Miután több tucatnyi titkos Pentagon-dokumentum jelent meg az interneten, az Egyesült Államokat azzal vádolják, hogy több szövetségese, köztük Dél-Korea után is kémkedett. Bár a Biden-kormány mindent megtesz, hogy megtalálja a szivárogtatót, az ázsiai ország vezetői válaszokat követelnek nyugati partnerüktől – írta a Vice.
Február 28-án a legnagyobb közösségi médiaplatformokon katonai iratok tömege kezdett el megjelenni – állítólag titkos hírszerzési dokumentumokról van szó, amelyek a Pentagon magas rangú tisztviselő számára készültek, és az orosz–ukrán háborúval foglalkoznak. Az adatok egy része hitelesnek tűnik, és a gyanú szerint az Egyesült Államok újra szivárogtatás áldozatává vált. Ez már önmagában is kellemetlen lenne, azonban az iratok többször is arra utalnak, hogy
Amerika titokban barátait és szövetségeseit, köztük Izraelt, Ukrajnát és Dél-Koreát is megfigyelte.
Az ázsiai országban a leleplezés hatalmas felháborodást robbantott ki, a koreai törvényhozók egy csoportja pedig ezt a „nemzeti szuverenitás megsértésének” nevezte. Az amerikai kormány a dokumentumok felfedezése után azonnal elkezdte a diplomáciai kárelhárítást, azonban a szakértők szerint nyílt titok, hogy az Egyesült Államok az ellenfelei és szövetségesei után egyaránt kémkedni szokott.
2013-ban az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség (NSA) egyik dolgozója, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokból kiderült, hogy az NSA kiterjedt megfigyelést folytatott külföldi vezetők és szövetségesek, köztük Angela Merkel volt német kancellár ellen is. Ez más országokra is igaz – hat évvel később a brit GCHQ kémügynökségről jelentették, hogy egy tömeges megfigyelési programot vezetett, amely engedély nélkül telefon- és internetadatokat gyűjtött ellenséges, független és barátságos országokból egyaránt.
A kiszivárogtatott anyagokban olvasható részletek nem lepnek meg senkit, aki egy kicsit is odafigyel. A világon mindenki kémkedik a barátai után, hogy felmérjék a szövetségük jövőbeli erejét és felkészüljenek a kulcsfontosságú döntésekre. A nemzetközi diplomáciában nem lehet vakon repülni
– mondta Matthew Fuhrmann, a texasi egyetem nemzetközi kapcsolatokra szakosodott professzora.
Bár a szövetségesek utáni kémkedés bevett gyakorlat lehet, a Pentagonból ellopott dokumentumok attól még felháborították a dél-koreai parlament tagjait.
Az egyik kiszivárogtatott anyag például egy kényes beszélgetést tartalmazott, amely két magas rangú koreai tisztviselő között zajlott arról, hogy szállítsanak-e fegyvert Ukrajnának – ezzel megsértették volna a háborúban lévő országoknak történő fegyverszállításra vonatkozó nemzeti törvényeket. Az egyik tanácsadó azt javasolja, hogy helyette 330 ezer tüzérségi lövedéket küldjenek Lengyelországnak, hogy ne tűnjön úgy, mintha Amerika nyomást gyakorolna rájuk.
A jelentés aggodalmakat váltott ki Szöulban, ahol Dél-Korea fő ellenzéki pártja, a Koreai Demokrata Párt megkérdőjelezte, hogy Amerika hogyan volt képes lehallgatni egy ilyen titkos beszélgetést az elnöki hivatalban. A kormány tagadta, hogy az Egyesült Államok lehallgathatta volna az elnöki hivatalban folytatott beszélgetéseket, és azzal vádolta a legfőbb ellenzéki pártot, hogy az ügyet politikai haszonszerzésre próbálja felhasználni.
Fotó: Shutterstock
A kapcsolatok helyreállítása érdekében Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kedden telefonbeszélgetést folytatott dél-koreai kollégájával. Mindketten azt mondták, hogy a dokumentumok jelentős része hamisítvány. Austin és Antony Blinken külügyminiszter ugyanezen a napon ukrán tisztviselőkkel is találkozott. Blinken elmondta, hogy azért beszélt az amerikai szövetségesekkel, hogy „megnyugtassa őket saját elkötelezettségünkről a hírszerzés védelme iránt”.
Soo Kim, a RAND nonprofit think tank biztonsági főnöke és a CIA korábbi elemzője szerint az állítólagos leleplezés minden bizonnyal felborzolja az Egyesült Államok és Dél-Korea kapcsolatát, egy olyan időszakban, amikor a szövetségi együttműködés egyre fontosabbá válik.
Bár a szivárogtatás mértékét hivatalosan még nem határozták meg, ez már elég ahhoz, hogy kisiklassa a közelgő amerikai-dél-koreai csúcstalálkozót, amelyen az Egyesült Államok valószínűleg azt kérte volna ázsiai szövetségesétől, hogy küldjenek fegyvert Ukrajnába
– mondta Edward Howell, az Oxfordi Egyetem politológiai kutatója.
Bár Dél-Korea az egyik első ázsiai ország volt, amely kinyilvánította Ukrajnának nyújtott támogatását, ugyanakkor igyekezett elkerülni, hogy felbőszítse Moszkvát, amelyet Szöul potenciális partnernek tekint a növekvő észak-koreai fenyegetés ellen.
Most ezek a dokumentumok kompromittáló helyzetbe hozhatják a kormányt, amely arra törekszik, hogy ne váljon aktív résztvevőjévé a Washington-Moszkva-Peking háromszögnek.
Ennél pedig még rosszabb, ha a jobboldali kormány az ügy miatt „amerikai bábbá” válhat a lakosság szemében.
