Az éjszakai órákban az orosz csapatok tíz Shahed típusú kamikazedrónnal támadták meg Ukrajnát – számolt be az ukrán Suspilne műsorszolgáltató.
A beszámoló szerint kilenc S–300-as rakétát lőttek ki Harkivra,
a támadásban megsérült a polgári infrastruktúra és több lakóépület, hárman könnyebben megsebesültek.
A The Guardian cikke szerint a rakéták egy része a földbe csapódott, több is a levegőben robbant fel.
A Harkiv városát ért dróntámadásban a kritikus infrastruktúrát érte több lövés. Két férfi megsérült, őket kórházba szállították.
Zaporizzsja és agglomerációja is tűz alá került, az éjszaka az orosz csapatok rakétacsapásokat indítottak, amelyek az infrastruktúrát és lakóépületeket rongáltak meg. Halottakról vagy sérültekről nem érkezett hír.
Korábban beszámoltunk arról, hogy Bahmutnál és Herszonnál is sűrűsödnek a harci cselekmények. Az elmúlt napokban a drónok játszották a fő szerepet a háborúban. Főleg Bahmutnál zajlottak véres ütközetek, de a herszoni régió sem lélegezhet fel. Pár nappal ezelőtt súlyos légi csapást mértek a város környékére az oroszok, amelynek során többek között egy temetőt is lebombáztak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben ígéretet tett arra, hogy minden újjáépül Herszonban, amit az orosz hadsereg lerombolt.
A háború előző napi friss híreit itt olvashatja.
Sufnituningolt kínai gyártmányú drónt lőttek le Ukrajna felettAz eszkábált hadieszközök bevetésével az orosz fél szuperhatalom-státusza egyre jobban megkérdőjeleződik. |
Ukrajna elutasítja a fehérorosz tűzszüneti felhívást
A tűzszünet most azt jelentené, hogy Oroszországnak joga van maradni az általa megszállt ukrajnai területeken - jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója pénteken a Twitteren. Az MTI által idézett ukrán tisztségviselő ezt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aznap Minszkben tett felhívására válaszul írta, aki azonnali, feltétel nélküli tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett az ukrajnai háború lezárása érdekében.
Bármilyen tűzszünet azt jelentené, hogy Oroszországnak joga van a megszállt területeken maradni. Ez semmiképpen sem engedhető meg
– mondta. Hozzátette: Ukrajnának joga van csapatokat és haditechnikai eszközöket mozgatni a saját területén úgy, ahogy szükségesnek látja.
A Bukaresti Kilencek folytatják Ukrajna támogatását
A Bukaresti Kilencek országai folytatni fogják Ukrajna támogatását katonai és egyéb területeken – jelentette ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter pénteken a közép-lengyelországi Lódzban a Bukaresti Kilencek (B9) kétnapos külügyminiszteri találkozóját záró sajtótájékoztatón – jelentette az MTI. A közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő B9 csoport csütörtök este kezdődött tanácskozásán történteket a lengyel diplomácia vezetője román hivatali partnerével, Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel együtt foglalta össze. Rau kiemelte:
megvitatták az európai biztonsági helyzet romlását, a NATO keleti szárnyának megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, valamint Ukrajna politikai és gyakorlati támogatását.
A résztvevők beszéltek a NATO és az Európai Unió közötti együttműködés fontosságáról, különösen a jelenlegi válságra adandó hatékonyabb válasz érdekében. A B9 katonai és más területeken továbbra is támogatni fogja Ukrajnát – jelentette ki a lengyel külügyi tárca vezetője. Hozzátette: Lengyelország és sok más szövetséges állam számára különösen az utóbbi szempont óriási jelentőséggel bír. Rámutatott, hogy
a B9 országai élenjárnak e téren, olyan, bátrabb akciókban való részvételre buzdítják szövetségeseiket, mint a MiG-29-es vadászgépek vagy a (Leopard) harckocsik átadása Ukrajnának.
A B9 lengyelországi találkozóján részt vett a csoporthoz nem tartozó Svédország, Finnország, Spanyolország és a NATO küldöttsége is.
Scholz: még évekig tarthat a háború
Több évig tarthat még Oroszország Ukrajna elleni háborúja Olaf Scholz német kancellár szerint – írta az MTI. A szociáldemokrata politikus pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap frankfurti olvasói fórumán arra a kérdésre, hogy miként értelmezendő az a többször megismételt kijelentése, miszerint Oroszország nem győzhet, Ukrajna pedig nem veszíthet a háborúban, kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és országa "identitárius" elképzelések alapján
területi követeléseket támaszt és imperialista agressziót követ el egy szomszédos ország ellen, amivel veszélyezteti a határok erőszakos megváltoztatásának lehetetlenségéről kialakult egyetértésre épülő európai békét.
