Miközben az Európai Parlament a Katargate korrupciós botrány közepette azon vitatkozik, hogy milyen reformokra van szükség a visszaélések elkerüléséhez, az OLAF néven ismert Európai Csalás Elleni Hivatal vezetője széles körű vizsgálatot indítana, és ehhez nagyobb hozzáférést kér– írta a Politico.
Fotó: Thierry Monasse / Getty Images
Az ügynökség már most is szinte teljes körű hozzáférést élvez Brüsszelben, hogy a több ezer fős közszolgálatban – a középszintű alkalmazottaktól az Európai Bizottság vezetőjéig, Ursula von der Leyenig – vizsgálja a csalást és a korrupciót, a gyanús ügyek felgöngyölítéséhez pedig más hatóságokkal is együtt szokott dolgozni.
Azonban amikor a parlamentről van szó, az OLAF ugyan vizsgálódhat, de a küszöbön véget ér a hatásköre: az irodákba nem léphet be, a laptopokat nem nézheti át, az EP-képviselők pedig gyakorlatilag érinthetetlenek, amíg bent vannak az épületben.
Az Európai Uniót tetőtől talpig át tudjuk világtani, hogy kivizsgáljuk és megakadályozzuk a visszaéléseket. Az Európai Parlamenthez és a képviselőkhöz azonban nincsen hozzáférésünk. Ez a brüsszeli törvényhozók mentelmi jogán alapul, s bár ezt többször megvitattuk a testülettel, nem hajlandók arra, hogy beengedjenek minket
– mondta Ville Itala, az OLAF igazgatója.
Itala, a volt finn belügyminiszter, aki korábban EP-képviselőként is szolgált, nevetségesnek tartja a helyzetet. Véleménye szerint a mentelmi jog csak a büntetőjogi vizsgálatokkal szemben érvényes, és a „mi közigazgatási vizsgálatainkkal szemben nem alkalmazható”.
AZ EP-képviselők mentelmi joga december óta van a reflektorfényben, amikor a belga hatóságok nyilvánosságra hozták, hogy vizsgálatot indítottak több tisztviselő ellen, ugyanis a gyanú szerint kenőpénzért cserébe Katar és Marokkó érdekét szolgálták a parlamentben. Az ügyben három jelenlegi és egy volt képviselőt, valamint az asszisztensét tartóztatták le. A mandátummal rendelkező törvényhozók, köztük az Európai Parlament alelnöke, Eva Kaili esetében a testületnek fel kellett függesztenie a mentelmi jogukat, mielőtt a rendőrség elindíthatta volna az akcióját.
Elméletileg a gyanúsítottak ellen az OLAF könnyen saját nyomozást indíthatna, azonban ez nem ilyen egyszerű. Az irodáikba továbbra sem léphetnek be, a számítógépeiket csak korlátozottan használhatják, és egyelőre a letartóztatott képviselőkhöz sincs hozzáférésük, akik egyébként sem valószínű, hogy engedélyt adnának a hozzáféréshez.
Az őrizetbe vett tisztviselők mindannyian tagadták a vádakat, kivéve a volt EP-képviselő és a korrupciós hálózat állítólagos főkolomposa, Pier Antonio Panzeri, aki alkut kötött a hatóságokkal, és enyhébb büntetésért cserébe mindent kitálalt.
Fotó: Amine Landoulsi / Getty Images
A parlament sajtószolgálata megvédte az EP-képviselők mentelmi jogát, és szerintük az ügynökség hatásköre megfelelő. Érvelésük szerint az OLAF 1999-es alapító dokumentuma és jelenlegi szabályzata „kifejezetten kimondja, hogy rájuk is vonatkozik a mentelmi jogról szóló protokoll”. Itala ezt másképp látja:
Maga a parlament 1999-ben hozott egy határozatot, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy teljes mértékben együttműködik az OLAF minden vizsgálatában. Ennek ellenére a testület úgy kezeli magát, mintha olyan különleges kiváltságai lennének, mint a luxemburgi uniós bíróságnak és az Európai Központi Banknak, ahol az ügynökségnek valóban csak limitált hatásköre van.
A korlátozott hozzáférés ellenére a parlamentben rengeteg vizsgálatot indítanak – 2017 és 2021 között az uniós intézményeken belüli átvilágítások harmada EP-képviselőket érintett, és 38 esetben fegyelmi és bírósági intézkedésekre, valamint az elveszett pénzek felkutatására is szükség volt. Ha rendes hozzáférés nélkül ilyen sok visszaélést találtak, nem meglepő, hogy az Európai Parlament még az ajtón sem akarja beengedni Itala embereit.
Az ellenállás viszont kifejezetten furcsa most, amikor az intézmény látványos reformokat akar bevezetni, hogy megakadályozzák a további korrupciós botrányok kialakulását. A Roberta Metsola EP-elnök által benyújtott 14 pontos javaslat egyik legfontosabb eleme egy ellenőrző és etikai testület kialakítása lenne – ezt már többen is kritizálták, mivel ennek a felállítása túl hosszú időt venne igénybe, és a hatásköre sem lenne elég nagy.
Azt mondják, hogy fogakat akarnak adni ennek a testületnek. Mi pontosan ezt a munkát végezzük, és képesek vagyunk arra, hogy gatyába rázzuk az Európai Parlamentet
– Itala szerint az OLAF tökéletes lenne a feladatra, csak arra lenne szükség, hogy kinyissák előttük az ajtót.
