Az ukrajnai harcok holtpontra jutottak, amit az jelez, hogy egyik fél sem tud nagyobb katonai előrelépést elérni – mondta az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov. Hozzátette, hogy a további ukrán sikerekhez még több fejlett nyugati fegyverre lesz szükségük.
A műveletek megakadtak, nincs sehol előrelépés
– véli.
Az utolsó nagyobb fordulat a háborúban az volt, amikor az ukránok novemberben visszafoglalták a déli Herszon várost. Ezt követően az összecsapások a keleti Donyeck régióban található Bahmut környékére összpontosultak. A front többi részén az oroszok védekezőállásokat vettek fel, miközben a tél lelassította az ukránok szárazföldi előrenyomulását. A front vonala nagyjából ezer kilométer hosszú – írta meg a BBC.
Budanov szerint Oroszország most olyan helyzetbe került, ahonnan semerre sem tud tovább haladni. A csatatereken súlyos veszteségeket könyvelhetnek el, viszont a légitámadásokkal megkeserítik az ukrán hátország helyzetét. Budanov szerint csak idő kérdése, hogy a Kreml a még Oroszországban tartózkodó, a részleges mozgósítás során besorozott katonák nagy részét a frontra vezényelje. Eltérő információk vannak arról, hogy Oroszország a 300 ezer besorozott tartalékosból hány embert küldött eddig harcba, a becslések 100–150 ezer fő között mozognak, de olyan hírek is vannak, hogy még 250 ezer tartalékos vár arra, hogy Ukrajnába utazzon.
A kémfőnök hangsúlyozta, hogy Ukrajnának a tél végéig jó esélye van minél több területet visszafoglalni az annektált régiókban, viszont ehhez még több fegyverre és felszerelésre van szüksége.
Azzal, amink most van, nem győzhetjük le őket, pusztán tartani tudjuk a frontot. Nagy szükségünk van új készletekre és fejlettebb fegyverekre
– mondta Budanov.
Az ukrán vezetés és számos nemzetközi katonai elemző úgy véli, hogy a háború csak a tél végéig lesz holtponton. Amint a fagy véget ér, az oroszok új offenzívát indíthatnak. A legrosszabb forgatókönyv szerint Moszkva megpróbálkozhat ismét Kijev elfoglalásával, amihez Fehéroroszország felől kellene támadnia. Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég felkereste Aljakszandr Lukasenka belorusz elnököt. Azt nem tudni, hogy pontosan miről egyeztettek, de a nyugati országok és Ukrajna attól tart, Putyin azt kérhette kollégájától, hogy ismét induljon offenzíva Fehéroroszország felől.
Budanov arról is beszámolt, hogy nemrég egy orosz katonákkal teli vonat állt meg a fehérorosz–ukrán határ közelében, majd néhány órával később vissza is utazott Oroszország felé.
Ez nyílt provokáció volt, azt üzenték, hogy ezt is megtehetik
– mondta kémfőnök. Hozzátette, hogy egyelőre nem látja annak a valós veszélyét, hogy Fehéroroszország felől támadás induljon, ám azt is elmondta, hogy a fenyegetés miatt el kell gondolkoznia a kijevi vezetésnek az emberei megosztásán. Egy ilyen nyílt fenyegetést nem szabad figyelmen kívül hagynia Ukrajnának.
Az első világháborúban látotthoz hasonlítható lövészárokharc
Ahogy fentebb írtuk, Herszon visszafoglalása óta megálltak a nagyobb katonai műveletek.
A legnagyobb harc a donyecki Bahmut városnál alakult ki, ahol már hetek óta lövik egymást a felek.
Itt az első világháborúban látotthoz hasonló lövészárokharc alakult ki. Az orosz erők számára stratégiai fontosságú lenne Bahmut megszerzése, mivel ezzel elvágnák az ukránok egy fontos utánpótlás-útvonalát, valamint megnyílna az út Kramatorszk és Szlovjanszk város felé.
Budanov szerint a bahmuti orosz offenzívát a Wagner-csoport zsoldosai vezetik. Szerinte a csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin az orosz belpolitikai harcok miatt akarja megszerezni a várost, hogy ezzel feljebb léphessen a ranglétrán.
Az oroszok hónapok óta kizárólag a légi csapásokkal tudnak sikereket elérni a kémfőnök szerint. A bombázások és rakétacsapások Ukrajna infrastruktúrájának a nagy részét megbénították, rengeteg civilt pedig áram, fűtés és víz nélkül hagytak. Budanov úgy véli, hogy a légi terror folytatódni fog, viszont szerinte az intenzitása fokozatosan csökken, ahogy Oroszország kifogy a munícióból.