Ezért meg kell akadályozni a békediktátumot, vagy azt, hogy befagyasszák a konfliktust, aminek révén
Oroszország ugyan nem hivatalosan, a nemzetközi közösség elismerésével, de gyakorlatilag mégiscsak imperialista módon bekebelezi Ukrajna egy részét.
Mindez azt jelenti, hogy Ukrajna nem veszíthet és nem lehet orosz békediktátum, és természetesen azt is jelenti, hogy elkerülhetetlen az orosz csapatok visszavonása.
Arra a kérdésre, hogy az orosz csapatokat a 2014-ben a nemzetközi jog megsértésével Oroszországhoz csatolt ukrajnai Krím félszigetről is ki kell-e vonni, kifejtette: Németországnak nem az a feladata, hogy Ukrajna helyett tárgyaljon és mérlegelje, hogy milyen megoldás lehet elfogadható, hanem az, hogy kiálljon Ukrajna mellett és támogatást biztosítson az önvédelemhez.
Mint mondta, nem is igen örvend az arról szóló tanácsoknak, hogy milyen engedményeket kellene tennie Ukrajnának a békéért.
Nagy visszafogottságra van szükség ebben az ügyben, és inkább világossá kell tenni, hogy
mindent megteszünk azért, hogy fenntarthassuk támogatásunkat, amíg csak szükséges. Ez fontos vállalás, hiszen előfordulhat, hogy kettő, három vagy akár négy évig is eltart még a háború, és nagyon megterhel mindannyiunkat
– tette hozzá.
Brüsszelhez fordultak a régió országai az ukrán gabona ügyében
Brüsszel intézkedéseit kérte az Európába beáramló ukrán gabona ügyében a magyar, a lengyel, a bolgár, a szlovák és a román miniszterelnök Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság (EB) elnökének írt közös levelében, melyet a lengyel kormányfői hivatal honlapján is közzétettek pénteken – közölte az MTI.
Rumen Radev bolgár, Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar, Nicolae Ciuca román és Eduard Heger szlovák miniszterelnök közös levele a tervezett rendhagyó intézkedéseken túlmenő, újabb uniós pénzügyi eszközök mozgósítását szeretné elérni a veszteséget szenvedett mezőgazdasági termelők támogatására.
Látványosan gyengélkedik a rubel
Noha az Ukrajna elleni invázió kezdetén a nyugati devizákban tartott jegybanki tartalékok befagyasztását követő árfolyamgyengülésen gyorsan túljutott a rubel, az elmúlt hónapokat az orosz fizetőeszköz gyengülése jellemezte, így pénteken a dollárral, az euróval és a jüannal szemben is 11 hónapos mélypontot ért el az árfolyam.
A pénteki kereskedés során egy dollárért volt, hogy 77,95 rubelt is kellett adni, ami a legtöbb tavaly április 20. óta, míg az euró árfolyama a 85-öt is megközelítette, a jüané pedig a 11,3-as szintet lépte át az orosz devizával szemben a nap folyamán.
Továbbra is ingyenesen utazhatnak az ukrajnai menekültek a BKK járatain
Meghosszabbította az ukrajnai menekültek számára az ingyenes utazási lehetőséget járatain a Budapesti Közekedési Központ (BKK) június 30-ig - tudatta a központ sajtóosztálya pénteken közleményben az MTI-vel. A Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére a díjmentes utazás az eddigiekhez hasonlóan személyazonosításra alkalmas hivatalos ukrán úti okmánnyal vehető igénybe. (Ilyen többek között az ukrán útlevél, ukrán személyi igazolvány, ukrán tartózkodási engedély, Ukrajnában tanuló egyéb külföldi diákok esetében az ukrán diákigazolvány, illetve olyan egyéb okirat, amelyben egyéb külföldi állampolgár esetében ukrán lakcím is található.)
A díjmentes utazásra jogosító okmányokat továbbra is elfogadják a BKK-járatokon, valamint a HÉV és a környéki "kék" buszok Budapesten belüli szakaszain, ugyanakkor nem vehetik igénybe ingyenesen az ukrajnai menekültek a 100E reptéri gyorsjáratot, a siklót, a nosztalgia járatokat és a hajókat.
A Budapesti Közlekedési Központ továbbra is azon dolgozik, hogy az Ukrajnából érkező menekültek helyzetét a lehető legjobban megkönnyítse. A társaság ügyfeleit is arra kéri, hogy utazásaik alatt, ha szükséges, nyújtsanak segítséget a BKK járatain közlekedő menekülteknek
– áll a közleményben.
