Küzdelmes időszakban vette át a több mint egymilliárd hívőt számláló katolikus egyház irányítását, de a rengeteg támadás között is megállta a helyét. Jorge Mario Bergoglio püspököt, azaz ma már Ferenc pápát tíz évvel ezelőtt, 2013. március 13-án választották meg a katolikus egyház fejének, azt követően, hogy XVI. Benedek évszázadok óta példátlan módon lemondott a pápaságról. A botrányok miatt szenvedő katolikus egyházat 1300 év után vette át egy nem európai pápa, aki ráadásul szembement az addigi dogmákkal, és hosszú idők óta a legrendhagyóbb egyházfővé lépett elő.
| A legaktuálisabb hír, hogy Ferenc pápa április végén háromnapos hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Az egyházfő április 28-án érkezik, és először Novák Katalin államfővel, majd Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozik. A pápa találkozik a magyar katolikus egyház vezető képviselőivel, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezetőségével. Április 30-án a távozása előtt szentmisét tart a Kossuth téren. |
A pápaság felé vezető út
- Ferenc pápa 1936. december 17-én született Argentínában, Buenos Airesben. Születési neve Jorge Mario Bergoglio, a szülei pedig olasz bevándorlók voltak.
- 1969. december 13-án szentelték pappá, majd 1973 közepén az argentin jezsuiták vezetője lett.
- 1992. május 20-án az észak-spanyolországi Auca püspöke és Buenos Aires segédpüspöke lett.
- 1998. február 28-án érsekké nevezték ki, illetve ő lett Argentína prímása. Már ekkor csodabogárnak tartották az egyházi körökben, mivel meglehetősen visszafogott életet élt. Tömegközlekedéssel járt munkába és nem volt hajlandó beköltözni az érseki palotába, ráadásul szakácsot sem fogadott, hanem magára főzött.
- 2001. február 21-én II. János Pál pápa bíborossá nevezte ki.
- 2005 tavaszán részt vett a pápaválasztáson, ahol megválasztották Joseph Ratzinger bíborost, aki XVI. Benedek néven foglalta el a vatikáni trónt. Ratzingert négy szavazás után sikerült megválasztani, és később kiderült, hogy minden alkalommal Bergoglio kapta a második legtöbb voksot.
- XVI. Benedek lemondását követően 2013. március 13-án Bergoglio bíborost pápává választották. Felvette a Ferenc nevet, és ezzel 1300 év után ő lett az első nem európai pápa.
Ferenc pápa regnálása
A Reuters emlékeztetője szerint megválasztásának évében, júliusban tette meg az első pápai utazását Rómán kívülre, ekkor az olaszországi Lampedusa szigetre ment, hogy felhívja a világ figyelmét a menekültek helyzete iránti globális közömbösségre.
Ez után nem sokkal tartotta meg az első sajtótájékoztatóját, amivel meglepte a világ keresztény közösségét.
Ferenc pápa ekkor arról beszélt, hogy senkit sem szabad elítélni a nemi irányultsága miatt.
Kijelentette, hogy még ő sem ítélkezhet egy jóakaratú ember felett, aki az Urat keresi, és nem számít, hogy az illető esetleg a saját neméhez vonzódik. Soha előtte egyetlen pápa sem volt ennyire elfogadó az LMBTQ közösséggel. Az év végéhez közeledve kiadta az apostoli buzdításként emlegetett dokumentumot, amiben a katolikus egyház megújítására szólította fel az egyházközösséget.
A pápa reformtevékenysége 2014-ben folytatódott. A Vatikánon belül létrehozott egy új testületet a gazdasági és adminisztratív ügyek koordinálására.
Ebben az évben májusban elutazott a Szentföldre, ahol első pápaként megkoszorúzta a modern cionizmus alapítójának sírját, majd imádkozott a siratófalnál.
Ferenc pápa 2015-ben kiadta első enciklikáját, a Laudato Si (Áldott légy) dokumentumot, amiben a világ vezetőinek a figyelmét a környezetvédelem fontosságára és a szegények támogatására szólította fel. Ezután 2016-ban ismét nyitott az egyház által megbélyegzett csoportok felé. Arra kérte a papokat, hogy fogadják el az elvált vagy újraházasodott katolikusokat, segítsék az egyedülálló szülőket és ne különböztessék meg az LMBTQ embereket. Ezzel együtt az azonos neműek házasságának lehetőségét ő is elvetette. 2016. június 26-án Ferenc pápa elnézést ért azoktól, akiket a katolikus egyház megsértett vagy kizsákmányolt.
Még ebben az évben egy érdekes kijelentést tett,
közölte, hogy el kell törölni azt a szabályt, ami szerint nők nem lehetnek papok a katolikus egyházban.
Érdekesség, hogy elődje, XVI. Benedek pápaságának részben az vetett véget, hogy nem tudott szembenézni az egyházon belül elterjedt szexuális bűncselekményekkel. A korábbi pápát többször megvádolták azzal, hogy még érsekkorában részt vett német papok zaklatási ügyeinek eltusolásában. Sokan azt gondolták, hogy Ferenc pápa első intézkedési között lesz erre a problémára reagálni, ám csak négy évvel később, 2017-ben kezdte meg a küzdelmet a gyermekeket érintő zaklatás ellen. Annak az évnek az elején
zéró toleranciát hirdetett az ilyen ügybe keveredett egyházi emberekkel szemben.
Fél évvel később mégis vatikáni gazdasági miniszterré nevezte ki George Pell ausztrál bíborost, akit 2018-ban hazájában bűnösnek találtak szexuális bűncselekményekben, majd 2020-ban felmentettek a vádak alól.
