Az Európai Bizottság egyik főigazgatója nem tartotta összeegyeztethetetlennek, hogy önmagát ellenőrizze, és úgy döntött, hogy a tucatnyi ingyenutazás és a drága hotelek nem számítanak külső befolyásolásnak. Az európai ombudsman viszont nem ért egyet vele, és vizsgálatot indított – írta a Politico.
Az Európai Bizottság közlekedési főigazgatójáról, Henrik Hololeireról van szó, akire egyre nagyobb nyomás nehezedik, mivel több alkalommal is ingyenes repülőutakat fogadott el Katartól, miközben megbízott kollegái egy fontos légi egyezményről tárgyaltak az Öböl-menti országgal. Egy megfelelően működő korrupcióellenes protokoll mellett ez aligha maradhatott volna titokban, azonban kiderült, hogy
Hololei önmagát ellenőrizhette, és úgy döntött, hogy az „ajándékok” elfogadása összhangban van a szabályokkal, fel sem merült az összeférhetetlenség, és szó sincs a külső befolyásról.
A tető alá hozott üzleten szinte csak Katar nyert – az ország korlátlanul hozzáfér egy 450 millió fogyasztóból álló piachoz és előnybe kerül a uniós légitársaságokkal szemben –, míg az a bőkezűségért cserébe nem sokat kapott. A szerződést már a tárgyalások kezdete óta heves támadások érték a légitársaságok és a szakszervezetek részéről, amelyek szerint az gátolja a szabad versenyt.
Az ügy önmagában is kellemetlen lenne a bizottság számára, ám ezzel egy időben az Európai Parlamentben is nyomozás folyik, ahol a decemberben kirobbant Katargate-botrány során a belga rendőrség lerántotta a leplet egy korrupciós bűnszervezetről, amelynek a tagjai több millió euróért cserébe katari érdekeket szolgáltak. Az arab ország befolyása messzebb ér, mint azt bárki gondolná, és látszólag semmi sem állt az útjába.
A súlyos hiányosságok miatt Emily O’Reilly európai ombudsman vizsgálatot indított, és felszólította a bizottságot, hogy tisztázzák azokat a szabályokat, amelyek a munkatársaik harmadik fél által fizetett üzleti útjaira vonatkoznak. Az év eleje óta az ombudsmannak már második alkalommal kell közbelépnie, mivel az Európai Parlamentben is hasonló problémák vannak a korrupcióellenes rendszerekkel.
O’Reilly, akinek a feladata az uniós intézményeken belüli hivatali visszaélések kivizsgálása, levelet küldött Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, amelyben azt kérte, hogy tegye közzé a 2021 óta harmadik fél által fizetett utazások adatait és frissítse az ezzel kapcsolatos szabályokat.
A bizottság is belső vizsgálatot indított az ügyben, és az olyan unión kívüli utazásokat is átvilágítják, amelyeket az ENSZ, a G7 vagy a G20 szervezett, hogy kiderítsék, történtek-e visszaélések az utóbbi években. Bár a Katargate-botrány látszólag két európai intézményt is súlyosan érintett, az ügy felhívta a figyelmet a meglévő korrupcióellenes rendszerek hiányosságaira, amelyeket remélhetőleg az uniós politikusok ki is fognak javítani.