Egy éve foglalták vissza Bucsát az ukránok
Ukrajna soha nem bocsátja meg az orosz csapatoknak a Bucsa városában elkövetett atrocitásokat – jelentette ki közösségi oldalán pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, a Kijevtől északnyugatra fekvő Bucsa kisváros tavalyi, 33 napos orosz megszállását követő visszavételének első évfordulóján. Az ukrán kormány a felszabadítás évfordulójának alkalmából ünnepélyes keretek között megemlékezést tart a településen, ahol a kijevi vádak szerint orosz katonák számos súlyos atrocitást követtek el a helyi lakosok ellen az Ukrajna elleni támadás kezdetén.
Új NATO-stratégiát sürget Románia a Fekete-tenger térsége számára
A román védelmi miniszter szerint fokozni kell a NATO jelenlétét a Fekete-tenger térségében, és a régióban egy új, átfogó stratégiára van szükség, amelyben az Amerikai Egyesült Államok vállalna vezető szerepet – jelentette az MTI. A bukaresti védelmi tárca (MAPN) pénteki közleménye szerint Angel Tilvar erről csütörtökön beszélt Washingtonban, amikor amerikai partnere, Lloyd Austin fogadta őt a Pentagonban. A találkozón az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen indított háborújáról, a régió biztonságáról, az Egyesült Államok fegyveres erőinek jelenlétéről és a NATO védelmi és elrettentési képességének erősítésről egyeztettek a felek.
Úgy gondoljuk, hogy sürgősen szükség van egy átfogó stratégiára a Fekete-tengerre vonatkozóan, az Egyesült Államok vezetésével, a régió kulcsszereplőinek bevonásával. Politikánkat is erősíteni fogja, ha az a NATO és az Egyesült Államok következetes és kitartó jelenlétére alapul, ha abban Amerika vezető szerepet játszik
– idézte a román védelmi miniszter Washingtonban tett kijelentését a MAPN közleménye. Tilvar hozzátette: az Egyesült Államok tavaly már bebizonyította a Fekete-tenger térsége iránti elkötelezettségét, amikor a Romániában állomásozó csapatait a 101. Légi Szállítású Hadosztály 2. lövészdandárjának katonáival egészítette ki.
Románia az ukrajnai háború kitörését követően úgy döntött: 2023-tól kezdődően a GDP 2,5 százalékára emeli (a korábbi 2 százalékról) védelmi kiadásait. A román Legfelsőbb Védelmi Tanács 2017-es határozata értelmében a bukaresti védelmi minisztérium az utóbbi években több mint 10 milliárd dolláros költségvetésű haderőfejlesztésbe kezdett, amelynek során főleg amerikai gyártmányú haditechnikát - Patriot rakétaelhárító rendszereket, HIMARS sorozatvetőket és F-16-os harci repülőket – szerez be.
Nem tetszik az ukránoknak az orosz elnökség az ENSZ biztonsági tanácsában
Április 1-től új szintre emelik az abszurditás szintjét – mondta Sergiy Kyslytsya, az ENSZ Ukrajna állandó képviselője utalva arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöki tisztét Oroszország tölti be szombattól.
„A biztonsági tanács, ahogyan megtervezték, mozgásképtelen, és nem tud foglalkozni az elsődleges felelősségével, vagyis a konfliktusok megelőzésével, majd azok kezelésével” – fejtette ki. A nagykövet kijelentette, hogy áprilisban távol marad a Biztonsági Tanács ülésétől, kivéve ha kritikus nemzetbiztonsági érdekről van szó. Ukrajna jelenleg nem tagja a tanácsnak, bár gyakran hívják felszólalni a háborúval kapcsolatos kérdésekben. Oroszország legutóbb tavaly februárban vezette a Biztonsági Tanácsot, amikor Vlagyimir Putyin elindította az Ukrajna elleni inváziót.
Többé nem hajlandók oroszok ellen versenyezni az ukrán sportolók
Az ukrán sportolókat csütörtökön hivatalosan utasították arra, hogy ne vegyenek részt olyan versenyen, amelyen oroszok vagy fehéroroszok is indulnak. A döntésről Oleh Nemcsikov kabinetminiszter számolt be este az ukrán televízióban.
Elmondta, a határozat megszületését az ifjúsági és sportminiszter, Vadim Gutcajt előterjesztése előzte meg, ő az ukrán olimpiai bizottság elnöke is.