Ferenc pápa elfogadó egyházáról szóló terveit még abban az évben elkezdték támadni a közösségen belül. Nagy port kavart az eset, amikor leváltotta a katolicizmus vezető teológusát, egy konzervatív német bíborost, aki nyíltan ellentmondott a pápa liberális nézeteinek.
A szexuális bűncselekmények elleni harc
Ferenc pápa 2017-ben elkezdett szembeszállni az egyházon belüli szexuális visszaélésekkel, 2018-tól több csatát is meg kellett vívni ezzel kapcsolatban. Az év elején még kiállt egy chilei püspök mellett, akit kiskorúak zaklatásával vádoltak meg, azonban a Vatikán vizsgálatai után bejelentette, hogy súlyos hibát vétettek Chilében, ahol szerinte az egyház válságba került. Nem sokkal ez után az összes chilei püspök benyújtotta a lemondását, miután részt vettek egy személyes találkozón a pápával. Ferenc sokakat felmentett a tisztségeik alól.
Ugyanebben az évben elfogadta Theodore McCarrick amerikai bíboros lemondását, akit szintén kiskorúak elleni szexuális bűncselekményekkel vádoltak meg. A vizsgálatok után, a következő év elején Ferenc kizárja McCarricket az egyházból, miután befejeződtek a vatikáni vizsgálatok az ügyben. Ez volt az első eset, hogy egy bíboros belebukott a szexuális zaklatási botrányokba.
A pápa 2018 augusztusában Írországba utazott, hogy utánajárjon a zaklatási ügyeknek. Szerinte az írországi bűncselekmények a katolikus egyház szégyenfoltját jelképezik. Ekkor Carlo Maria Vigano érsek szembefordult a pápával és lemondásra szólította fel Ferencet. Vigano azzal vádolta az egyházfőt, hogy már évek óta tudott a nem sokkal korábban menesztett McCarrick tetteiről.
A következő évben a pápa négynapos találkozót hívott össze az egyházi vezetőknek, ahol a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények elleni harcról egyeztettek.
A nemi egyenlőség biztosítása
Ferenc pápa 2019-től egy korábbi intézkedését igyekezett a gyakorlatba is átültetni. Néhány évvel korábban lehetőséget adott arra, hogy nők is lehessenek papok a katolikus egyházban, az évtized végén pedig
kinevezte az első nőket fontos vatikáni pozíciókba.
Kinevezettjei 2020 elejétől vették át hivatalaikat, januárban munkába állt az első nő a vatikáni államtitkárságon, majd augusztusban a Vatikáni Pénzügyi Tanácsban hat nő kezdte meg a munkát. Az első nő 2021-ben jelent meg Vatikánváros kormányzóságában.
Ferenc pápa 2020-ban a korábbi reformok után igyekezett teret engedni a hagyománytisztelő katolikusok elvárásainak is. Az év elején a konzervatívok elvárásai szerint
elutasította azt a keresetet, ami szerint lehetőséget kértek a házasságban élő férfiak papi felszentelésére.
A koronavírus-járvány kitörése után elszigetelt imaszolgálatba vonult, minden utazását lemondták. Többször egymaga imádkozott a Szent Péter téren az Úrhoz, hogy szabadítsa meg a világot a pandémiától.
A Ferenc rendszere elleni hangok 2020 második felében erősödni kezdtek. Először nagy vitát kavart Giovanni Angelo Becciu olasz bíboros elbocsátása, akit sikkasztással vádoltak meg. Becciu tagadta, hogy részt vett volna bármilyen bűncselekmény elkövetésében. Nem sokkal később kirobbant a londoni ingatlanbotrány, ami megrázta az egyházat és a belé vetett bizalmat.
Az év végére Ferenc pápa egészségügyi állapota megromlott, isiász alakult ki nála, emiatt regnálása alatt először az egészségügyi állapota miatt kellett hivatalos programokat lemondania.
Mélyült a szakadék a konzervatívokkal
Ferenc pápának 2021-ben egyre nehezebb dolga volt a Vatikánon belül a konzervatív egyházi személyiségekkel. Sokak nemtetszését váltotta ki azzal, hogy lehetőséget adott a nőknek arra, hogy részt vehessenek különböző egyházi szertartásokon. Az év elején eltávolította a vatikáni bank vezetőjét, Angelo Caloiát, akit sikkasztással és pénzmosással vádoltak. Ő volt a legmagasabb egyházi személy, akit elítéltek pénzügyi bűncselekmények miatt.
A tavasz elején, a pandémia csillapodása után ismét útra kelt, és Irakba látogatott.
Még ebben az évben az egészségi állapota tovább romlott, a vastagbelének egy részét ki kellett műteni. Miközben a kórházban lábadozott, újabb csapást mért a konzervatívokra és korlátozta a tradicionális katolikusok által kedvelt fényűző, latin típusú miséket.
A háború elleni küzdelem
Tavaly február 24-én kitört a háború Oroszország és Ukrajna között. Ferenc pápa már másnap felkereste az orosz vatikáni nagykövetséget, hogy személyesen adja át aggodalmát a háború miatt. Innentől a pápasága gyakorlatilag arról szólt, hogy a háború ellen szónokolt, hónapról hónapra jobban kritizálva az agresszor Moszkvát.
Az idén a konzervatív katolikusok tovább támadják a pápát. Rómában elhunyt az általa gazdasági miniszterne kinevezett George Pell bíboros, akinek a feljegyzései között találtak egy kézzel írt dokumentumot, amiben
Pell katasztrófaként jellemezte Ferenc pápaságát.
Ez új lendületet adott a konzervatívoknak a pápa elleni küzdelmükben.
