Nemsokára napi szinten olvashatjuk a tavaszi offenzíva kifejezést a hírportálokon, amikor az ukrajnai háború alakulását vizsgáljuk majd. A téli hónapokban ugyan a donyecki Bahmut városnál és a környékén heves harcok dúltak, ám összességében a front megmerevedett. A harcban álló felek, különösen az oroszok ezt az időszakot kihasználhatták arra, hogy feltöltsék a készleteiket, majd elindítsák az elmúlt hónapok legnagyobb rohamát.
Legalábbis ettől tartanak az ukrán tisztviselők és a nyugati elemzők, akik egyetértenek abba, hogy a háború évfordulója alkalmából Oroszország várhatóan valami nagy dobásra készül – erről a BBC írt. Moszkva a háború kirobbanása óta nem ért el igazán nagy katonai sikert Ukrajnában, az egyetlen elfoglalt nagyobb város, amit megszereztek, Herszon volt, ami azóta ismét ukrán kézen van.
A szakértők úgy vélik, hogy az egy éve húzódó háborúból Moszkva kénytelen lesz valamilyen eredményt kicsikarni, ezért indulhat elsöprő hadjárat február végén.
A bahmuti vérszivattyú
A háború legvéresebb ütközetei Bahmut városnál alakultak ki: vannak, akik szerint ezzel az orosz támadás tulajdonképp már meg is indult.
A donyecki régió stratégiai fontosságú településére az ukrán védők mélyen beásták magukat, és eddig sikeresen visszavertek minden ostromot. A környező települések közel azonban az oroszok többet is elfoglaltak, többek között Szoledart. Bahmut jelenti a kulcsot a donyecki térséghez. Az orosz reguláris haderőt az ostromban már felváltották a Wagner-csoport zsoldosai. A tavaszi offenzíva célkeresztjében minden bizonnyal Bahmut áll majd, ha addig nem sikerül kitűzni az orosz zászlót a városban.
Az oroszok másik célpontja lehet a térségben Vuhledar város, ami biztosítja az ellenőrzést a terület egyetlen értékes vasútvonala felett. Amennyiben az oroszok meg tudnák szerezni Vuhledart, akkor biztosított lenne számukra a vasúti összeköttetés a Krím félsziget és az orosz ellenőrzés alatt álló terület között. Emellett ebben a városban állította fel Ukrajna az egyik legerősebb tüzérségi állását, így a csapatmozgások biztosítása érdekében is fel kell számolnia Moszkvának a vuhledari helyőrséget.
A déli front is felizzhat
A keleti front mellett számítani lehet a déli front felforrósodására. Várhatóan az orosz erők elkezdenek északra nyomulni Zaporizzsja város felé. Zaporizzsja megszerzése azért lenne fontos Oroszországnak, mivel így hátrébb tudnák szorítani az amerikai HIMARS-okat, amik 80 kilométeres hatótávolságukkal egyelőre könnyen elérhetik Melitopol vagy Tokmak városát. Ezen a térségen az orosz támadás védekezés is lenne, hiszen azt tudni lehet, hogy
Kijev mindenáron vissza akarja szerezni az ellenőrzést Melitopol felett,
mivel ezzel elvághatná az utánpótlást a Krím félszigettől. Az ukránoknak egyelőre nincs megfelelő felszerelésük ahhoz, hogy elérjék és ostrom alatt tartsák a várost.
Harkivra a rakéták potyognak
Az elemzők nem várnak nagyobb előrenyomulást az északkeleti fronton. Itt a legfontosabb település az egyik legnagyobb ukrán város, Harkiv, ami mindössze 25 kilométerre van az orosz határtól, de elfoglalni sosem sikerült. Harkiv ennek ellenére folyamatos rakétacsapásoktól szenved, gyakoriak az áramkimaradások. Az ukrán tisztviselők azt állítják, hogy nincs számottevő csapatmozgás a település környékén, viszont a rakétázások sűrűbbek. Harkiv megszerzése szimbolikus jelentőségű lehetne, de stratégiai szempontból nagyobb veszteséggel járna, mint amekkora előnyt hozna, így nem valószínű, hogy hevesebb harcok alakulnának ki északkeleten.
Moszkva számára a legnagyobb zsákmány Kijev lenne, de valószínűtlen, hogy a főváros ismét ostrom alá kerülne. A háború kirobbanásakor az orosz csapatok Fehéroroszországon keresztül indultak meg Kijev felé, de jelenleg nincs jele annak, hogy Minszk ismét átengedné az orosz csapatokat. Emellett Kijevben a menekültekkel együtt legalább 4 millió ember él, akik vélhetően készek lennének megvédeni magukat, ha támadás érné a várost.
Újabb százezrek kerültek a frontvonalakra
A leköszönő ukrán védelmi miniszter, Olekszij Raznyikov arról beszélt, hogy a tavaszi offenzívában akár félmillió orosz katona is részt vehet. Szeptemberben a részleges mozgósítás keretében a hírek szerint Moszkva 300 ezer tartalékost hívott harcba, hogy pontot tegyen a háború végére.
Az ukrán katonai vezetés szerint ennél jóval több, legalább 500 ezer katonát mozgósíthatott Oroszország.
Ezt az annektált területeken és a határ környékén történt mozgásokkal magyarázták az ukránok.
A szakértők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök számára szükség van katonai sikerek felmutatására ahhoz, hogy igazolja a háború kirobbantását, és elhallgattassa a kritikus hangokat. Van, akik úgy gondolják, hogy a Donbász teljes megszerzése kiutat biztosíthatna Moszkva számára a további harcokból.