A döntés minden versenyre vonatkozik, beleértve a 2024-es párizsi olimpia kvalifikációs viadalait is.
Amennyiben egyes sportolók mégis indulnak olyan versenyeken, amelyeken orosz és fehérorosz riválisok is részt vesznek, akár az adott sportági szövetség nemzeti státuszát is megvonhatják.
Kreml: a "különleges hadművelet" jelenleg Moszkva céljai elérésének egyetlen eszköze
Jelenleg a "különleges hadművelet" az egyetlen eszköz Oroszország céljainak elérésére Ukrajnában – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.
Ukrajna ügyében semmi sem változik. A különleges hadművelet folytatódik, mert most ez az egyetlen eszköz az országunk előtt álló célok elérésére
– mondta az MTI tudósítása szerint Peszkov Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek arra a felhívására válaszolva, hogy haladéktalanul kössenek tűzszünetet Ukrajnában.
Lukasenka pénteken a néphez és a parlamenthez intézett üzenetében arra szólított fel, hogy állítsák le a harci cselekményeket Ukrajnában, és hirdessenek olyan tűzszünetet, amely egyik felet sem jogosítja fel haditechnika és fegyverek átcsoportosítására.
Utcai bandákhoz is kerülhetnek ukrán fegyverek
Az ukrajnai civilek által tartott fegyverek az Egyesült Királyságba is kerülhetnek – közölte a National Ballistics Intelligence Service, amely elemzéseket készít a bűnözők által használt fegyverekről és azok nyomon követéséről. A szervezet alapítója, Paul James elmondta, hogy
az orosz–ukrán háború végén a feketepiacon több millió fegyver keringhet, amelyek közül sok a bűnbandák kezébe kerül. Felidézte, hogy az 1990-es évek óta a balkáni konfliktus volt az Európába irányuló fegyverkereskedelem fő forrása.
A tapasztalatok szerint az elmúlt 15-20 évben a Nyugat-Balkánról származó fegyverek jelentették az Európába irányuló lőfegyverek fő forrását
– mondta a BBC-nek.
Svájci bankárokat ítéltek el Putyin pénzeinek mozgatása miatt
Egy svájci bíróság 52–590 ezer dollár közti feltételes büntetőjogi bírságot szabott ki négy bankárra, amiért azok a vád szerint segédkeztek Vlagyimir Putyin orosz elnök illegális javainak rejtegetésében és mozgatásában.
A most lezárult elsőfokú eljárás még a Panama-papírok által 2016-ban kirobbantott globális botrány nyomán indult meg, amikor a német Der Spiegel és az angol The Guardian újságírói szagot fogtak, és hosszas oknyomozó munka eredményeként az akták közt rábukkantak Putyin lányának keresztapja, Szergej Roldugin nevére. Mind kiderült,
Roldugin 50 millió svájci frankot helyezett letétbe a Gazprombank svájci leányánál vezetett számlákon, továbbá garantálta, hogy évente legalább további 10 milliót fizet be ezekre a számlákra.
A svájci bíróság szerint a bankárok nem néztek utána annak, hogy egy csellista hogyan tehetett szert ekkora vagyonra, ahogy az a részlet sem sarkallta őket további kutakodásra, hogy Roldugin Putyin lányának a keresztapja.
A bíróság álláspontja szerint a bankárok, akik közül három orosz, egyik pedig svájci nemzetiségű, ezzel szándékosan mulasztották el azokat a mélyreható, szükséges háttérellenőrzéseket, amiket a pénzmosás elleni harc során a svájci hatóságok elvárnak. Mint rámutattak: a bankárok által véghez vitt háttérellenőrzés mindössze egy kinyomtatott papír volt a szentpétervári színház honlapjáról, ahol a csellista dolgozott, illetve egy egyébként semmilyen eredményt fel nem mutató, a nevére leadott keresés egy belső ellenőrző rendszerben.
Fegyverért élelmiszert adhat Oroszország Észak-Koreának
John Kirby, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője azt állítja, hogy az USA-nak új információi vannak a Moszkva és Phenjan között zajló titkos üzletekről.
Úgy tudjuk, hogy Oroszország tárgyalóbizottságot küld Észak-Koreába, hogy élelmiszert ajánljon fel a fegyverekért cserébe
– mondta az amerikai szóvivő. Hozzátette, hogy az USA figyelemmel kíséri a helyzetet és reagálni fog bármilyen megállapodásra a felek között.
Észak-Korea számít a világ egyik legszegényebb országának, ahol évtizedek óta krónikus élelmiszerhiánnyal küzdenek. A 90-es évek közepén egy pusztító éhínség is sújtotta az országot.
