajnát a nemzetközi munkamegosztásba. Nem szokás erről beszélni, de az 1990-es években az orosz ajkú délkelet volt az, amely megmentette Ukrajna gazdasági és ezzel együtt politikai függetlenségét
– írta Medvedcsuk. Emlékeztetett arra, hogy a délkeleti régió üzleti élete nagymértékben kötődik Oroszországhoz és az érdekeihez, így a konfliktus már nem tisztán belügy.
A lengyel kormányfő szerint Európa sorsa is eldől Ukrajnában
Nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa sorsa is eldől Oroszország Ukrajna elleni háborújában, ezért a német kormánynak minden lehetséges módon, így páncélozott szállító harcjárművekkel is támogatnia kell a szabadságért küzdő országot
– jelentette ki a lengyel kormányfő hétfőn Berlinben.
Mateusz Morawiecki az egyik legtekintélyesebb német politikus, Wolfgang Schäuble parlamenti képviselői munkássága kezdetének 50. évfordulójára rendezett ünnepség fő szónokaként elvetette a hidegháború vége óta folytatott európai Oroszország-politika alapvetését, a közeledést, valamint a demokratikus és piacgazdasági irányú változások ösztönzését a kereskedelmi kapcsolatok erősítése révén.
Mint mondta,
az ördöggel cimborál, aki megállapodásokat köt Oroszországgal.
Sokan illúziókat kergettek az utóbbi három évtizedben, Lengyelország viszont évszázadokat töltött „az orosz imperializmus árnyékában”, így világosan látja, hogy Ukrajna, a balti államok és Lengyelország függetlensége nem egyeztethető össze az orosz birodalmi érdekekkel – fejtette ki a Jog és Igazságosság (PiS) lengyel konzervatív párt politikusa a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) rendezvényén.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajnát „az európai túlélés” érdekében is támogatni kell, hiszen Ukrajna az orosz támadás elleni védekezéssel „a szabadságért és a jövőnkért” is küzd. Ezért a német kormánynak minden „létfontosságú” fegyverrel segítenie kell az ukrán haderőt, így nem maradhatnak a raktárakban a páncélozott szállító harcjárművek sem – idézte Mateusz Morawiecki beszédét az ARD országos közszolgálati televízió.
A lengyel kormány a napokban jelezte, hogy egy harckocsizászlóalj‘– egy 14 járműből álló egység – erejéig Leopard 2. típusú német harcjárművekkel is támogatná Ukrajnát, ha más országok is csatlakoznak a kezdeményezéshez.
